Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.
Ülésnapok - 1927-367
12 Az országgyűlés képviselőházának 867. ülése 1980 március 18~án } csütörtökön. elnöke, tágja, vagy vádbiztosa, vagy politikai megbízottja volt... stb.» szóval mindazok, akik a forradalom alatt valamilyen cselekményt elkövettek, vagy ezeket a tisztségeket, vagy helyettességeket betöltötték, kizárandók. De hiszen tudjuk, hogy nagyon sokszor előfordult, hogy osak a véletlenen múlt egy-egy ilyen tisztség betöltése. Megtörtént az is. hogy voltak olyan emberek, akiket felmentettek e tisztségük alól, voltak olyanok, akik letöltötték büntetésüket, voltak, akik amnesztiát kaptak és most ezt a szakaszt mégis fenntartjuk ebben a vonatkozásban, átvesszük ide ebbe a törvénybe és kizáró okként felsoroljuk a fővárosi törvénynél is. Ha mást nem gondolnak az urak. mint tisztán azt. hogy azóta eltelt 5 esztendő, mióta ezt a választójogi törvényt megalkották és ez alatt az öt esztendő alatt részben letöltötték a büntetésüket, részben letelt az az idő, amelyre politikai joguk elvesztése vonatkozott, részben közülök többen amnesztiát kaptak, részben a bíróság is felmentett annakidején olyan egyéneket, akiket ilyen minősítés miatt vontak vád alá; ha tehát vannak ilyen emberek, aminthogy vannak, akkor ez a szakasz már nem maradhat fenn. ez már nem lehet kizáró ok, mert —mint mondom — vagy megbűnhődtek, vagy már belátta a társadalom, illetve a hatóság, hogy nem bűnösök ebben a tekintetben. De ha ez így van, akkor minek tartjuk fenn azt a rendelkezést, hogv ezeket továbbra is kizárjuk a választhatóságból. Nem lehet elfogadni azt az elvet, hogy hetediziglen büntessünk. (Ügy van! tlpU t van! a szélsőbaloldalon.) Nem szabad ilyen álláspontra helyezkedni. (Usetty Béla előadó: Harminc év múlva elfelejtik!) Bocsánatot kérek, a t. előadó úr egészen más álláspontot képviselhetne az előadói székben. (Propper Sándor: Ha megengedné a miniszter!) mert legyen meggyőződve arról, hogy ez nem szolgál semminemű keresztényi szeretetet, semminemű kormányzati célt és ebben semminemű helyes álláspont nincs. mert ez nem mais mint a bosszúállás kifejezőié ebben a javaslatban. Elnök: Kérem képviselő úr. szíveskedjék befejezni, mert beszédideje lejárt. Farkas István: Még öt percet kérek! (Felkiáltások: Megadjuk!) Elnök: Ügylátom, a Ház megadja a hozzájárulást a képviselő úr beszédidejének meghosszabbításához. (Friedrich István: Örülnek, ha. beszél valaki!) Farkas István: Nyilvánvaló, hogy ezt a rendelkezést már nem lehet fenntartani. Én tehát javaslom ennek az első bekezdésnek törlését, mert nyilvánvaló, hogy ez lehetetlen állapotot teremt és igazságtalanság vain abban, ha a t. Ház elfogadja azt. amit nyilvánvalóan sérelmesnek tarthat mindenki, aki osak egy kissé is logikusan gondolkodik az események felett. A logikus rendszer az lenne, hogy most már ne vegyük át ezt a szakaszt, a választójogi törvénynek ezeket a kizáró okait, hlanem maradjon meß; csak a többi része ennek a szakasznak, amely odavaló. Az üzlet, a csalás és sikkasztás legyenek kizáró okok. Arra törekedjék a parlament, hogy olyan szakaszt szeríkeszszen és alkosson meg. amely a kijárásokat a korrupciót, a panamázást lehetetlenné teszi. — (Általános helyeslés.) Ez a helyes álláspont és nem az, ha a politikai üldözés gondolata sugallja azokat a rendelkezéseket, amelyek a kizáró okokra vonatkoznak. (Az elnöki széket Puky Endre foglalja el.) Tessék elhinni, hogy beszélhetnek: függetlenségről, szabályozhatják 1 azt, de a politikai üldözés ne legyen része ennek a törvénynek és ne áradjon ki belőle az a gyűlölet, amelyet annak idején olyan élénken, elevenen, vadul képviseltek ebben a törvényhozásban is. Kérem a Házat, méltóztassék ezeket a szempontokat figyelembe venni és a mi javaslatainkat elfogadni. — (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik 1 ? Fitz Arthur jegyző: Nincs senki feljegyezve! Elnök: Kíván még valaki szólni? (Bródy Ernő szólásra jelentkezik.) Bródy Ernő képviselő úr kíváln szólni. Bródy Ernő: T. Képviselőház! Minthogy ennél a szakasznál szóbakerült a közéleti tisztaság és tisztesség kérdése, nem mulaszthatom el, hogy felszólaljak és kijelentsem azt, hogy a magam részéről és pártom részéről is a legszigorúbb álláspontot foglaljuk el a közleti tisztesség kérdésében. — (Helyeslés a jobboldalon.) Szeretném, ha ezzel az állásfoglalással visszhangra találnék minden oldalon pátrtkülönbség nélkül, mert, fájdalom, semmiféle szabály magában yéye nem elegendő a közéleti tisztesség megvalósítására. Itt van az országgyűlési képviselőségre vonatkozó összeférhetetlenségi törvény. Akik a gyakorlatban élünk, tudjuk, hogy ez a szabályozás is írott malaszt marad. A közszellemnek, a közfelfogásnak kell megváltoznia, hogy ebiben a tekintetben végre egészséges állapotok legyenek és ne járhasson a közélet fórumán la.z, aki a közéleti tisztesség ellen vét. Hiába van benne eíbben a törvényjavaslatiban is az, hogy a székesfőváros 'tisztviselői kötelesek minden tudomásukra jutott kizáiró okot y agy összeférhetlenségi esetet a poJgáirmesteirnek bejelenteni, aki az ügyet azonnal átteszi óz igazoló választmányhoz. Hasonló rendelkezés vaui az omszággyülési képviselőkről száló összeiférbetlenségi törvényben. (Egy hang a. jobboldalon ; Nincs !} Lehet-e kívánni egy tisztviselőtől, hogy ő kvázi miiint feljelentő szerepeljen és járjon el azok ellen, lakik vétenek a közéleti tisztaság ellen 1 ? Ezért azt mondom, hogy leigelsősoirbiain meg kell változnia a fcözfelfolgáismiak. a közszelléminek, a közhangulatnak, amely erkölcsileg tönkreteszi és lehetetenné teszi azokat, akik visszaélnek azzal a bizalommal, amellyel őket felruházták. A képviselő s a városatyja tuliacidonkénpen nem más, mint a váliasztópolgárság kiküldöttje : azok nevében, megbízásaiból, meghatalmazásával, jár el; neki nenn szabad ott maigám személyiségét, magánérdekét előtérbe helyeznie, de ha ezt mégis megteszi, akkor merni méltó többé anna a közbiizalomT'a, aimelyet a. választó polgárságtól kapott. Elsősorban tehát meg kell változni a közhianguliatinaik és különösen a sajtószabadsáíggal, a sajtó fegyvereivel és eszközeivel kell lehetetlenné tenni azt, hogy a közéleti zsebínákok, a. közéleti main dátum okkal visszaélők és az olyanok, lakik közéleti rmuinkajufoait összecserél ik a saját magánérdekeikkel és azok, akik a közéleti meigbiziatásukat felh/asználjáik a saját érdekeik ápolására, erkölcsileg lehetetlenné legyenek téve. Fájdalomi, azt kell mondanom, hogy itt meni elég a törvényhozási intézkedés, 'nem volt elég a törvényhozási intézkedés az országgyűlési képviselőknél sem. Az egész társadalmi felfogásnak kell megváltoznia, az egész közéleti és közhangulati felfogásnak kell megváltoznia, hogy lehetetlenné tegye, erkölcs ileg mozdullatikéiptelenné tegye azt, aki vét az erkölcsi törvényiek ellen, mert hiszen egy olyan
