Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.

Ülésnapok - 1927-364

Az országgyűlés képviselőházának 36%, ülése 1930 március 7-én, pénteken. 393 Ernő: De ők nem akarnak!) Ez bizonyítja ép­pen, hogy pont az ellenkezőjét követik és csi­nálják annak, mint amit hirdetnek. Nem igaz, tagadom, hogy a belügyminiszter úr itt a pol­gári társadalmat akarja megvédeni. Nem ! A polgári társadalom jogainak elkobzásával ma­gában a főváros törvényhatóságában is egy olyan testületet akar magának verbuválni, amely testület tűzön­vi zen keresztül szolgála­tára áll a kormány reakciós politikájának. T. Képviselőház! A választásokon nem volt törvénybeiktatva az érdekképviselet, de kérdem, nincs-e itt a társadalom minden érdeke képvi­selve? Itt vannak az orvosok, itt vannak a nagy­birtokosok, itt vannak a kisgazdák, itt vannak az ügyvédek, itt vannak a papok, itt van minden­féle érdekképviselet. Kérdezem tehát, miiért kell (kikeresni törvénnyel azokat a testületeket, ame­lyek bent a törvényhatóságban bizonyos érde­keket képviselnek? (Rothenstein Mór: Biztosító szelep!) De végig minden szakasz egyenes arculcsa­pása annak, amit az igen t. belügyminiszter úr hirdet. A polgári társadalmat akarja megvédeni ellenünk? Kérdezem: ki kobozza el és ki kobozta el a polgári társadalom legelemibb jogait? Ki kobozba az esküdtszéket, ki kobozta el a sajtó­szabadságot? (Petrovácz Gyula: Az érdekképvi­seletek biztosan!) Ez a kormány, az önök segít­ségével, kobozta el ezeket a polgári jogokat! Elnök: Kérem a képviselő urat, tessék a 18. §-nál maradni. (Jánossy Gábor: A kormány semmit sem kobzott el! A felfordulás tett tönkre mindent! A kormány helyreállít! — Rothenstein Mór: Akkor a többségi párt!) Csendet kérek! (Fábián Béla: Hát a nép jogokat? — Propper Sándor: Hát a Népszavát ki koboztatja el? — Usetty Béla előadó: Az ügyészség! — Zaj.) Csendet kérek, képviselő urak! Esztergályos János: Elkobozták a legele­mibb polgári jogokat. (Rothenstein Mór: Még Petőfi versét is! — Jánossy Gábor: Azt soha­sem kobozta el senki!) Mi szükség van tehát arra, hogy velünk szemben védjék a polgári tár­sadalmat? (Jánossy Gábor: Nem magukkal szemben!) Nem mi koboztuk el a tanulás szabad­ságát, nem mi koboztuk el becsületes magyar állampolgárok szerzett jogait, a trafikokat és italméréseket. (Petrovácz Gyula: Azt is az ér­dekképviseletek kobozták el!) Az önök segítsé­gével ez a kormány kobozta el; ez a kormány, amely most a polgári társadalom védelme cí­mén bennünket támad és törvénybe akar ik­tatni egy ilyen reakciós javaslatot, mint ami­lyen ez a javaslat is. (Rothenstein Mór: És a mozikat? — Propper Sándor: Ne bántsd Vicziánt!) (Az elnöki széket Czettler Jenő foglalja el.) Hogy mennyire így áll ez, amit mi ezekből a padokból hirdetünk, bizonyítja e szakasz 6. bekezdése is, amely a következőket mondja (olvassa): «Az az érdekképviseleti tag, akinek saját testületében választmányi, illetőleg igaz­gatóválasztmányi (igazgatótanácsi), igazgató­sági tagsága megszűnik, törvényhatósági bi­zottsági tagságát továbbra is megtartja, ha azonban az érdekképviseleti tag megszűnik tagja lenni annak a kamarának (fióknak), ille­tőleg szövetségnek, amelynek válsztmányából, igazgatóválasztmányából (igazgatótanácsából), igazgatóságából törvényhatósági bizottsági taggá választották...» Mit jelent tehát ez? Még ennél a szakasznál sem engedik azt, hogy az ér­dekképviseletek, az érdekeltek a maguk köré­KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXV. bői, a maguk sorából szabadon válasszák a ta­gokat, hanem itt is a jó fiúk közül választanak, akik az igazgatótanácsban ülnek bent, akik ott állnak az érdekképviselet homlokterében. De itt is eltagadják, elhallgatják azt, hogy ki jelöli ezeket a tagokat. A kormány ismét a maga je­löltjeit, a jó fiúkat fogja odaállítani, akik tűzön-vízen keresztül képviselik. Itt van ennek a szakasznak az utolsó, a 8. bekezdés, amely a szakasz többi részével telje­sen ellentétes rendelkezést tartalmaz. Amíg ugyanis a szakasznak előző bekezdései r szerint az érdekképviseleti tagokat is választás útján... Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Esztergályos János: Rögtön befejezem! Amíg a szakasz többi bekezdése, jogok elkob­zása révén szűk határok között megengedi azt, hogy a törvényhatósági bizottság érdekképvise­leti tagokat választhasson, addig a szakasz utolsó, 8. bekezdése a következőket mondja (olvassa): «Tagja még a törvényhatóságig bi­zottságnak a székesfőváros területére illetékes vitézi törzsszék törzskapitányának a vitézi rend tagjai közül kijelölt olyan kiküldöttje stb » Nem is választatja tehát, hanem egyszerűen ki­jelölteti a vitézi széknek a jelöltjét, aki egysze­rűen hivatalból lesz tagja a törvényhatóság bi­zottságnak, míg ugyanakkor — amint az előttem szóló t. képviselőtársam már elmondotta — ez­reket és tízezreket kizárnak a képviseltetési jogból. Éppen ezért ezt a szakaszt nem fogadom el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? . Petrovics György jegyző: Fábián Béla! Fábián Béla: T. Ház! Azt hiszem, abban nincs közöttünk nézeteltérés, hogy a magyar kisiparos-társadalom és a magyar kiskeres­kedő-társadalom szintén azok a rétegek, ame­lyeket «a nemzet gerince» elnevezés alatt ^szo­kás emlegetni; abban sincs közöttünk nézet­eltérés, hogy a nemzetnek ez a gerince, sajnos, anyagilag nagyon rosszul áll. Meg kell állapí­tanom, hogy a magyar kisiparos-társadalom, amelynek javára a képviselőháziban állandóan kisipari blokkokat csináltak, — amelyek mel­lett azonban senki sem szavazott a képviselő­házban, még a kisipari blokkok tagjai sem, amikor kisipari érdekekről volt szó — ezeik a kisiparosok éppen azért, mert olyan nagy kis­ipari blokk támogatta őket a képviselőházban, teljes mértékben a pusztulás szélére jutottak. Nagyon jól tudjuk, hogy nemcsak Buda­pesten és nemcsak a nagyvárosokban, de a fal­vakban is egymásután adják vissza iparigazol­ványaikat a magyar kisiparosok, és nagyon jól tudjuk, hogy napszámossorban próbálnának el­helyezkedni abban az esetben, ha mint napszá­mosok munkát kapnának. Ennek ellenére a magyar kisiparos-társadalmat a legnagyobb mértékben nyomja a forgalmi adó. Elnök: Kérem, képviselő úr, nem a for­galmi adóról, hanem a 18. szakaszról van szó. Méltóztassék a tárgynál maradni. (Bródy Ernő: A forgalmi adóról mindig szó van!) Fábián Béla: Arról van szó, hogy ki vá­lassza meg a magyar kisiparosok érdekképvi­seletét. Amikor tehát ebiben a kérdésben oda akarok konkludálni % hogy azt maguk a magyar kisiparosok válasszák, akkor nekem ezt meg is kell indokolnom. (Ügy van! Ügy van! a szélső­baloldalon.) Elnök: Kérem a képviselő urat, ne méltóz­tassék az elnökkel polemizálni, hanem méltóz­tassék a tárgynál maradni. (Helyeslés a jobb­oldalon.) 60

Next

/
Thumbnails
Contents