Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.

Ülésnapok - 1927-352

60 Az országgyűlés képviselőházának gítótestek kapcsolótáblája négy méterrel előbbre van építve és nem a műterem falára. Csodál­kozom azon, hogyan lehetett így építeni a világítótesteket, kapcsolótáblákat. De nem aka­rok ezeknek a részleteknek fejtegtésébe bocsát­kozni, csak csodálkozom azon, hogy bár egy igen ügyes és okos filmszakértő írta le ezt ön­nek, Ön elhallgatta mindazokat a lényeges dol­gokat, amelyek okozzák a mai filmgyártás be­tegségét. Az mondottam, hogy a cenzúra-bizott­ság pénzei nem folynak be a Filmipari Alánba. Kendben van, de akkor hová tűnnek el? Az a bizottság olyan hatalmas összegeket emészt fel évente, mint amennyi cenzuradíj befolyik? Egy adatot fogok felolvasni itt a miniszter úr előtt. 1927-ben 406 filmet cenzúráztak meg, pon­tosan 828.960 méter hosszúságban, méterenként j 20 fillér a cenzuradíj, ez kitesz 165,793.40 pengőt. Ezek csak azok a filmek, amelyeknek előadását engedélyezték, amelyeket nem. engedélyeztek, azok nincsenek itt feltűntetve, pedig azokért is fizetik a méterpénzeket. Ez körülbelül átla­gosan 250.000 pengő évi jövedelmet jelent a cenzúra-bizottságnak. Mi van ezzel a pénzzel? Ezt a cenzúra-bizottság a maga adminisztrá­ciójára költi el. így azután nincs értelme filmgyártásról beszélni és álmodni, amikor eladminisztrálnak nagy összegeket, amikor ott ülnek az urak az í igazgatói és egyéb helyeken, és nem tudom, i micsoda tantiémeket vagy micsoda fizetéseket kapnak. En kívánnék mindenkinek jó fizetést, ; hogy Magyarországon mindenki boldoguh'on* de amikor egyrészt vannak állástalan és mun­kanélküli tömegek, másrészt pedig több állás­ban elhelyezkedettek, ez olyan diszparitás, olyan lehetetlenség a mai viszonyok között, hogy én azok számára kötelezővé tenném, akik ilyen állásokat összegyűjtenek, hogy mondja­nak le állásaikról és hagyják, hogy mások is boldoguljanak. Ezek az urak, akiket úgy megvédett a mi­niszter úr, nem szorulnak rá a védelemre, isme­rem őket, tudom, hogy egyik-másik igen kiváló szakértő is, megtanulta, hiszen ott volt tiszt­viselő, amikor elfoglalta állását. Lehetetlen­ség volt öt esztendőn keresztül meg nem tanul­nia, amikor csupa szakemberrel tárgyalt. (Egy, hang a jobboldalon: Nem szüleinek a világra filmszakértők!) Ne méltóztassanak felmoraj-. lani, amikor ezt mondom. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy beszéd­ideje lejárt, méltóztassék beszédét befejezni. Pakots^ József: En azt magyarázom, hogy megtanulták, de nagy tandíjat fizettünk érte. A lényeg mégis csak az, hogy ma nincs film­gyártás, holott kellene lennie, már csak azért is, mert a t. kormány elhatározta, hogy a, film­ipari alapot azért létesíti, mert elő akarja moz­dítani a magyar filmgyártást. Ez nincs meg, végeredményben tehát mégis kell egy olyan megoldást találni, amely ezt a magyar film­gyártást megindítja, amely a magántőke érdek­lődését felkelti. Ha ilyen szerencsétlen kísérle­tek nem lettek volna, akkor a magántőke már rég érdeklődnék, mert annyi üzleti érzéke van, hogy ki tudja számítani azt, hogy a nemzetközi piacon mit jelent a magyar film, azonban ezt lehetetlenné tették, amikor rossz filmeket pro­dukáltak, végeredményben tehát csak az az egy gyakorlati megoldás van, hogy méltóztassék megszüntetni a filmipari alapot és a kontin­gensjegyek tekintetében azt a kölcsönösséget kell biztosítani, hogy amennyi külföldi filmet beengedünk ebbe az országba, ugyanannyi ma­gyar filmet engedjenek az illető piacokra ki és . ülése 19 SO február 12-én, szerdán. helyezzék el úgy, amint mi is elhelyezzük és akkor rögtön megvan az alapja annak, hogy a filmgyártás megindulhasson. A választ nem ve­szem tudomásul. Elnök: A belügyminiszter úr kíván szólni. Scitovszky Béla belügyminiszter: T. Ház! Elég részletesen válaszoltam, nem kívánok az igen t. képviselőtársam viszonválaszára reflek­tálni, egy vastag tévedésre azonban kénytelen vagyok ismét rámutatni. A képviselő úr azt mondotta, hogy a cenzúra 20 fillért szed méte­renként és ezt a díjat összeszorozta a méterek számával. A képviselő úr rosszul van infor­málva, mert 7 fillért szedünk. Ez a lényeg. A képviselő úr tévedett. (Pakots József: Meg­mondom, hogy mi a lényeg! Felolvasom önnek. — Zaj a jobboldalon. — Pakots József szólásra jelentkezik.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Mi­lyen címen kíván a képviselő úr felszólalni? (Pakots József: Viszonválasz címén!) A szó a képviselő urat megilleti. Pakots József: Kimutattam, hogy a cenzúra, a filmipari pótdíj, vizsgálatdíj 0'7 fillér, sür­gősség, soronkívüli esetben a vizsgálati díj 14 fillér. (Scitovszky Béla belügyminiszter: A képviselő úr azt mondotta, hogy a cenzuradíj 20 fillér. Lapsus linguae volt! — Elénk felkiáltá­sok a jobboldalon: Ez az! — Scitovszky Béla belügyminiszter: Miért nem abból tetszett ol­vasni! — Báró Podmaniczky Endre: Inkább ab­ból olvasott volna fel, mint az információból!) Ha mindent összeszámítok, ez az összeg jön ki, több mint 20 fillér. (Scitovszky Béla belügymi­niszter: Nem jön ki!) Ezt akartam csak doku­mentálni. A méterpénzeket a cenzuradíjba szá­mítottam bele. (Scitovszky Béla belügyminisz­ter: 7 fillér!) Van sürgősségi és van pótdíj. Tessék csak a hivatalos kimutatást megnézni. A lényeg az, hogy hol van az a sok pénz, amely itt befolyik, amelyet a cenzúrabizottság a maga nagy összetételével felemészt. Ezeket a cenzúra­díjakat és egyéb pótdíjakat miért kell mind az adminisztrációra elkölteni? Az a szerény kíván­ságom, hogy erre nézve méltóztassék nekem pontos kimutatást adni, mert arról adott a mi­niszter úr kimutatást, hogy ä Filmipari Alap­nál ezek az urak hány száz pengőt kapnak, de hogy a cenzuradíjak mire fordíttatnak, arra nem, mert ha ^adminisztrációra fordíttatnak, ezt nem találnám helyénvalónak. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a belügyminiszter úr válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik tudomásul veszik, szíveskedjenek felál­lani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a választ tudomásul vette. Következik az igazságügyminiszter úr szó­beli válasza Moser Ernő képviselő úrnak folyó hó 5-én előterjesztett interpellációjára. Az igazságügyminiszter úr kíván szólni! Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: T. Ház! (Halljuk!. Halljuk!) Engedelmet^ kérek, hogy a múlt héten elhangzott interpellációnak arra a részére, amely az én tárcámat érinti, röviden válaszolhassak. (Halljuk! Halljuk!) Moser Ernő t. képviselőtársam azt kérdezte tőlem, van-e tudomásom arról, hogy a Buda­pest Kertváros Szövetségből alakult Budapesti Kertvárosépítő Rt. vezetősége állítólag olyan cselekményeket követett volna el, amelyek a büntetőtörvénykönyv különböző szakaszaiba üt­köznek s hogy emiatt feljelentés is történt volna az ügyészségnél, azonban eljárás nem indult volna a mai napig. Válaszom a t. kép­viselő úrnak az, hogy tudomásom van róla,

Next

/
Thumbnails
Contents