Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.

Ülésnapok - 1927-367

Az országgyűlés képviselőházának 367. fizette volna le a büntetéspénzt, akkor megszűnt volna a bizottsági tagsága. Ez most elmaradt, csak addig nem vehet részt a tárgyaláson és a szava'zásban, amíg nem fizeti ki. Tulszigorú lett volnia ugyanis, hogy bizottsági tagságát veszítse el az, akit széksértésért megbüntettek és a büntetéspénzt nem fizette volna meg. Éppen ezért méltányossági szempontból ícellett ezt a törlést keresztülvezetni. Kérem a t. Házat, méltóztassék ezt az indítványomat elfogadni. — (Élénk helyeslés a Ház minden oldalad.) I Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Petrovácz Gyula! Petrovácz Gyula: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A bizottsági tagság megszűnése tárgyában módosítást vagyok bátor benyújtani, amely úgy szól, hogy (olvassa): «A bizottsági tagság megszűnik akkor is, ha valaki abból a pártból, amelynek lajstromán bizottsági tagságot nyert, kilép és egy másik pártba belép.» (Elénk helyeslés a Ház minden oldalán. — Györki Imre: A politikai ágyra járást meg kell szüntetni! — Bródy Ernő: A mandátumtolvajokat, a mandátumlopókat ki kell irtani! — Jánossy Gábor: Végre egy táborban az egész Ház! — Pakots József: A tisztesség szempontjából!) A lajstromos választás alapgondolata az, hogy nem egyénekre történik a szavazás, hanem pártokra. A lajstromos választásnál nem egyének választatnak meg, hanem a választók az ő pártállásuk szerint egy párt lajstromára adják le szavazatukt (Bródy Ernő: Mit szól ehhez Kozma?) és abban az eredményben, amely ebből déri valódik, tükröződik ki a választók akarata és miután titkos szavazás van, tehát a választók meghamisítatlan akarata, A választók meghamisítatlan akarata juttat egyik párnak X, a másik pártnak Y. mandátumot és a választók ezen akaratát nincs joga senkinek módosítani azzal, hogy abból a pártból, amelynek lajstromán szerepelt és amely pártnak &gy mandátumát ő képviselte, kilépve, ezt a mandátumot egy másik pártnak vigye át, tehát a pártok létszámában a megnyilvánult akarattal szemben más számbeli összetételét idézhesse elő a közgyűlésnek. En az egyéni választásnál is korrektnek csak azt a módszert tudom elfogadni, amelyre Kállay Tibor igen t. képviselőtársam mutatott példaként, akit egyéni választáson megválasztottak, abból a pártból kilépett és amikor kilépett, kötelességéneik érezte, hogy ezzel együtt nemcsak a pártból való kilépést, de a mandátumáról való lemondását is bejelentse és megkérdezze választóit, vájjon az ő megváltozott politikai állásfoglalását helyeslik-e, igen vagy nem? Ez az egyéni választásnál is korrekt, de a lajstromos választásnál nincs más korrekt álláspont és nem lehet senkinek más korrekt felfogása, mint az, hogy akkor ő ezt a mandátumot választóinak rendelkezésére bocsátja. Mélyen t. Képviselőház! Lehetnek esetek, amelyekben a pártok bizonyos oszlási folyamatnak teszik ki magukat. Sokszor megtörténik például, hogy választások idejére blokkban tömörülnek a politikai pártok. Erre nem vonatkozik az én indítványom, mert magától értetődik, hogy egy választási blokk, ha alkotó elemeire, külön pártokra bomlik fel, ezáltal az illetők nem változtatták meg politikai meggyőződésüket és bentmaradnak abban a pártban, amelyből ez a blokk alakul. Kizártnak tartom, hogy erre vonatkozzék az én módosításom. Én még azt is meg tudom érteni, hogyha ülése 1930 március 13-án, csütörtökön. 21 valaki összeütközésbe kerül az ő pártjával személyi kérdésekben — nem elvi kérdésekben — és a pátból kilép, de elvei fenntartása mellett pártonkívüli álláspontot foglal el. En ezt az álláspontot is tudom honorálni, mert politikai elvei itt sem változnak meg Az az összetétel, amelyet a választók akarata állapít meg, ezzel nem módosul. (Jánossy Gábor: Es ha változnak az elvei? — Felkiáltások a baloldalon: Akkor mondjon le!) Ha változnak az elvei, akkor lehetetlen más megoldás, nem lehet más korrekt álláspont, mint azt mondani: én a pártomtól kaptam egy mandátumot, ezt a mandátumot pártom rendelkezésére bocsátom. A párt rendelkezésére kell ezt bocsátani. Erkölcsileg nem megfelelő eljárás az egyik pártnak lajstromon szerzett mandátumát átadni egy másik partnak, hiszen egy mandátumra bizonyos számú szavazat esik, tehát nem helyes bizonyos számú szavazatot átengedni a másik pártnak. En tehát a közéleti erkölcs jegyében vagyok bátor ezt a módosításomat a t. Háznak elfogadásra ajánlani. (Szilágyi Lajos: Mit szól vájjon ehhez az előadó úr? — Usetty Béla előadó: Megmondottam véleményemet.) Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Csák Károly! Csák Károly: T. Ház! A 27. § 1. bekezdésében téves hivatkozás van, amennyiben a 18. § 5. pontjára hivatkozik a 6. helyett. Kérem a szöveg helyesbítéséül a hivatkozás kiigazítását. Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Farkas István! Farkas István: T. Képviselőház! A szakasz 1., 8. és 9. bekezdésének törlését kérem és kérjük valamennyien szociáldemokraták, akik erre vonatkozólag indítványt is terjesztettünk be. Az előadó úr maga is javasolja az^ első bekezdés 8. pontjának törlését a széksértésre vonatkozólag. Pár szóval meg akarnám csak jegyezni azt, hogy úgylátszik végre belátták, hogy egy ilyen drákói rendelkezést nem lehet törvénybe belevinni, mert hiszen képtelenség, hogy a Ház ezt elfogadja, mert hiszen akkor nyilvánvalóan tisztán és kizárólag vagyoni szempontok szerint történnék ennek a szakasznak megállapítása. A szegényebb embert ugyanis, ha nem tudja ezt mindjárt lefizetni, azonnal megfosztják tagságától, ellenben a vagyonosabb ember természetszerűleg lefizeti ezt a büntetést. De én kérem a 9. § törlését is, mert itt az van, hogy megszűnik annak a tagsága, akit a törvényhatósági bizottság közgyűlése a bizottsági tagságra méltatlannak ítél. T. Képviselőház ! Igen furcsa dolog az, amikor egy törvényhatóságnak olyan konstrukciója van, mint amilyen konstrukciója lesz ennek, ahol lesznek általános választott tagok, örököstagok, azután érdekképviseleti tagok, hivatali állásuknál fogva tagok (Rothenstein Mór: Kinevezettek!) s ilyen összetételben élő és működő testület mondja ki a -méltatlanságot. Hol kezdődik ennek a méltatlanságnak határa? Hol kezdődik az, hogy megállapítják, hogy méltatlan annak a tisztségnek viselésére? Van ugyan itt eljárás ebben a szakaszban különDÖZŐ dolgokra, amelyek fontosak és amelyek lényegesek, de nem lehet a közgyűlésnek addig elmenniie, hogy például az általános választások alapján^ megválasztott egyént egyszerűen megfosszák mandátumától. Ilyen rendelkezés nem lehet, hogy maga az a testület megfoszthasson valakit mandátumától, ha nincs kikötve, hogy melyek azok a dolgok vagy körülmények, amelyek miatt meg lehet fosztani. Ez lehetetlen állapot, azért ennek törlését bérem.