Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.

Ülésnapok - 1927-367

Az országgyűlés képviselőházának 367. gatóság tagjai honoráriumban részesülnek (Buday Dezső: Kivéve azokat, akik törvényha­tósági bizottsági tagok, —• tessék hozzátenni! 1925. évi május l-e óta!) 1925. évi május l-e óta tehát nem részesülnek díjazásban, ellenben na­gyon jól tudja a belügyminiszter úr. hogy va­lami különös számla van nyitva a Beszkárt­nál. (Buday Dezső: Nines! — Petrovácz Gyula: Nincs-! — Buday Dezső: Tessék csak helyesen beszélni és ne tessék a tényeket elferdíteni! — Fábián Béla: Halljuk! Halljuk! Nagyon érde­kes! — Elnök csengeti) Kérem, a számla meg­van, a számlát letagadni nem lehet, mert a számla egy írás és az megvan. (Buday Dezső: Nincs! Miért méltóztatik mondani, hogy meg­van, amikor nincs?! — Fábián: Folyószámla!) Elnök: Csendet kérek! Szilágyi Lajos: Arról, hogy plusszal vagy mínusszal zárul-e, lehet beszélni, de a számla meg lett nyitva, mindenki számára félre lett téve a honorárium. (Buday Dezső: Nem lett félretéve! — Fábián Béla: De félre lett téve, erről nem lehet vitatkozni! Adót fizetnek utá­na!) Ismétlem, hogy félre lett téve (Fábián Béla: Ugy van, adót is fizetnek utána!) és ok nélkül nem lett félretéve, mert hiszen cse­kély józan ésszel is mindenki elképzelheti, hogy az arra időre lett félretéve, amikor az illetők bizottsági tagok már nem lesznek, úgyhogy tu­lajdonképpen tartalékolva lett az, amit ál­szeméremből szegyeitek volna momentán fel­venni. (Fábián Béla: De törvény rendelkezése ellenére tették félre a pénzt! — Bródy Ernő: Nevekre van félretéve! — Buday Dezső: So­hasem volt nevekre semmi sem félretéve!) Le­het, hogy most a legutóbbi hetekben ezt is megváltoztatták, de hangsúlyozom, hogy: a legutóbbi hetekben és állítom, hogy a parla­menti vita és felszólalások hatása alatt (Gás­pár dy Elemér: Ügy van!) változtatták meg ezt a helyzetet. Lehet, hogy jelenleg az a számla plusszal vagy mínusszal zárul, de hogy számla volt, annak nyoma van. (Fábián Béla: Termé­szetes, bevették!) Hogy a Beszkárt igazga­tósági tagok részben kaptak, részben pedig számukra tartalékoltak, ez letagadhatatlan tény. Már most ezt az üzemeit összehiasonítom a szé­kesfőváros Autóbusz-üzemével, amelynek élén szintén állanak törvényhatósági bizottsági ta­gok, de azok nem igazgatóságnak neveztetnek, hanem mint felügyelő és ellenőrző bizottság működnek. Ez a bizottság soha egy pillanatra sem jutott abba az elgondolásiba^abbaa bekép­zelésbe, hogy neki ezért valamiféle díjazás jár, soha az Autobusz-üzem élén álló bizottsági ta­gok sem részben, sem egészben (Bródy Ernő: Az nem részvénytársaság!) nemcsak hogy nem kaptak, hanem nem is gondoltak an­nak lehetőségére sem, hogy ebbeli működésü­kért nekik semmiféle honorárium jár. (Fábián Béla Zsebredugovics Titus! — Derültség.} Ho­gyan lehet ilyen különböző, kétféle helyzet, hi­szen a Beszkárt is közlekedési vállalat, az Auto­büsz-üzem is közlekedési vállalati (Buday Dezső: Az egyik részvénytársaság, a másik ta­nácsi üzem!) Én az igen t. képviselőtársamat nem akarnám megsérteni, de mégis azt kell mondanom, hogy ha így méltóztatik operálni, ez nem más, mint hogy a részvénytársasági formát most arra akarja felhasználni, hogy be­beszélje önönimagáffiialk, hogy midőn egy üzem, mint részvénytárisiaság áll fenm, oinmaai lehet kapni díjazást. (Fábián Béla: Zsebredugovics!) márpedig ákármMe formáiról, akár részvény­társasági formáiról, aikár pedig siaját kezelésben ülése 1930 március 13-án, csütörtökön. 7 lévő üzemről van szó, egyik esetben sem kap­hatok díjazást, mert akár ilyen forma, akár olyan forma: csak a főváros üzeméről van szó. Különben ez a közbeszólás megint nagyon jó érv az igen t. belügyminiszter úr számára abban a tekintetben, hogy a részvénytársasági formát mielőbb megszüntesse a székesfőváros­nál. (Úgy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Gáspárdy Elemér: Ügy van! Helyes!) Méltózta­tott hallani, hogy mire használják fel ezt a for­mát, hogy a részvénytársasági formával indo­kolják, hogy a nagy különbség: az Autóbuszüzem direktorai nem egy részvénytársaság direkto­rai, a Beszkárt direktorai részvénytársaság direktorai, ezek nem kaphatnak, azok kaphat­nak. Ilyen erkölcsi törvény nincs. (Fábián Béla: Jó öreg erkölcs!) Ez a 25. $. egy erkölcsi szabály. Erkölcsi szabályban ide-oda, így-úgy, egyszer fehér — egyszer fekete nem létezik. Erkölcsi szabály csak egy lehet. (Fábián Béla: Ügy van!) Az pedig teljesen lehetetlen dolog, hogy egyik is a székesfőváros közlekedési vál­lalata, amely száz percentig a tulajdonában áll, a másik is a székesfőváros közlekedési válla­lata, amely száz percentig a tulajdonában áll és az egyik helyen mérhetetlen nagy summákat szórnak szét az igazgatóság tagjai között, a má­sik helyen pedig eszébe sem jut senkinek, hogy igényt támasszon abbeli működéséért, hogy ő az Autóbuszüzem élén áll,-(Fábián Béla: Külön szakértői jutalékot vesz fel, aki ott mint szak­értő szerepel) pedig egyik helyen is és a másik helyen is az összes pártok delegáltjai bentül­nek, teiát nincs különbség még e tekintetben sem és komoly mumíka folyik az egyikben is, komoly munka folyik a másikban is. S ha azt veszem, hogy a fejlődés útja az autóbuszé, azé a jövő a székesfőváros belterü­letén, aiktkolr (megmérhetetlen magy fontosságot jelent azotknak a működése is, akik ennek az üzemnek élén működnek és dolgoznak, es állí­tom* hogy soha egy párt részéről, egy bizott­sági tag részéről még esák pillámat! g seni ju­tott senkinek sem az eszébe, hogy honorárium­igényeket támasszon, míg a Beszkárt-nál ez helyes ,ez jó, ez űri, ez összeegyetethető min­dennel, ez jár, mert az részvénytársasági forma. A részvénytársasági formát, ha egyébért nem, már ezért is meg kell szüntetni. Nincs szükség reá, ürügyül ne szolgálhasson a rész­vénytársasági forma semmiféle igények tá­masztására és semmiféle jogosulatlan igények kielégítésére. Én tehát, szemben a belügyminiszter, úr­ral,.azt állítom, hogy sem nyíltan nem, adni, sem dugva nem kapni, hanem egy harmadik eset, úgy amint a vármegyéiknél, vagy a vidé­ken van : nobile officiumként méltóztassék "kö­vetelni a bizottsági tagoktól a működést. Azért "tartom fenn, az indítványomat változatlanul, hogy ott, ahol mentesíteni akarjiai ez a szákasz az összeflerhetetlenségi tilalom alól azokat, akik mint a törvényhatósági tan ács tagjai kapnak díjazást, vagy mint az üzemigazgatóság tágjai kapnak díjazást, ez töröltessék, (Fábián Béla : Helyes !), mert ha a 25. § 4. bekezdésének utolsó mondatából nem töröljük ki ezt a mentesítést és előre kimondjuk a törvényben azt, hogy ez nem esiík összeférhetetlenségi tilalom alá, ak­kor prejudikaltunk egy későbbi szakasz htatá­ro zványaüniaik. Van egy másik indítványom is, t. Képvise­lőház, ez látszólag stiláris módosítás, voltakép­pen azonban lényegbeli. A 4. bekezdés ugyanis felsorolja azokat, akik összeférhetetlenségi- ti­lalom alá nem esnék, beszél tisztviselőkről, el-

Next

/
Thumbnails
Contents