Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.
Ülésnapok - 1927-364
Az országgyűlés képviselőházának 36 U. dolog benn kormánypártinak, kint pedig ellenzékinek lenni! —Simon András: Honnan tudja? — Fábián Béla: Idebent kormánypárti, odakint ellenzéki! — Jánossy Gábor: Tessék megpróbálni! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Propper Sándor: T. Képviselőház! A kisiparosok és kiskereskedők, a kispolgárság és a munkásság igen sok ponton érdekközösségben vannak egymással. Ezt a két igen tekintélyes és értékes réteget kirekeszteni nem lehet. Es ha igaz volna ez a száztagú blokk, amelyről beszélnek itt a Képviselőházban, nagyszerű dolgokat lehetne elérni. (Fábián Béla: Ez csak parasztfogás! Kisiparosblokk! Hol volna akkor a forgalmiadó?) Száz tag, gondolják csak meg! Ennek a blokknak mi minden okos dologban segítségére sietnénk, tehát többsége volna a Képviselőházban és igen sok okos dolgot lehetne végrehajtani az ipar, a kereskedelem, a kultúra, a kispolgár, a munkás érdekében. De hol van ez a blokk? Álljon fel most ez a blokk és a maga állítólagos száz tagjával vívja ki és szavazza meg azt, hogy a kisiparosok és a kiskereskedők magasabb, számarányuknak megfelelő képviseletet nyerjenek. (Kabók Lajos: Akkor álljon fel Meskó Zoltán szavazni! — Rothenstein Mór: Akkor majd a biiffében lesz! — Meskó Zoltán: Hol leszek? — Rothenstein Mór: A biiffében! — Meskó Zoltán: Az más! Azt hittem, a pincét emlegette! — Zaj a jobboldalon. — Elnök csenget.) Es ha nem fogadják el a szakasz törlését, akkor méltóztassanak az egyenlő eljárás és a méltányosság szempontjából... . Elnök: Méltóztassék beszédét befejezni. Propper Sándor: ... és a politikai előrelátás szempontjából is azt a másik elgondolást elfogadni, hogy a munkásság is megfelelő képviselethez jusson. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Kabók Lajos! Kabók Lajos: T. Ház! A tárgyalás alatt levő törvényjavaslat 18. §-ából kezdenek élesebben kiütközni azok a rendelkezések, amelyekkel a kormány a legsötétebb, a legfeketébb reakció számára a hatalmat biztosítani akarja. Az érdekképviseleti rendszer teljesen megcsúfolja az általános választási 'rendszert, mert éppen az érdekképviseleti rendszer laz egyik lehetőséget ama, hogy az általános választás lalapján bejutott törvényhatósági bizottságot ellensúlyozni lehessen és amilyen módon biztosítja ez a szakasz iaz érdekképviseletek megválasztását, az különösképpen arra szolgál, hogy az általános választás alapján bejutott törvényhatósági bizottságot ellensúlyozza és a rekaeió érdekét szolgálja. Nem is lehet ezzel a szakasszal kidomborítani és megindokolni, hogy valójában mennyire a reakció unalmát akarják biztosítani, mert hozzá kellene fűzni valójában a többi intézkedéseket is, amelyek ebben a törvényjavaslatban benne foglaltatnak. Majd később lesz vita arról, hogy a hivatali állásnál fogva való tagság és a szakszerűség képviselete miiképpen jut kifejezésre ebben a törvényjavaslatban, amelyek mind azt a célt szolgálják, hogy ellensúlyozzák az általános választás alapján megválasztott törvényhatósági bizottságot, hogy elegendő számban legyenek bent a törvényhatósági bizottságban különböző címeken, teljes szavazti joggal felruházott tagok, hogy így a reakció a maga uralmát minden körülmények között biztosítani tudja. Egészen világosan látszik ez a szándék a lezajlott vármegyei választásokból, ahol megállapítható, hogy az általános választás alapján csak egy tÖülése 1930 március 7-én, pénteken. 39£> redék kerül be a törvényhatóságba és a nagyobbik rész az érdekképviseleti rendszer, a hivatali állás és a szakszerűség alapján van benn. Habár ebben a törvényjavaslatban ez az arány egy kissé el van tolódva, végeredményében teljes joggal állíthatom, hogy a 18. § az egyik biztosíték, amelyhez hasonló biztosíték még több van ebben a törvényjavaslatban és amely biztosítékokkal a kormány a maga uralmát, a maga rendszerét állandósítani akarja a főváros törvényhozásában. Ügy látszik, nem látják elegendőnek azokat az intézkedéseket, azokat a rendelkezéseket, amelyek ebben a. tör vény javaslatban a korábbi szakaszokban vannak lefektetve.^ Nem elegendő a főpolgármesternek kijelölt hatáskör, mert ott még baj történhetik, éppen ezért kell a főpolgármesternek bőven megszabott hatásköre mellé még olyan rendelkezéseket is^ felvenni, amilyenek ebben a 18. §-ban vannak és amilyen rendelkezésekkel a kormány a maga befolyását kellőképpen biztosítva látja a főváros törvényhatóságában. Nem elégszenek ,meg a törvényjavaslat szerkesztői és támogatói azzal a kerületi beosztással, amely ebbe a törvényjavaslatba bele van foglalva, amely kerületi beosztással megkülönböztetik a választópolgárokat, egyiknek értékesebb szavazati jogot, másiknak kevésbbé értékes szavazati jogot biztosítván; nem elégszenek meg a törvényjavaslat szerkesztői és támogatói azzal, hogy a választói jogosultság korlátozva van, magas korhatárhoz van kötve, — férfiaknál 24, nőknél 30 éves korhoz s azonkívül még vannak ^hátráltató körülmények, nevezetesen férfiaknál a négy elemi iskolai, nőknél a hat elemi iskolai osztály elvégzése, és mindezeken felül még ott van a hatéves helybenlakás is. Mondom, ez mind nem elegendő biztosíték a kormánynak, hogy a maga uralmát kellő módon biztosítsa, a maga befolyását a főváros törvényhatóságában érvényre juttassa. hanem kell még az érdekképviseleti rendszer, a hivatali állás, a szakszerűség alapján kiküldött tagok sokasága, kell az örököstagok rendszere, egyszóval kellenek mindazok a biztosítékok* amelyek ellensúlyozzák —- mint ahogy itt mondotta a kereszténypárt egyik tagja — a szociáldemokratákat, holott valójában merem állítani, hogy a főváros törvényhatóságában azóta folyik eleven, élénk, a főváros lakosságának érdekeit szolgáló munka, amióta ott vannak a szociáldemokraták, akik éberen őrködnek azon, hogy a főváros , lakosságának érdekeit kellőképpen szolgálják, és ha nem egészen kielégítő munka folyt ott ezideig^az csak annak tudható be, hogy a reakció ott még mindig elegendő erőt képvisel és ^megakadályozza azt a munkát, amely a főváros lakosságának igazi érdekeit szolgálná. Nem elégszenek meg a törvényjavaslat szerkesztői és támogatói azzal az ajánlási rendszerrel, amelyről itt elég hosszú vita folyt s amely a választás titkosságát csúfolja meg; nem tartják elegendő biztosítéknak a mindenféle visszaélésre alkalmat nyújtó szelvényrendszert, hanem kell az érdekképviseleteknek is tagságot biztosítani, mégpedig olyan módon, hogy az egészen kiütköző. Kiütköző pedig azért, inert — mint ahogy az előttem szólottak mondották, de magamnak is meg kell említenem — valójában nem is az érdekképviseletekre bízzák azt, — ha már érdekképviseleti rendszert vezetnek be — hogy kit akarnak a maguk köréből oda kijelölni, hanem & törvényhatóság az, amely megválasztj érdekképviseletek soraiból a törvényhatóság tagjait. Ez az, amire a kereszténypárt azt mondja,