Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.

Ülésnapok - 1927-352

u Àz országgyűlés képviselőházának 352. ülése 19S0 február lé-én, szerdán. lyet például a nagybirtokos urak kapnak az ö gabonájuk szállítása utáni Ha az Államvasutak elnök-igazgatósága vagy a kereskedelemügyi kormány komolyan veszi ezt a kérdést, komolyan veszi az Államvasutak jövedelmének fokozását, akkor ezt nem a legszegényebb emberek keserves, véres filléreiből kell előteremteni, hanem módot kell keresni arra, hogy fokozzuk az utazási kedvet, lehetővé kell tenni, hogy az utasok száma emelkedjék és be kell vezetni a vasúton, ú^v a személyvonatoknál, mint a gyorsvonatoknál, a személyszállításban a IV. osztály rendszerét. Kérdezem: ha az Államvasutak pénzügyi helyzete olyan súlyos, olyan rossz, mi akadálya van annak, ho<nr-ne a legszegényebbektől vonjanak el ezen a téren valamit, hogy az egyensúlyt helyrehozzák? Mi az akadálya annak, hogy p. o. a IV. osztályt bevezessék? Ügy emlékszem, a kereskedelemügyi miniszter úr részéről már évekkel ezelőtt hallottuk azt, hogy foglalkoznak az Államvasutaknál a IV. osztály bevezetésével, amint ez külföldön is megvan, sőt tovább megyek, a menetrendek egy-egy tételénél be is van állítva a IV. osztály, de csillaggal meg van jegyezve, hogy egyelőre nincs üzembe helyezve. Ez az egyik módía annak, hogy lehetővé tegyék, hogy több ember utazhass ék olcsó pénzért, mert nem állja meg helyét teória, az a felfogás, az az elgondolás, amelyet az igen t. kereskedelemügyi miniszter úr is képvisel, és amit az államvasutak elnökigazgatósága is képvisel, hogy drágává kell tenni a vasutat, hogy kevés ember utazhassék. (Bud János kereskedelemügyi miniszter: Ki mondta ezt? Mikor mondtam? Tessék megmondani!) Látom, a miniszter úrnak a szeméből. (Elénk derültség. — Br. Podmaniezky Endre: Ez jó sláger volt! — Zaj. — Bud János kereskedelemügyi miniszter: Miért nem tudja mindjárt elmondani a választ is, amit adok? Miért interpellál?) Nern^ helyeslem tehát a miniszter úr adandó válaszában ezt a részt, amelyben ő magát az elnökigazgató úr álláspontja mellé szegezi és azt mondja, hogy kevesebb utas, drágább vasút. Nem! Megfordítva: minél olcsóbbá kell tenni az utazást, hogy minél többen utazzanak, mert sokkal többet ér a «ok fillér, mint a kevés pengő. Nem egyéni elgondolásom ez. Méltóztassék csak átnézni a túlsó oldalra. (Mozgás középen.) Nem az egységes pártra gondolok, hanem Ausztriára. (Derültség.) Méltóztassék megnézni, a német, az osztrák államvasutak igazgatóságának minden törekvésével az a célja, hogy vonatait minél jobban kihasználhassa, hogy minél többen utazzanak és lehetővé teszi pl. az osztrák vasutak igazgatósága Ausztria lakosságának azt, hogy nyugodtan és kényelmesen utazhassék. Méltóztatott talán Bécsben látni, amikor a Ringen, vagy a környékén a Kaertner-Strassen sétál a kereskedelmi miniszter úr... (Bud János kereskedelemügyi miniszter: Ön, úgy látszik, többet sétál! — Br. Podmaniczky Endre: Nagyon jól ismeri a Ringet, meg a Kaertner-Str asset!) Ha méltóztatik látni azokat a hirdetményeket, amelyeket az államvasutak igazgatósága adott ki

f a hétvégi utazásokról, a kirándulásokról, méltóztatik tapasztalni, hogy az apa utazik, az anya utazik, ott vannak mellettük az apró gyerekek egészen serdülő korig és azt mondják: «Wir fahren auch mit. Wir fahren umsonst». Az apró gyermekek ilyen vasárnapi kiránduláson, vasárnapi vonaton nem fizetnek Az osztrák államvasút, de a világ minden vasútja mindent elkövet arra, hogy lehetővé tegye a vasutak alapos kihasználását, hogy lehetővé tegye a nagy forgalmat. Nálunk, igen t. Képviselőház, igen t. kereskedelemügyi miniszter úr, mindent elkövetnek, hogy a nagy forgalomtól, az utazástól elriasszák a lakosságot, a közönséget. • Csak egyetlenegy példát legyen szabad felhoznom. Minthogy, amint látom, a 'beszédidőm már lejárt, tisztelettel kérek ötpercnyi meghosszabbítást. Elnök: Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen.) A Ház a képviselő úr beszédidejét öt perccel meghosszabbította. Esztergályos János: Csak egyetlenegy példát legyen szabad felhoznom. Egy nyári napon, amikor a turisták, természetbarátok kirándulnak, méltóztassék csak megállni egy környéki vagy vidéki állomáson, ahol tömegesen jönnek a turisták. Az az elbánás, amelyet az egyes állomás főnököktől lát az ember, minden kritikán alul van, úgy hogy nagyon sokan azért hagyják abba a turistáskodást, mert nem akarják magukat kitenni állandóan a vasúti alkalmazottak nem illő bánásmódjának és kezelésének. De kérdem: elősegíti-e a turisták kirándulását, vonaton való utazását az Államvasút? Igaz, hogy kedvezményt ad az Államvasút, de csak akkor, ha hatos csoportokban történik az, utazás, míg pl. a versenyre induló sportolók egyénileg is megkapják azt a kedvezményt. Ami a legérdekesebb, minden egyes turistának 25 filléres levélbélyeget kell a zsebében tartania, hogy amikor odaáll a pénztárhoz, ezt átadja a pénztárosnak, hogy megválthassa az ő kedvezményes ^csoport jegyét. En tehát az Államvasutak jövedelmének növelése érdekében ezt az eljárást nem tartom helyesnek. Éppen azért tisztelettel kérem az igen t. kereskedelemügyi miniszter urat, adjon megnyugtató választ olyan irányban, hogy az Államvasutak elnökigazga/tója által tett rendelkezés a konmány tudta és .hozzájárulása nélkül történt és ezt visszavonja. Elnök: A kereskedelemügyi miniszter úr kíván nyilatkozni. Bud János kereskedelemügyi miniszter: T. Képviselőház! Esztergályos János igen t. képviselőtársam interpellációját részben kedélyesen adta elő, de ha átgondolom az ő álláspontját, valahogy kifejezést adott annak is, hogy maga is érzi, hogy nem egészen helyes álláspontot képvisel ebben a kérdésben. Nem fogok vitatkozni ezekkel a külföldi összehasonlításokkal, csak azt kérdezem igen t. képviselőtársamtól, miután annyira beállította, hogy Ausztriában mi a helyzet, támogat-e akkor, ha én holnap utasítom az államvasutakat, hogy az egész vonalon léptesse életbe az osztrák tarifát. (Derültség.) Nem hiszem, hogy erre méltóztatnék vállalkozni, mert az osztrák tarifa 30—40%kal drágább a miénknél. Nem értem tehát, hogyan lehet^ olyasmit védeni, ami sokkal kedvezőtlenebb és támadni olyat, ami sokkal kedve- • zőbb. (Esztergályos János: Mert itt a gazdasági helyzet rosszabb, mint Ausztriában!) T. képviselőtársam ebben a két ország sok szemrehányást nem tehet egymásnak. (Ügy van! Ügy van!) T, Ház! Roppant örülök annak, hogy észreveszem, hogy t. képviselőtársam mindig jobban eltolódik a polgári irányzat felé. (Derültség.) Mert ha vizsgálom felszólalását, nem tudom, hogy kiknek az érdekében akart felszólalni? Semmi körülmények között nem szólalhatott fel ama réteg érdekében, amelyet ő képvisel, mert fel kell tételeznem, hogyha foglalkozott ezzel a kérdéssel és önmaga hatolt be ebbe a kérdésbe és nem információk alapján vagy más alapon tárgyalta a kérdést, akkor észre kellett vennie, hogy a munkásjegyek tekintetében semmi vál-