Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.

Ülésnapok - 1927-352

32 Az országgyűlés képviselőházának (Zaj. -- Halljuk! Halljuk! — Jánossy Gábor: Halljuk mi történt. Történt még több is?) Előrebocsátom, hogy Folkusházy Lajos alpolgármester úrról, aki akkor még a székesfőváros alpolgármestere volt, valamennyien tudtuk, hogy tényleg már nem alpolgármestere a fővárosnak, csak névlegesen az, mert hiszen a Beszkárt, Folkusházy Lajost akkor már vezérigazgatójává választotta meg. Folkusházy Lajosról mi azt hittük, hogy elmegy augusztusban, ha jól tudom, augusztus 15-én. Es eltelt augusztus, eltelt szeptember, s egyszerre csak Folkusházy Lajos nem megy. Hát mi történt ezzel a Folkusházyval, miért nem megy? Hiszen már akkor tudtuk, hogy Folkusházy nem bukik lefelé, hogy tárcájában nem lesz kevesebb pénz azután, hogy ő a Beszkárt. vezérigazgatója lesz. Akkor kutattuk, t. Képviselőház, miért nem megy Folkusházy, és erre kiderült, hogy Folkusházy nem mehetett el — méltóztassék ezt megérteni, s ezt aláhúzom — a városházáról addig, amíg az autótaxi-ügyet be nem fejezték. (Zaj.) Attól féltek ugyanis, hogy mi, akik már bizalmatlansági szavazatot indítványoztunk eredetileg is Folkusházyval szemben, majd a székesfőváros közgyűlésén a taxiügyekkel kapcsolatosan egy ottmaradt tisztviselőt találnánk megtámadni. Ezért azt mondották Folkusházynak, hogy: minthogy te vagy az,^aki innen úgy is elmégy, és te olyan helyre mégy, ahol ezek az urak téged bizalmatlansági szavazatukkal el nem érhetnek, hát csináld te meg. S Folkusházy Lajos az utolsó éjszaka megcsinálta a taxiszerződést, a taxik kiosztását — és elment a Beszkárt. hoz. Es most térek rá, t. Képviselőház, a második kérdésre, amelynél Wolff Károly képviselő úr és a képviselő úr egész pártja abban a halálos bűnben leledzik, hogy a székesfővárosnál a magyar nyomorúság esztendejében, 1929-ben van egy vezető tisztviselő, akinek 136.000 pengő — méltóztassék megérteni: 136 000 pengő — fizetése van. (Scitovszky Béla belügyminiszter: 133.000!) T. miniszter úr, fel fogocm olvasini a részleteit. és akkor meg méltóztatik látni, hogy nem 133 000, hanem 136 000. Nagyon csekély a különbség a 133 000 és a 136 000 között, habár még mindig elég ahhoz, hogy két Beszkárt-kalauz megéljen ebből a különbözetből is. (Zaj.) T. Képviselőház! Mégis kénytelen vagyok elmondani, hogy Folkusházy Lajosnak, aki ezt az autotaxi-ügyet elintézte és aki addig nem tudott elmenni a városházáról, amíg ezt az autotaxi-ügyet el nem intézte, miből áll a fizetése akkor, amikor egy államrendőrnek — aláhúzom — egy köztisztviselőnek Magyarországon 110 pengő fizetése van, amikor egy kalauznak 100 pengő fizetése van és amikor ebben az országban néhány Fortunátus Imrén kívül mindenki rész ketve panaszkodik, hogy nincs meg a megélhetéshez szükséges jövedelme. Méltóztassanak meghallgatni, mit kapott Folkusházy Lajos az 1929. esztendőben. Fizetés és lakbér címén kapott 34.176 pengőt, személyi pótlék fejében kapott 16.000 pengőt, mérlegpénz fejében kapott 8000 pengőt. (Gaal Gaston: Mi az a mérlegpénz?) T. képviselőtársam azt kérdezi, hogy a mérlegpénz micsoda. De mi a mérlegjutalom? Mert kapott mérlegjutalmat is, és pedig 12 000 pengőt. (Gaal Gaston: Mit mérlegelt? — Bródy Ernő: A mérleget!) Azonkívül kapott 14400 pengő végrehajtóbizottsági tiszteletdíjat, 1750 pengő igazgatósági tiszteletdíjat, 25.000 pengő adótérítést és 22.000 pengő nyugdíjat. (Zaj.) T. Ház! Ebben az országban, ahol az embereknek nincs meg a betevő falatjuk, nem lehet 2. ülése 1930 február 12-én, szerdán. az embereket azzal izgatni, amikor a többi közfoglalkozású egyéneknek azért nem adnak megfelelő fizetést, mert azt mondják, hogy az államnak nincs pénze, akkor van egy közfoglaíkozású egyén, akinek —• azt hiszem — háromszor annyi fizetést adnak, mint Magyarország miniszterelnökének. Micsoda destrukció ez, hova vezet ez? Mit szóljanak azok az emberek* akik a Beszkártnál — 3000-en, 4000-en, jobban mondva 3000—4000 család— kénytelenek megélni abból a fizetésből, amelyet csak egy ember, Folkusházy alpolgármester úr kap. Mert hiszen méltóztassanak csak számítani, hogy hány ezer kalauz kap együttvéve annyi fizetést, mint amennyit Folkusházy alpolgármester úr kap, s hány ezer rendőre a fővárosnak kap együttvéve annyit. (Gaal Gaston: Néhány száz tisztviselő kap annyi fizetést!) Hány száz tisztviselő fizetése annyi, mint laimennyit Folkusházy alpolgármester úr kap! Nekem van itt egy kérdésem azokhoz az urakhoz, akik a főváros ügyeit intézik. Ügy tudom, — és ezt a .miniszter úr figyelmébe is ajánlom — hogy van egy olyan rendelkezés, amelynél fogva az üzemeknek azok az alkalmazottai, akik nyugdíjasok, nyugdíjukat kötelesek az üzem pénztárába beszolgáltatni. (Scitovszky Béla belügyminiszter tagadólag int.) Nagyon sajnálom, hogy nincs, mert az lett volna egyedül igazságos, hogy ilyen intézkedés legyen. De volt erről egy megbeszélés, egy megállapodás, amelynek értelmében ezeket a nyugdíjakat be kellett volna szolgáltatni. A közvélemény azonban csak egy kérdéssel foglalkozik, azzal a kérdéssel, hogy Folkusházy Lajos polgármester úrnak anennyi a fizetése. A többi urak nem érdeklik az ország nyilvánosságát? Arra, hogy mennyi a Beszkárt. többi urainak fizetése, akkor jöttem rá, amikor láttam, hogy az egyik újságban megjelenik a Beszkárt, derék igazgatóságának nyilatkozata, amelyen azután az, aki eddig Folkusházy fizetésén fel nem háborodott, már nyugodtan felháborodhatott, miután elolvasta, hogy milyen nyilatkozatot tesz a Beszkárt. igazgatósága. Mivel indokolja egy köz vállalat, amely közpénzeket szed be és közpénzeket kezel, hogy Folkusházynak olyan sok fizetést kell adnia? Azzal indokolja, hogy (olvassa): «Az említett mértékben azért állapíttatott meg az Ossz járandóság, mert a szerződtetéssel foglalkozott minden tényező indokoltnak tartotta, hogy a vezérigazgató osszjárandósága a vezérigazgatóhelyettes által tényleg élvezett összjárandóságnál, ha nem is ténylegesen, de magasabb legyen.» Ezekután megkérdezzük, hogy mennyit kap a vezérigazgató helyettes, ha ahhoz, hogy több legyen a vezérigazgató fizetése, 136.000 pengőt kellett (megszavazni? Ez egy közüzem igazgatóságának olyan remekműve és annyira korszerű, hogy a Beszkárt. igazgatóságának ezt a nyilatkozatát, mint ennek a korszaknak jellemzőjét, vagy ércbe, vagy márványba kell vésetni. A Beszkárt. tehát azért ad valakinek 136.000 pengőt, mert ő már előzőleg szerződtetett egy vezérigazgatóhelyettest, akinek — úgy látszik — szintén sok pénzt ad,de akinél többet kellett kapnia Folkusházy Lajosnak. De most lássuk, hogy mennyi fizetést kapnak a Beszkárt-nál a többi urak. (Halljuk! Halljuk!) Itt csak egy adatot vagyok kénytelen a magam részéről meggondolással fogadni, mert a Beszkárt. igazgatósága azt mondja, hogy a vezérigazgatóhelyettesnek volt olyan sok fizetése, hogy Folkusházynak többet kellett adni vele szemben, itt pedig úgy van beállítva, mintha Márkus helyettesvezérigazgató úr csak