Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.

Ülésnapok - 1927-364

Az országgyűlés képviselőházának 364-. ülése 1930 március 7-én, pénteken. 395 delmek idején nem volt saját pályatársaik érdekében egyetlen szavuk sem, sőt, amikor még a folyosókon is az ő érdekükben való felszólalásokról volt szó, akkor ezek az urak mindig mérséklő tendenciákat képviseltek. Méltóztassék elhinni, nagyon hálás téma volt, ha idehoznám a képviselőház elé a székesfőváros közgyűlésének jegyzőkönyveit, letenném az asztalra és azt mondanám, hogy az úgynevezett hivatalos kereskedelmi és ipari képviselők beszédeiből (méltóztassék felolvasni azokat a részeket, amelyeket a kisiparosok és a kereskedők érdekében mondottak el. Azon az állásponton állok ebben a kérdésben, hogy itt ne legyenek semmiféle külön érdekképviseleti megbízottak, mert az igazi tiszta választás az volna, ha örökös tagok nélkül, érdekképviselet nélkül (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) az összes választók határoznák meg foglalkozásra való tekintet nélkül azt, hogy ők kiket kívánnak a székesfőváros közgyűlésébe, mint saját képviselőiket beültetni. De ha már ezzel szemben a törvényjavaslat azt kontemplálja, hogy igenis, oda érdekképviselőket küldjenek be, akkor meg kell mondanom, hogy e tekintetben mi a kisiparosok kívánsága. Megmondom ezt azoknak a t. képviselőtársaimnak is, akik az iparosgyűléseken mindig megjelennek és ott azt szokták mondani, hogy a magyar kisiparosság a magyar nemzet gerince, de itt a képviselőházban, amikor fel kell szólalni érdekükben, amikor harcolni kell érdekükben, soha sincsenek jelen. (Wolff Károly: Most szólaltam fel.) Kérem, t. képviselőtársam, felszólalt, de nem abban az irányban, amely irányban a kisiparosok a maguk érdekeit elintézni vélik. (Bródy Ernő: A kisiparosok maguk akarják az érdekképviselőiket megválasztani!) Mert igenis, a kisiparosok azt óhajtják, hogy ők maguk válaszszák meg a maguk képviselőit a székesfőváros közgyűlésébe, ne pedig a többségben lévő székesfővárosi pártok állapítsák meg azt, hogy az ő szempontjukból ki az alkalmas képviselő a székesfőváros ; közgyűlési termében. Nagyon furcsa érdekképviselet az, ahol nem az érdekeltek állapítják meg, hogy kik képviseljék őket. (Wolff Károly: Azok fogják képviselni őket, akiket erre kineveztek!) Ez ellen is kifogást emeltem. Ez ugyanolyan rossz, mint amilyen az. A kisiparosok, mondom, azt kívánják, hogy ne az autonómiában levő többségi pártok állapítsák meg azt, hogy kik legyenek az ő képviselőik a székesfőváros törvényhatósági bizottságában. (Wolff Károly: A parlamentarizmus alapja mindig a többség! — Bródy Ernő: A választók többsége! — Kabók Lajos: De ez^ nincs ebben a törvényjavaslatban! A törvényjavaslat által meghatározott többség egy mesterkélt többség, a kormány által összeállított többség!) Elnök: Csendet kérek. Fábián Béla: T. Ház! Ez lehetetlenség. Méltóztassék azt elképzelni, hogy maga^ a képviselőház úgy állna elő, hogy a választók választanának egy bizonyos számú képviselőt és azután a képviselőház magához hozzáválasztana egy bizonyos számú képviselőt. Ez ugyebár, humornak látszik? (Wolff Károly: Nem humor, mert erre is van kadencia!) Mindenre a világon van kadencia t. képviselőtársam, csak az erőszak álláspontjára kell helyezkedni. Mindenre van kadencia, de hogy ez hová visz, azt látjuk és láttuk az egész világon. Nekünk hosszú esztendőkön keresztül mindig példának hozták fel az olasz rendszer mellett a spanyol rendszert, és méltóztatnak látni, hogy a spanyol rendszer, a spanyol^ diktatúra összeomlott. De a spanyol diktatúrának nemcsak az a katasztrófája, hogy összeomlott, hanem az is, hogy az összeomlás következtében szélsőséges irányzatok törekednek ott uralomra, tehát látjuk, hogy az egyik szélsőség szüli a másikat, a jobboldali szélsőség kiváltja a baloldali szélsőséget, a baloldali szélsőség kiváltja a jobboldalit. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Fábián Béla: Tisztelettel kérek 15 percnyi meghosszïabbitast. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a képviselő úr beszédidejének 15 perccel való meghosszabbításához hozzájárulni? (Igen!) A Ház a 15 percnyi meghosszabbítást megadta. Kérem azonban a képviselő urat, hogy méltóztassék a paragrafusnál maradni, mert minden szónyi eltérést a paragrafus szövegétől és annak kritikájától szómegvonással fogok megtorolni. Fábián Béla: T. Ház! En azt a rendszert, amely nemcsak a választók által megválasztott törvényhatósági bizottsági tagokat ismer, hanem e mellett bizonyos más szempontok által vezéreltetve ki nevez ki, vagy kineveztet képviselőtestületi tagokat Budapest székesfőváros közgyűlésébe, polgári szempontból is a legsúlyosabb mértekben kifogásolom. Kénytelen vagyok arra a külföldi példára hivatkozni... Elnök: Kérem méltóztassék a külföldi példáktól visszatérni a paragrafus szövegére! Fábián Béla: T. Ház! Egy szegény ellenzéki képviselőnek nem marad más hátra, mint engedelmeskedni az elnök úrnak, de arra még a magyar képviselőházban példa nem volt, hogy egy törvényjavaslat tárgyalása alkalmával ne lehessen külföldi példákra hivatkozni! (Propper Sándor: Es hogy a mondat közepén szakítsák félbe a szónokot!) Arra sem volt példa, hogy a képviselőket a mondat közepén szakították volna félbe. Mindezt kénytelen vagyok tudomásul venni. Meg kell azonban állapítanom azt, hogy polgári szempontból itt csak egyetlenegy lehetőség van, az, hogy a polgárságot a maga öntudatában meg kell erősíteni, a polgárságot meg kell hagyni abban a tudatban, ,: hogy az ő kiküldöttei kormányozzák az országot és az ő kiküldöttei kormányozzák a fővárost. Most pedig ebben a törvényjavaslatban az emberek százait, ezreit, 50.000 kisiparost és 30.000 kiskereskedőt el méltóztatnak ütni attól, hogy számarányuknak megfelelő számban küldjenek be képviselőket a főváros közgyűlési termébe. Egészen egyszerűen, mintha gyámság alá méltóztatnának venni a kisiparosokat és a kiskereskedőiket, nem ők küldik be a maguk képviselőit, hanem majd a székesfőváros közgyűlésének többsége fogja megállapítani azt, hogy ki legyen álkisiparos, vagy ki legyen az az álkiskereskedő, aki majd a székesfőváros közgyűlési termében hallgatni fog, amikor kiskereskedői és kisiparosérdekekről lesz szó, aki majd szavazni fog a kisiparosérdekek és a kiskereskedői - érdekek ellen, amikor a Társadalombiztosítónál, a forgalmi adónál és egyéb más dolgoknál való bajaikról lesz szó. Méltóztassék elhinni, hogy ez nem okos politika polgári szempontból, hanem ez okos politika a szélsőségek szempontjából. Láttuk ezt Oroszországban, ahol a szovjet nem engedte a nolgári gondolatot felszínre jutni, és láttuk ezt Spanyolországban, ahol katasztrofális vége lett annak, hogy nem engedték az emberek akaratát érvényesülni Spanyolországban, mert most balfelé tolódtak 60*