Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.
Ülésnapok - 1927-352
Az országgyűlés képviselőházának 352, kellene jó példával előljárnia abban, hogy a kö- i zületnek nincs semmi takargatnivalója, hogy ott tiszta vizet öntenek a pohárba. El kell venni a panamák lehetőségét, el kell venni még a gondolatát is annak, hogy ott különféle olyan üzletek, különféle olyan adásvételek történnek, s a gazdasági kérdések olyatén megoldása történik, amely nem bírja el a legnagyobb nyilvánosságot Súlyos hibát látok a törvényjavaslatnak ebben az intézkedésében s a kormánynak és a töbségi pártnak lenne legelsősorban kötelessége, hogy ezt a mulasztást kipótolja és ezt az intézkedést megváltoztassa olyképpen, hogy a nyíltságot minden tanácskozásba beviszi, mert ez a legnagyobb korrigáló, tisztító eszköz, amelyet ma egyáltalában ismerünk. A belügyminiszter úr, amikor védte ezt a torzszülöttjét, akkor mint az önkormányzat egyik nagy vívmányát tüntette fel azt, hogy megszünteti a tanácsot, amely tisztán egy hivatalos testület, amelynek tanácskozásai zártak, s a jövőben az önkormányzati tagoknak nagyobb lehetőséget kíván biztosítani az ügvek intézésében. Ezt olyképpen véli keresztülvihetőnek, hogy életrehívja a törvényhatósági tanácsot, amely vegyes összetételű intézmény, amelyben önkormányzati testületi tagok is vannak s amelyben hivatalból helyetfoglal a főpolgármester, a polgármester és az alpolgármesterek. Elfelejti azonban az igen t. miniszter úr azt, hogy a törvényhatósági tanács egész összetétele tulajdonképpen olyan, hogy ez megint olyan korrektivumokkal megy keresztül, hogy ez meghamisítása és megmásítása a választók igazi akaratának. Ha a törvényhatósági tanács összetétele olyan lenne, hogy az egy kisebbített mása lenne a választott törvényhatósági bizottsági tagoknak, akkor talán én is helyesnek tartanám ezt a megoldást és elfogadnám . azt az okfejtést, amelyet a belügyminiszter úr hangoztatott, hogy a törvényhatóság maga a teljes összetételében, még talán e redukált 140-es számarányánál fogva is aránylag nagy testület, amelyben - apróbb részletkérdéseket megvitatni nem lehet, s azért van szükség egy kisebb érdektestület megvalósítására. Igen ám, de ha itt nemcsak a választott bizottsági tagok akarata érvényesül, hanem a választott bizottsági tagok számarányának képviseltetésén kívül még a főpolgármester delegál ebbe a törvényhatósági tanácsba hat tagot, öt tag pedig hivatalból tagja, ez annyit jelent, hogy csak két mandátumot kell még szerezni a kormánypártnak vagy a kormányt kívülről vagy belülről támogató pártnak s akkor két mandátum megszerzésével már korlátlan hatalmat tud a maga részére biztosítani. Ha tehát a miniszter urat az a szempont^ vezeti, hogy az egyes szakkérdések megbeszélése feltétlenül kisebb testületben kell, hogy történjék, akkor ezeknek a szakbizottságoknak összetételét olyképpen kell keresztülvinni, hogy a szakbizottság valóban a választók igazi akaratát képviselje, ne pedig egy mesterségesen összetákolt intézmény legyen, amelyben^ a választók igazi akarata egyáltalán nem tud érvényesülni. A törvényjavaslat egy új intézkedést kíván életbeléptetni, illetőleg a ma érvénybenleyő rendelkezést kívánja nagyobb erővel felruházni: a békebírói intézményt akarja törvénybe iktatni. A békebírói intézmény bizonyos mértékben, bizonyos elgondolásban talán helyes, mert ezzel talán az a célja és terve nem a belügyminiszter úrnak, hanem úgy tudom, az igazságügyminiszter úrnak, akinek kérésére ezt a rendelkezést a törvényjavaslatba bevették, hogy ezzel csökkentsék a bíróságok előtt folyamatban levő perek . ülése 1930 február 12-én, szerdán. 49 számát, tehermentesítsék a bíróságokat, azonban abban az elgondolásban, ahogyan ezt keresztülviszik, magára a jogkereső közönségre nézve súlyos sérelmet jelent, mert éppen a kisembereket üti el joguktól, akiknek apró-cseprő ügyeiben és sokszor hozzáértést és nagy körültekintést igénylő pereikben kellene ítéletet mondani. Ezeket a békebírákat ledegradálja a községi békebíró hatáskörébe s ezek a békebírák ottan gyorsan nem az igazságnak megfelelőleg, hanem, legtöbbször az igazságnak rovására fognak ítéletet hozni, nnert a nagy ' tömeg miatt nem tudnak megbirkózni ezzel a feladattal; ha pedig legfőbb törekvésük mégis az igazság keresése, nem pedig a gyorsaság lesz, akkor azt fogjuk látni, hogy egy rosszabbított^ kiadása fog megjelenni a különféle polgári bíróságok eljárásának. Elnök: A képviselő urat figyelmeztetem, hogy beszédideje lejárt. Kérem tehát, szíveskedjék beszédét befejezni. Györki Imre: Azonnal befejezem. Ismétlem, egyrészben a jogkereső közönség hátránya miatt kifogásolom ezt az intézkedést. {Zaj. — Usetty Béla előadó közbeszól.) Képviselőtársam úgy is, mint gyakorló ügyvéd ismeri ezeket a kérdéseket, tudja tehát azt is, hogy ezt az intézkedést más szempontból is kifogás tárgyává kell tenni. Nevezetesen Budapesten^ az volt a helyzet, hogy hosszú idő telt el, amíg a járásbíróságok központosítását sikerült keresztülvinni, s ha most ezzel a szerencsétlen intézkedéssel megint keresatülviszik a decentralizációt ezekben az ügyekben, ez azt jelenti, hogy még roszabbá teszik a mai állapotot, mert nem hogy segítenének ezeknek az ügyeknek a békebíráknak való áttolásával, a jogkereső^ közönség helyzetén, hanem ellenkezőleg azt még nehezítik. Az idő előrehaladottságára való tekintettel ezekben voltam bátor nagy vonalakban kritikámat a fővárosi törvényjavaslattal szemben elmondani. Ezen kritikámat összegezve, ismételten megállapíthatom azt, hogy ez a törvényjavaslat annyira rossz, annyira reakciós, annyira retrográd intézkedéseket foglal magában, hogy ezt a javaslatot apró-cseprő változtatásokkal szerintem jobbátenni nem lehet. Azért tehát, haakormány valóban a főváros érdekét tartja szem előtt, ha valóban az a célja, hogy ne balkáni színvonalra süllyessze le ezt a fővárost, hanem olyan világvárossá növelje^ és fejlessze, amely ennek az országnak kulturális, gazdasági központja lesz, amelyre méltán büszkén tekinthet minden magyar ember^ akkor nincs más intézkedés, nem lehet más hátra, mint ezt a törvényjavaslatot levenni a napirendről és a demokratikus felfogásnak, a demokratikus követel- ' menyeknek, az igazságos és arányos választási rendszernek megfelelő új törvényjavaslatot beterjeszteni és azt a Képviselőházzal letárgyaltatni. A törvényjavaslatot még az általános^ tárgyalás alapjául sem tudom elfogadni. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: A miniszterelnök úr kíván szólani. Gr. Bethlen István miniszterelnök: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Van szerencsém egy törvényjavaslatot benyújtani vitéz nagybányai Horthy Miklós Magyarország kormányzójává választása 10-ik évfordulójának megörökítéséről. (Hosszantartó élénk éljenzés.) Kérem a javaslat kinyomatását, szétosztását és a közjogi bizottsághoz való -utasítását. (Élénk éljenzés.) Elnök; A benyújtott törvényjavaslatot a
