Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.

Ülésnapok - 1927-363

Az országgyűlés képviselőházának 363* ülése 1930 március 6-án, csütörtökön. 379 megvannak a hibái és hogy hibái — mint már volt szerencsém rámutatni — éppen abban a momentumban gyökereznek, hogy ez nem a törvényhatóság közönségének képviselete csupán, hanem bennefoglaltatnak olyan elemek is, amelyeket az autonómiához vajmi kevés kapcsolat fűz. A törvényjavaslat indokolása azt mondja, hogy azért van szükség ezekre az érdekképviseletekre, mert némely hivatás, némely foglalkozás a maga súlyánál fogva joggal tarthat száriiot arra, hogy képviseltessék a törvényhatósági bizottságban, hogy a törvényhatósági bizottságban részt vegyen. Miért? Hogy saját érdekét megvédje? Talán azért, hogy saját érdekét összeegyeztesse és, ha kell, alárendelje a közérdeknek. Ügy, ahogyan például itt a Házban is ülünk akárhányan, akik bizonyos foglalkozási ághoz tartozunk, de soha egyiknek sem jutott eszébe sem egyenkint, sem hivatás szerint összeverődve, hogy a közérdek rovására annak a hivatásnak, vagy kenyérkereső foglalkozásnak érdekeit képviselje. A fővárosnál sincs ennek helye. Az alapgondolat már magában el van hibázva, de el van hibázva a megszervezés is, ha nézzük, melyek ,azok a foglalkozások és hivatások, amelyeknek bizonyos kéviseletet szán a törvényjavaslat. Nyilván azért van szükség erre, mert különben ezek a foglalkozások, ezek a kenyérkereső hivatások nem számíthatnának arra, hogy szabad választás során bekerüljenek a törvényhatósági bizottságba. Ügy, amint például az örököstagok intézményénél az alapgondolat az volt, hogy érdemes urak, öregebb urak részére, akik nem hajlandók egy választás izgalmainak kitenni magukat, vagy akiknek benn való elhelyezését túl kell emelni a választás esélyein, biztosítani kell az örököstagsági intézmény útján a^ törvényhatósági bizottságban való helyfoglalást. De ha megnézzük ezt, azt látjuk, hogy az ügyvédi kamarának szánnak három tagot, úgy, amint ma is van. Az ügyvédi kamara azonban ma a szabadon választottak között 'a törvényhatósági bizottságban már 48 igen érdemes taggal képviselve van. A közjegyzőknek szánnak egy tagot és szabad választás útján ma is benn ül kettő. A mérnöki karnak szánnak három tagot, s ma is benn ül építész és mérnök 21. Az orvosi kamarának szánnak 3 tagot, s ma is benn ül szabad választás útján 9. A gyáriparosoknak szánnak 2 tagot, s ma benn ül 5. A kereskedelmi és iparkamara beltagjainak szánnak 2 tagot a kereskedők közül, s mia benn ül 11, iaz iparosoknak pedig 2 tagot és íbenn üljmár 21. Mindezek az igen érdemei polgári hivatások amúgy is képviselve vannak és nem tudom elképzelni, hogy azok, akik érdekképviselet útján — akármely szervezet küldi őket oda be — bekerülnének, a maguk hivatását, a maguk foglalkozását jobban tudnák megvédeni, mint azok, /akik szabad választás útján kerülnek be. Ha jobban akarnák megvédeni, akkor ez egy ok arra, hogy ne engedjük be őket, mert akik szabad választás útján kerülnek be, azok bizonyára Összhangban tudják tartani a maguk kari érdekeit, a maguk foglalkozásbeli, hivatásbeli érdekeit a közérdekkel, úgy, amint ez kedves kötelessége mindenkinek. Semmi^ szükség nincs ezekre az érdekképviseletekre, és ha bekerülnek, még abban az esetben is félő volna, hogy ezek csak annak a bizonyos — mondjuk — konzervatív többségnek alimentálásra szolgálnának, amelyet a haladó elemmel szemben akar ez a törvényjavaslat erősíteni. De ha már ezt az érdekképviseleti gondolatot »mégis valahogyan meg kell őrizni, KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXV. valahogyan fenin kell tartani, akkor is — ismétlem — teljesen kizártnak kell tartanom, hogy rátérhessünk arra a rendszerre, amelyet az autonómia legszebb kivirágzásának tartott Petrovácz Gyula igen t. képviselőtársam a közigazgatási bizottsággal együtt, amely azonban lényegében, az autonómia nevében az autonómia megtagadása, mert az autonómia nevében keres és talál egy ürügyet, amely az autonómia igaz akaratának eltorzítását fogja jelenteni, mert az autonómia igaz akarata mégis csak azok által, azok útján és azokban nyilvánul meg, akiket a polgárság a szabad választás útján delegál be. Legalább is különösnek tartom, hogy azok, akik ilyen javaslatokkal lépnek elő a közigazgatási bizottságban és ezt a javaslatot — értem ezt a 18. szakaszbeli különlegességet — képviselik felszólalásaikban, tetszelegnek maguknak azzal, hogy amikor választóközönségük előtt megjelennek, akkor magukat az igaz, a valódi demokrácia képviselőjeként akarják feltüntetni. Amikor azonban kifelé az igazi demokrácia képviselőjeként jelentkeznek és kerületi gyűléseiken csak a napokban is magukat tüntették fel olyanok gyanánt, mint akiknél van egyedül a demokrácia áldása és nem azoknál, akik akár elnevezésként, akár elvként azt magukénak vallják, ugyanakkor nem átallanak ilyen antidemokrata javaslatokkal a törvényhozás elé lépni. Ez a két tablóra való játszás. Lefelé a népszerűséget akarják megőrizni, idebenn pedig gondoskodnak arról, hogy saját pártérdekeik minél gyökeresebben, minél alaposabban és minél maradandóbban óvassanak meg. Ez ugyanaz a fajta szellem, amely a főváros ügyeinek intézését is eszközül tekinti arra, hogy a főváros közigazgatási és különösen gazdasági hatalmát saját pártszervezete megerősítésére használja ki. A törvényhozás — azt vallom a sok szomorú tapasztalat után is — felette áll az ilyen egyoldalú párt-manővereknek és a

t törvényhozás tárgyilagos belátásara appellálok akkor, amikor azt mondom, hogy ezt a javaslatot úgy, ahogyan a közigazgatási bizottság előterjesztette, elfogadni nem lehet és a sok rossz közül, amelyet e szakasz keretében nekünk kínálnak, még mindig a kisebb rossznak tartom a belügyminiszter úr eredeti javaslatát s szükség esetén ahhoz fogok hozzájárulni. Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Peyer Károly! Peyer Károly: Tisztelettel kérem a Házat, méltóztassék hozzájárulni, hogy beszédemét holnap mondhassam el. Elnök: Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) A Ház a kérelemhez hozzájárult. Az idő előrehaladván, a vitát megszakítom és előterjesztést teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki a mai napirendünkön szereplő törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. A napirendi javaslathoz Propper Sándor képviselő úr kért szót. A szót a képviselő úrnak megadom. » Propper Sándor: T. Képviselőház! Az elnök úr napirendi indítványával szemben bátor vagyok ellenidítványt tenni. Javaslom, hogy a Képviselőház 7-én, holnap délelőtt 10 órakor tartson ülést és tűzze napirendre az igazságügyminiszter mai megnyilatkozását az amnesztia kérdésében. Feltétlenül szükségesnek tartom, hogy ezt a kérdést már a közmegnyugvás szempontján ból is a.mainál sokkal szélesebb keretben tár-. 57