Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.

Ülésnapok - 1927-364

Az országgyűlés képviselőházának 36 U. dolog benn kormánypártinak, kint pedig ellen­zékinek lenni! —Simon András: Honnan tudja? — Fábián Béla: Idebent kormánypárti, odakint ellenzéki! — Jánossy Gábor: Tessék megpró­bálni! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Propper Sándor: T. Képviselőház! A kis­iparosok és kiskereskedők, a kispolgárság és a munkásság igen sok ponton érdekközösségben vannak egymással. Ezt a két igen tekintélyes és értékes réteget kirekeszteni nem lehet. Es ha igaz volna ez a száztagú blokk, amelyről beszél­nek itt a Képviselőházban, nagyszerű dolgokat lehetne elérni. (Fábián Béla: Ez csak paraszt­fogás! Kisiparosblokk! Hol volna akkor a for­galmiadó?) Száz tag, gondolják csak meg! En­nek a blokknak mi minden okos dologban se­gítségére sietnénk, tehát többsége volna a Kép­viselőházban és igen sok okos dolgot lehetne végrehajtani az ipar, a kereskedelem, a kultúra, a kispolgár, a munkás érdekében. De hol van ez a blokk? Álljon fel most ez a blokk és a maga állítólagos száz tagjával vívja ki és szavazza meg azt, hogy a kisiparosok és a kiskereskedők magasabb, számarányuknak megfelelő képvise­letet nyerjenek. (Kabók Lajos: Akkor álljon fel Meskó Zoltán szavazni! — Rothenstein Mór: Akkor majd a biiffében lesz! — Meskó Zoltán: Hol leszek? — Rothenstein Mór: A biiffében! — Meskó Zoltán: Az más! Azt hittem, a pincét em­legette! — Zaj a jobboldalon. — Elnök csenget.) Es ha nem fogadják el a szakasz törlését, akkor méltóztassanak az egyenlő eljárás és a méltá­nyosság szempontjából... . Elnök: Méltóztassék beszédét befejezni. Propper Sándor: ... és a politikai előre­látás szempontjából is azt a másik elgondolást elfogadni, hogy a munkásság is megfelelő kép­viselethez jusson. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Kabók Lajos! Kabók Lajos: T. Ház! A tárgyalás alatt levő törvényjavaslat 18. §-ából kezdenek éleseb­ben kiütközni azok a rendelkezések, amelyekkel a kormány a legsötétebb, a legfeketébb reakció számára a hatalmat biztosítani akarja. Az érdekképviseleti rendszer teljesen megcsú­folja az általános választási 'rendszert, mert éppen az érdekképviseleti rendszer laz egyik lehetőséget ama, hogy az általános válasz­tás lalapján bejutott törvényhatósági bizott­ságot ellensúlyozni lehessen és amilyen módon biztosítja ez a szakasz iaz érdekkép­viseletek megválasztását, az különösképpen arra szolgál, hogy az általános választás alapján be­jutott törvényhatósági bizottságot ellensúlyozza és a rekaeió érdekét szolgálja. Nem is lehet ezzel a szakasszal kidomborítani és megindokolni, hogy valójában mennyire a reakció unalmát akarják biztosítani, mert hozzá kellene fűzni valójában a többi intézkedéseket is, amelyek eb­ben a törvényjavaslatban benne foglaltatnak. Majd később lesz vita arról, hogy a hivatali állásnál fogva való tagság és a szakszerűség képviselete miiképpen jut kifejezésre ebben a törvényjavaslatban, amelyek mind azt a célt szolgálják, hogy ellensúlyozzák az általános vá­lasztás alapján megválasztott törvényhatósági bizottságot, hogy elegendő számban legyenek bent a törvényhatósági bizottságban különböző címeken, teljes szavazti joggal felruházott ta­gok, hogy így a reakció a maga uralmát min­den körülmények között biztosítani tudja. Egé­szen világosan látszik ez a szándék a lezajlott vármegyei választásokból, ahol megállapítható, hogy az általános választás alapján csak egy tÖ­ülése 1930 március 7-én, pénteken. 39£> redék kerül be a törvényhatóságba és a nagyob­bik rész az érdekképviseleti rendszer, a hivatali állás és a szakszerűség alapján van benn. Habár ebben a törvényjavaslatban ez az arány egy kissé el van tolódva, végeredményében teljes joggal állíthatom, hogy a 18. § az egyik biztosí­ték, amelyhez hasonló biztosíték még több van ebben a törvényjavaslatban és amely biztosíté­kokkal a kormány a maga uralmát, a maga rendszerét állandósítani akarja a főváros tör­vényhozásában. Ügy látszik, nem látják elegen­dőnek azokat az intézkedéseket, azokat a rendel­kezéseket, amelyek ebben a. tör vény javaslatban a korábbi szakaszokban vannak lefektetve.^ Nem elegendő a főpolgármesternek kijelölt hatáskör, mert ott még baj történhetik, éppen ezért kell a főpolgármesternek bőven megszabott hatásköre mellé még olyan rendelkezéseket is^ felvenni, amilyenek ebben a 18. §-ban vannak és amilyen rendelkezésekkel a kormány a maga befolyását kellőképpen biztosítva látja a főváros törvény­hatóságában. Nem elégszenek ,meg a törvényjavaslat szerkesztői és támogatói azzal a kerületi beosz­tással, amely ebbe a törvényjavaslatba bele van foglalva, amely kerületi beosztással meg­különböztetik a választópolgárokat, egyiknek értékesebb szavazati jogot, másiknak kevésbbé értékes szavazati jogot biztosítván; nem elég­szenek meg a törvényjavaslat szerkesztői és tá­mogatói azzal, hogy a választói jogosultság kor­látozva van, magas korhatárhoz van kötve, — férfiaknál 24, nőknél 30 éves korhoz s azon­kívül még vannak ^hátráltató körülmények, ne­vezetesen férfiaknál a négy elemi iskolai, nők­nél a hat elemi iskolai osztály elvégzése, és mindezeken felül még ott van a hatéves hely­benlakás is. Mondom, ez mind nem elegendő biztosíték a kormánynak, hogy a maga uralmát kellő módon biztosítsa, a maga befolyását a fő­város törvényhatóságában érvényre juttassa. hanem kell még az érdekképviseleti rendszer, a hivatali állás, a szakszerűség alapján kiküldött tagok sokasága, kell az örököstagok rendszere, egyszóval kellenek mindazok a biztosítékok* amelyek ellensúlyozzák —- mint ahogy itt mon­dotta a kereszténypárt egyik tagja — a szociál­demokratákat, holott valójában merem állítani, hogy a főváros törvényhatóságában azóta fo­lyik eleven, élénk, a főváros lakosságának érde­keit szolgáló munka, amióta ott vannak a szo­ciáldemokraták, akik éberen őrködnek azon, hogy a főváros , lakosságának érdekeit kellő­képpen szolgálják, és ha nem egészen kielégítő munka folyt ott ezideig^az csak annak tudható be, hogy a reakció ott még mindig elegendő erőt képvisel és ^megakadályozza azt a munkát, amely a főváros lakosságának igazi érdekeit szolgálná. Nem elégszenek meg a törvényjavaslat szer­kesztői és támogatói azzal az ajánlási rendszer­rel, amelyről itt elég hosszú vita folyt s amely a választás titkosságát csúfolja meg; nem tart­ják elegendő biztosítéknak a mindenféle vissza­élésre alkalmat nyújtó szelvényrendszert, ha­nem kell az érdekképviseleteknek is tagságot biztosítani, mégpedig olyan módon, hogy az egészen kiütköző. Kiütköző pedig azért, inert — mint ahogy az előttem szólottak mondották, de magamnak is meg kell említenem — valójában nem is az érdekképviseletekre bízzák azt, — ha már érdekképviseleti rendszert vezetnek be — hogy kit akarnak a maguk köréből oda kije­lölni, hanem & törvényhatóság az, amely meg­választj érdekképviseletek soraiból a tör­vényhatóság tagjait. Ez az, amire a kereszténypárt azt mondja,

Next

/
Thumbnails
Contents