Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.

Ülésnapok - 1927-364

400 Az országgyűlés képviselőházának 364. ülése 19BÓ március 7-én, pénteken. hogy valójában az autonómia védelme, s aki . nem ezt akarja, az autonómiaellenes. Ez rend­kívül merész állítás, különösen akkor, amikor az, aki ezt állítja, teljesen tisztában van azzal, hogy a fővárosi polgárság aonúgy is megnyo­morított választójog alapján juthat választói jogosultságához, hiszen a kerületi beosztással, a nyilt ajánlással, a szelvényrendszerrel minden­féleképpen ellensúlyozzák a polgárság igazi akaratának megnyilvánulásait és az ilyen mó­don egybeülő törvényhatóság autonómiáját én nem tudom védeni és éppen ezért, amidőn első­soriban arra az álláspontra helyezkedem, hogy ez a szakasz teljesen ^felesleges, hogy ez a sza­kasz teljesen törlendő, — vagyis csatlakozom a Farkas István és társai által benyújtott indít­ványhoz — ugyanakkor rá kell térnem és meg kell említenem azt is, hogy ha azonban a Kép­viselőház mindenáron ragaszkodik a törvény­javaslatnak ehhez a szakaszához, akkor leg­alább tessék megváltoztatni az első bekezdést és tessék kihagyni abból azt, hogy a törvényható­sági bizottság érdekképviseleti tagjait maga a törvényhatósági bizottság, a következő érdek­képviseleti csoportok köréből választhatja. Ez nagyon hibás és eléggé nem kárhoztat­ható rendelkezés, mert ki merem jelenteni, hogy ha a Képviselőház elmenne odáig, hogy a pár­tunk által beterjesztett indítványt elfogadná, — amely szerint neosak a Gyosz.-nak és a többi felsorolt érdekképviseletnek biztosítsunk tag­ságot, hanem a Szakszervezeti Tanácsnak is — kijelentem, hogy a Szakszervezeti Tanács, ha ezt a szakaszt el is fogadnák, visszautasítaná a megtiszteltetést, ha olyan rendszer -szerint akarnák végrehajtani a választásit, hogy a tör­vényhatósági tanács jelölje meg, hogy a Szak­szervezeti Tanács képviseletében, mint érdek­képviseleti tag, ki vegyen részt a főváros tör­vényhatósági bizottságában. Nagyon csodálom, hogy azok az érdekkép­viseletek, amelyek itt fel vannak sorolva — Ügyvédi Kamara, Közjegyzői Kamara, Mér­nöki Kamara, Orvosi Kamara — nem tiltakoz­nak az ellen, hogy a törvényhatóság jelölje ki soraikból azokat a személyeket, akiket tulaj­donképpen az érdekképviseleti rendszer alap­ján a törvényhatósági bizottságba beválasztani akarnak. Hasonlóan csodálkozom azon, hogy a Kereskedelmi és Iparkamara nem ragaszko­dik ahhoz és nem juttatja kifejezésre abbeli kívánságát, hogy ő jelölje meg valójában azo­kat, akiket a törvényhatósági bizottságba be­küldeni kíván, ne pedig a törvényhatóság legyen az, mert így illuzórius az érdekképvise­leti rendszer, mert éppen csakhogy a megjelölt érdekképviseletek vagy testületek körébe tar­tozók közül, de a törvényhatóságnak tetsző és az által választott személyek fognak a törvény­hatósági bizottságba bekerülni. Egyébként is kifogásolandó ez, — és éppen azért mondottam, hogy ez az érdekképviseleti rendszerről szóló szakasz törlendő — mert min­den érdekképviseletnek általános választás útján kell a törvényhatósági bizottságba be­jutni. Általános választás alapján szerintem képviselve vannak és lehetnek azok az érdek­képviseletek, amelyek itt fel vannak sorolva. Tessék például a jelenlegi fővárosi törvényha­tósági bizottságot megvizsgálni. Az ügyvédek nincsenek ott képviselve? Az orvosok nincse­nek ott képviselve? Hát ott vannak. (Farkas István: Minden párton van orvos is, ügyvéd is!) Sőt tényleg minden pártnak ott vannak az orvosai, ügyvédei s a mérnökök ugyancsak benn vannak. Mi szükség van arra, hogy az általános választás alapján legyen lehetőség arra, hogy a megemlített társadalmi rétegek bekerüljenek a főváros törvényhatósági bizott­ságába, azonkívül még külön érdekképviselet alapján is bekerüljenek és ilyen módon ellen­súlyozzák az általános választási rendszer alap­ján bekerült törvényhatósági bizottsági ta­gokat. Vagy a Közjegyzői Kamara választmányá­nak tagja esetleg talán nincs ott? De hiszen az előttem szólottak említették, hogy 14 tagból áll... (Usetty Béla előadó: Vagy még többől!) Ebben a pillanatban igazán nem vagyok abban a helyzetben, hogy pontosan megállapítsam. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Több mint 30!) Hát ha kétszer annyian, vagy ha ötvenen vannak, — előkelő gavallériával azt jelentem ki, hogy ötvenen vannak — hát milyen címen for­mál ötven személy jogot arra, hogy ők mint ér­dekképviselet külön bennt legyenek a törvény­hatóságban, holott — mint hallom közbeszólás alakjában — ebiben a törvényhatósági bizottság­ban is bentvan fővárosi közjegyző? Ez is mu­tatja, hogy a lehetőség a törvényhatósági bi­zottságba való bejutásra megvan, nincs tehát szükség arra, hogy ilyen módon még külön is biztosítva legyen a törvényhatósági bizottság­ban való képviseletük. Ha pedig például a Gyáriparosok Országos Szövetségének érdeképviseleti részvételét vizs­gálom, micsoda megkülönböztetés az, hogy ami­kor egy munkáltató szerv érdekképviseletét ez a törvényjavaslat szükségesnek tartja, akkor... Elnök: A képviselő, úrnak lejárt a beszéd­ideje. Kabók Lajos: Tisztelettel meghosszabbítást kérek az alapidő erejéig. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a meghosszabbítást megadta. Kabók Lajos: A Gyáriparosok Országos Szövetsége egy munkáltató testület, egy gazda­sági szerv. Teljesen hibás azonban az a rendel­kezés és intézkedés, hogy egy munkáltató szerv­nek érdekképviseletét biztosítja a törvényjavas­latnak ez a szakasza, ellenben a munkáltatók­kal szorosan összefüggő munkásságnak egyálta­lában nem ad módot és lehetőséget arra, hogy a maga képviseletét ilyen módon biztosítani tudja. Az szerintem nem lehet érv, amit a belügymi­niszter úr már elmondott, hogy a munkásságnak megvannak a kiépített politikai szervei és ki­épített politikai szerveivel a maga képviseletét biztosítani tudja. A Gyáriparosok Országos Szövetségének nincs kiépített szerve? Ennél tö­kéletesebben kiépített szervet nem ismerek, s habár ők gazdasági szervnek mondják magu­kat, a politikai élet terén is olyan hatalmas be­folyással bíró szervnek ismerem a Gyáriparo­sok Országos Szövetségét, hogy teljesen ele­gendő, ha az általános választás útján kapnak Ők a törvényhatóságban képviseletet, amire a lehetőség minden körülmények között megvan. Nincs tehát szükség arra, hogy az általános vá­lasztáson kívül az érdekképviselet útján külön is meglegyen a képviseltetési lehetőség, különö­sen akkor nem, amikor a munkásságot a tör­vényjavaslat 18. §-a kirekeszti és ilyen módon mellőzendőnek tartja a törvényhatósági bizott­ságban. ! Petrovácz képviselő úrnak, itt van igaza, amidőn azt mondja, hogy igenis, ellenünk küz­denek, mert ez is olyan rendelkezése a törvény­javaslatnak, amellyel a munkásság ellen akar­nak küzdeni, a munkásságot akarják megakadá­lyozni abban, hogy a főváros törvényhatósági bizottságában olyan számba kerüljenek bele,

Next

/
Thumbnails
Contents