Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.

Ülésnapok - 1927-363

Az országgyűlés képviselőházának 363 legelsősorban, hogy ez a szakasz töröltessék, ha azonban nem töröltetnék, vannak módosításaink, amelyek közül kettő a 18. § 1. bekezdésére vonatkozik. A 18. § 8. bekezdésének törlését kérjük. T. Ház! Nyilvánvaló, hogy ha komolyan vennék itt az érdekképviseleti kérdést, akkor ezt nem lehetne idehozni, de nem is ezt akarják és mivel az érdekképviselet egyáltalán nem lehet alapelve egy önkormányzati szerv összetételének, el kell vetni és nem volna szabad törvénybe iktatni. Üjra hangsúlyozom, hogy az a rendszer, amelyet Szilágyi képviselőtársam itt kifogásol, természetszerűen hozza magával, hogy ilyen rendszer alakuljon ki, hogy a klikk még szűkebb legyen és még jobban biztosítva legyen az uralma. Ámde számoljanak az urak azzal, amit beszédem kezdetén mondottam, hogy ezzel nem védik meg a polgári társadalmat, sőt bebizonyította ez a kormányzati rendszer, hogy nem is képes reá, hogy a polgári társadalom alapelveinek megfelelő törvényalkotást vigyen keresztül, bebizonyította, hogy nem képes a jogegyenlőség elvein kormányozni, bebizonyította a miniszter úr is felszólalásaival, hogy ellentétben áll a polgári társadalom ideáljaival, eszméivel s hogy féken akarja tartani ezt a társadalmat s erőszakkal akarja elnyomni, hogy az ennek a 'társadalomnak kebelében jelentkező gondolatok és eszmék érvényre jussanak s az önkormányzaton keresztül megnyilatkozhassanak. Ez lehet ©élja egy kormánynak, amely más eszközökkel kormányoz, amely másként nem tud uralmon maradni, mint azzal, hogy erőszakos módszereket alkalmaz a törvényalkotásnál és hoz rendelkezéseket, ámde legyenek meggyőződve arról, hogy ez nem akasztja meg az életet s az új eszmék érvényesülését, mert azok utat törnek maguknak és érvényesülni fognak akkor is, ha minden törvénnyel és rendelettel meg akarják akadályozni. Ma már ott tartunk, hogy a fejlődés menetén azok az államok haladnak előre, amelyek a törvényes berendezkedés terén lépést tartanak a haladás szellemével és ezek fognak a civilizáció és kultúra terén haladni, mi pedig kullogni fogunk utánuk és ilyen rendelkezésekkel ki leszünk téve annak, hogv igenis megteremtik az erupciók és forradalmak lehetőségét az ilyen törvényes rendelkezésekkel, mert ez nyilván bizonyítja azt, hogy a polgári társadalomból kiközösítik a népességnek, polgárságnak és munkásságnak: egy nagy részét, nyilvánvaló, hogy ilyen rendelkezésekkel a polgári társadalom akaratát meghamisítják és ez mindenkinek a szemét ^ felnyitja. Kérem tehát at. Kéviseloházat, méltóztassék ezt a szakaszt elvetni, törölni és kivenni onnan, hogy ez ne legyen szégyenfoltja a magyar törvényhozásnak. Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Bródy Ernő! Bródy Ernő: T. Képviselőház! Elméletben és elvileg én is^ azon az állásponton vagyok, hogy a nagy választóközönségre kell bízni azt, hogy kit választ be egy törvényhatóságba, döntse el Budapest polfársáíra, hogy milyen foglalkozásból kit akar beküldeni a törvényhatóságba. À választópolgárság hivatott is, alkalmas is arra, hogy ezt a tisztét elvégezze. De ez a kérdés ebben a pillanatban szuperált kérdés, miután az érdekképviseleti rendszer be van iktatva a törvényjavaslatba, én tehát elméleti kifogásaim hangoztatása mellett kénytelen vagyok a gyakorlati kérdésre rátérni. Gyakorlatilag két álláspont áll egymással szemben ennél a szakasznál. Az egyik álláspont az, hogy a törvényhatóság foglalkozás alapján ülése 1930 március 6-án, csütörtökön. 375 való tagjait válasszák maguk az érdekképviseletek. A másik álláspont, amely ebben a javaslatban kifejezésre jut, az, hogy a törvény hatóság válassza ezeket a tagokat. (Petrovácz Gyula: Ez a helyes!) Én nagyon helytelenítem ozt, ez nem az autonóm álláspont. Az autonóm álláspont az, hogy az egész közönség válassza ezeket a tagokat. Ez az autonómia álláspontja. Itt mi csak belehelyezkedünk egy adott helyzetbe. Nagyon helytelenítem, hogy egy kis testület, a törvényhatóság válassza ki az érdekképviseleti tagokat. Ez az érdekképviseletek lebecsülése, hiszen rendesen azt szoktuk mondani, hogy maguk az érdekképviseletek válasszák meg tagjaikat, meg szoktuk hallgatni az érdekképviseleteket s ha egv szakkérdésről van szó, azt szoktuk mondani, nyilatkozzék maga az érdekeltség, maga az érdekképviselet. Ebben az esetben minden egyes érdekképviselet nyilatkozott már abban a tekintetben, hogy ő maga válassza ki saját tagjait. Természetes, hogy az érdekképviselet van hivatva arra, ő tudja legjobban megbírálni, kik valók oda tagjaik közül. Kz a legtermészetesebb dolog, ellen béna törvényhatóság közgyűlése, amint én ezt az általános vitánál tartott beszédemben is kifejtettem, nem a megfelelőket, a hivatottakat fogja oda beküldeni, hanem kortesszempontból fogja ezt a kérdést elbírálni. Ez nem helyes, mert nem helyes kortes szempontok szerint ennek a törvényjavaslatnak alapján ezeket az érdekképviseleti tagokat oda beküldeni. Méltóztassék megadni a Budapesti Kereskedelmi- és Iparkamarának, a Budapesti Ügyvédi Kamarának azt a jogot, hogy ő maga válassza ki azokat, akiket képviseletére hivatottaknak tart. (Petrovácz Gyula: Idegen testület!) Hogy volna idegen testület? Bocsánatot kérek, a Budapesti Ügyvédig Kamara csak inkább hivatott annak megítélésre, hogyha már választ, kit küldjön be tagjai közül. Méltóztatnak ugyebár belátni, hogy nem helyes az, hogy a Budapesti Kereskedelmi- és Iparkamara — ha már ezen felosztásiból indulunk ki — csak négy tagot, két kereskedő és két iparos tagot küld be, míg a gyáriparosok szövetsége szintén két tagot. Sokkal nagyobb képviseletnek kellene lennie és minden kategóriára ki kellene terjeszkedni, tehát két nagykereskedő, két középkereskedő, két kiskereskedő és két nagyiiparos, két középiparos és két kisiparos tagnak kellene lennie. Ez magának az érdekeltségnek is óhaja, hiszen a kereskedelmi- és iparkamarának tízezrek és tízezrek a tagjai. Igen nagy létszám ez és ehhez arányítva nagyon kevés annak a képviseletnek száma, amelyet itt adnak, a képviselet módja pedig seirumii esetre sem megfelelő, semmi esetre sem helyes. Ebben az, ügyben maga az alapjayaslat járt el helyesen és remélem, hogy a többség is ilyen értelemben fog kialakulni és épúgy, mint a vármegyei törvényjavaslatnál nem bízták^rá a törvényhatóságokra ezeknek az érdekképviseleti tagoknak megválasztását, remélem, hogy amikor Budapest székesfővároról van szó, ajkkor is a többség az eredeti álláspont mellé fog csatlakozni és meg fogja szavazni az eredeti törvényjavaslatnak erre vonatkozó intézkedését. (Petrovácz Gyula: Pláne ha a baloldal védi!) Bocsánatot kérek, ritka eset állott elő és méltóztassék nekem ebben az esetben megengedni azt a ritka élvezetet, hogy egyszer csatlakozzam egy többségi állásponthoz. (Jánossy Gábor: Elvezet?) Ügyis ritka eset ebben az életben és ebben a Képviselőházban.., (Jánossy Gábor: Azt kérdezem élvezet-e?) Az az élvezet, ha az embernek egy elve gyakorlatilag megvalósul, örülök,