Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.
Ülésnapok - 1927-363
376 Az országgyűlés képviselőházának 3( ha egy nézetemet keresztül tudora vinni, ha nemcsak plátói nyilatkozatokat tehetek, hanem amit óhajtok, az meg is valósul. (Petrovácz Gyula: A csatlakozásra mondotta ő az élvezetet!) Tőlem függ, hogy mikor csatlakozom, azt bízza rám csak igen t. képviselőtársam. Amikor ott egy jó dolgot látok, csatlakozóin, mert én nem mézem, ha egy javaslat jó, hogy honnan jön, hanem magának a dolognak érdé; mét tárgyilagosan érintem. (Helyeslés.) Ha jó javaslat jön a többségtől, nem zárkózom el tőle csak azért, mert a többségé, hanem ellenkezőleg. Örülök annak, ihogy alkalmam van egy többségi javaslatot támogatni és résztvenni annak meghozatalában. (Jánossy Gábor: Nagyon helyes!) Magam is remélem, hogy ez a szakasz igenis a többség hozzájárulásával úgy alkottatik meg, hogy az érdekképviseletek maguk fogják kiküldeni saját tagjaikat a törvényhatóságba, (Peyer Károly: Az autonómia elvének ^meghamisításával! Ha az autonómia nekem jó, akkor jó az autonómia elve? —Elnök csenget.) Teljesen Peyer képviselőtársam álláspontján vagyok, csak ebben az adott helyzetben fordulok ehhez a kisegítő módhoz, de már az előbb is mondottajm, hogy elvileg és elméletileg az autonómia sérleme az, hogy itt nem az autonóonia, nem az önkormányzat területén az egész választópolgárság választja meg a maga képviselőit. Bízzák csak rá a választópolgárságra, ő megfelelően fogja tudni kiválasztani foglalkozások szerint az ő képviselőit, hiszen minden pártnak érdeke, hogy benne minden foglalkozás helyet foglaljon, minden foglalkozás helyet kapjon. Ne tessék feltenni egy polgári alakulatról sem, hogy nem fog sietni felosztani a megfelelő foglalkozásokat, mert nem lehet különösen ma, régebben sem lehetett és nem volt helyes, hogy csak /bizonyos foglalkozás tagjai csoportosuljanak. Ma a szakkérdések a legfontosabbak a törvényhozásban, a szakikérdések pedig hivatott képviselőket kívánnak és ha már megvan azoknak a szaktestületeknek kiválasztott társadalma, akkor igyekeznek a pártok is azokat a kiválasztottakat maguk közül kiküldeni abba az érdekképviseletbe. Gyakorlatilag tehát két álláspont áll egymással szemben és miután elméletileg és elvileg az autonómia teljes álláspontját nem vihetem diadalra, csatlakoznom kell ahhoz az állásponthoz, amely az adott helyzetben az én nézetemnek megfelel. Az adott helyzetben pedig az én nézetemnek megfelel az eredeti javaslat, amely helyesen és bölcsen magúikra az érdekképviseletekre bízza ezeknek a tagoknak kiküldését. En tehát ehhez a javaslathoz csatlakozom és remélem és hiszem, hogy a Képviselőház többsége meg fogja szavazni az eredeti javaslatot, szemben ezzel a hermafrodita javaslattal. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök ^Szólásra következik 1 ? Petrovics György jegyző: Kossalka János! Elnök: Nincs itt. Töröltetik! Következik? Petrovics György jegyző : Gál Jenő ! Elnök: Nincs itt. Töröltetik! Következik? Petrovics György jegyző: F. Szabó Géza! F. Szabó Géza: Igen t. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Mint már előttem szóló képviselőtársaim rámutattak ez a tárgyalás alatt levő 18. § a közigazgatási bizottság szövegezésében akként rendelkezik, hogy azokat, akik a törvényhatósági bizottságnak érdekképviselet címén tagjai, maga a törvényhatósági bizottság választja. Á szakasz azután megállapítja az érdekképviseleti csoportokat, továbbá a választandó, illetve kiküldendő törvényhatósági bizottsági tagok számát. Ezzel a rendelkezéssel szemben helyesebbnek tartom a törvényjavaslat . ülése 1930 március 6-án, csütörtökön. eredeti szövegében lefektetett elvi alapot, vagyis azt, hogy az érdekképviseleti tagokat maguk az egyes érdekképviseleti csoportok válasszák. Ha a t. Ház bölcsesége indítványomat elfogadja, akkor a jelenlegi paragrafus szerkezete ít Ijesen megváltozik ^ éppen azért ennek a sza k&sznak helyébe a következő szöveget vagyok bátor ajánlani (olvassa): «18. §: Választás az érdekképviseleti csoportok körébőL Vitézek képviselete». Ez a kettős címe legyen az új szakasznak. (Tovább olvassa): «1. Azokat, akik a törvényhatósági bizottságnak érdekképviselet címén tagj Cil« ti következőképpen választják: a Budapesti Ügyvédi Kamara választmánya saját tagjai közül 3 tagot, a Budapesti Közjegyzői Kamara saját tagjai közül 1 tagot, a Budapesti Mérnöki Kamara választmánya saját tagjai kö zül 3 tagot s a Budapesti Orvosi Kamarának. illetőleg ennek megalakulásáig az Országos Orvosszövetség budapesti fiókjának választmánya saját tagjai közül 3 tagot, az Országos Mezőgazdasági Kamara igazgató választmánya saját tagjai közül 2 tagot», (Jánossy Gábor: Miért kettőt? Legyen az is három!) «a Gyáriparosok Országos Szövetségének igazgatóság^, saját tagjai közül 2 tagot» (Petrovácz Gyula: Az nem kamara!) «a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara beltagjai maguk közül 4 tagot, mégpedig 2 kereskedőt és 2 kisiparost választanak». (Petrovácz Gyula: Azt mondottam: a Gyosz. nem kamara! — Egy hang jobb felől: Az Országos Mezőgazdasági Kamaráról van szó! — Jánossy Gábor: Ott nincs rendben, mert még egy tagot kérünk oda is!) A magyar gyáriparosoknál az igazgatóság választ. (Petrovácz Gyula: De az nem kamara! — Egy hang jobbfelől: Akkor törölni kell! — Peyer Károly: Ezt mondjuk mi is: akkor töröljük! — Farkas István: Töröljük az egészet, akkor egyszerűbb lesz!) Mély tisztelettel kérem, engedjék meg, hogy én, mint felszólaló is közbeszólhassak. (Jánossy Gábor: Halljuk a szónokot közbeszólni!) (Tovább olvassa): «2. Mindén csoportból ugyanannyi póttagot is kell választani. A szavazásnál külön kell feltüntetni a rendes és külön a póttagokat. Szavazategyenlőség esetében sorshúzás dönt. 3. Ha valamelyik csoportban a rendes tagok létszámának kitöltésére megfelelő számú póttag már nincs, új választásnak van helye, amelynek megtartása iránt az igazolóválasztmány intézkedik. Az ilyen alkalommal megválasztott rendes tagok, illetve póttagok megbíaddig tart, ameddig azoknak megbízása tartott volna, akiknek helyébe választották őket. 4. A választás titkos szavazással történik. 5. A 13. és 14. §-nak a választójogra, illetőleg a választhatóságra vonatkozó rendelkezései az érdekképviseleti csoportok köréből választandó tagokra is irányadók. 6. Az az érdekképviseleti tag, akinek saját testületében választmányi, igazgató-választmányi, illetőleg igazgatósági tagsága megszűnik, törvényhatósági bizottsági tagságát továbbra is megtarthatja; ha azonban az érdekképviseleti tag megszűnik tagja lenni annak a Kamarának (fióknak), illetőleg szövetségnek, amelynek választmányából igazgató-választmányából, igazgatóságából törvényhatósági bizottsági taggá választották, törvényhatósági bizottsági tagságát is elveszti. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara beltagjai sorából választott törvényhatósági bizottsági tag kamarai tagságának megszűnése a törvényhatósági bizottsági tagság megszűnését csak abban az
