Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.

Ülésnapok - 1927-363

374 Az országgyűlés képviselőházának dalmi rétegeket, amelyeket itt felvettek, — rámutattam már a közjegyzőkre és az ügyvédekre — a továbbiakban is igen nagy igazságtalanságot látok, úgyhogy ezt érdekképviseletnek minősíteni legalább is erőszakolt dolog. Igen érdekes és sajátságos. Azt mondják: érdekképviselet. Elismerem, hogy a Gyáriparosok Szövetsége, a Gyosz. a gyáripar érdekképviselete. Ezzel szemben azonban a gyáripar nem a gyáriparosokból áll, és nem a gyáriparosok személye termel a gyárakban. A gyárakban nemcsak gyáriparosok vannak, akiknek tulajdonjoga sokszor nagyon kétséges is, mert a gyárak többsége részvénytársaság, tehát a részvények bárkinek a birtokában lehetnek, hanem mindenki tudja, hogy azokban a gyárakban munkások dolgoznak. A munkásosztálynak nem adnak érdekképviseletet. A gyáripar kap, a mezőgazdaság kap, a vitézi törzsszék is kap érdekképviseletet, nem tudom, milyen címen, nem tudom, miért van itt bevéve. Érdekképviseletről beszélnek s a dolgozó osztály nincs képviselve, ennek nem juttatnak ezen a címen tagságot Budapest törvényhatóságában. Jellemző, hogy míg a közigazgatási törvényben a munkásbiztosító intézeteknek juttatnak képviseletet, addig itt ezeket is kikapcsolták, nem adnak nekik ezen a címen képviseletet, holott a vármegyékben és a vidéki törvényhatóságokban adtak. Az 1927 : XXX. te. lehetővé teszi, hogy ott képviseltessék magukat, ez a törvényjavaslat azonban ezt kizárja. Ha azonban a gyáriparosoknak van képviseletük, miért nincs a szakszervezeteknek? Ezek nem érdekképviseletek, csak a gyáriparosok! Dehogy nem! Az urak nagyon jól tudják, hogy a gyáriparosok érdekképviseletéből beküldött emberek a kormánypárt emberei. Elnök: Lejárt a beszédideje, képviselő úr. Farkas István: Kérek 15 perc meghosszabbítást! Elnök: Méltóztatnak a kért meghosszabbítást megadni? (Igen!) A képviselő úrnak még 15 perc áll rendelkezésére. (Peyer Károly: Ügy sincs mit tárgyalni! — Zaj és ellenmondások a jobboldalon.) Farkas István: Azt is tudják, hogy a szakszervezetek által delegált érdekképviseleti kiküldöttek nem a kormány emberei, hanem esetleg szembenállanak a kormánnyal, s a szembenálló pártokkal tartanának a törvényhatóságban. Ezeknek tehát nem adnak érdekképviselet címén képviseletet a budapesti törvényhatóságban. De hogy ez a javaslat mennyire a klikkrendszer megtestesítője, megcsontosodott körülírása, s hogy mennyire a polgárságtól, a választóktól, a város lakosságától való félelem nyilatkozik meg ezekben a rendelkezésekben, azt legjobban bizonyítja az, ami az e szakasz 6. bekezdésében foglalt rendelkezésben kifejezésre jut. Ez a bekezdés így szól (olvassa): «Az az érdekképviseleti tag, akinek saját testületében választmányi, illetőleg. igazgatóválasztmányi (igazgatótanácsi), igazgatósági tagsága megszűnik, törvényhatósági bizottsági tagságát továbbra is megtartja, ha azonban az érdekképviseleti tag megszűnik tagja lenni annak a kamarának (fióknak), illetőleg szövetségnek, amelynek választmányából, igazgatóválasztmányából (igazgatótanácsából), igazgatóságából törvényhatósági bizottsági taggá választották, törvényhatósági bizottsági tagságát is elveszti». Mi ez, ha neon klikkrendszer? Az egyes testületeknek, — így a mérnöki kamaráknak, az ügyvédi kamaráknak, a vitézi törzsszéknek és talán még másoknak is — az összes tagok közül S. ülése 1930 március 6-án, csütörtökön. , maguknak kellene választani a kiküldötteiket, így például az ügyvédi kamaránál a budapesti ügyvédek közül kellene választani a kiküldötteket, nem pedig & választmányból. Miért? Azért, mert a választmány töihbé-kevésbbé kényszerítve van a kormánnyal jóviszonyban lenni, ha valamely tagnak abban testületben, amelyből megválasztották, megszűnik az igazgató tagsága, választmányi tagsága, akkor elveszíti közgyűlési Mküldötti jogát is. Hát nem igaz az, amit mi mondottunk, hogy nem a társadalom érdekeit, nem a polgári társadalmat akarják megi védeni, hanem felépítése akar ez lenni egy olyan klikkrendszernek, mely lehetővé fogja tenni a panamázást, a kijárást és a korrupciónak olyan melegágya lesz, milyen eddig még Budapest törvényhatóságában sohasem yolt, pedig eddig is volt? Hiszen nem azt mondják, hogy az egyes testületekben az általános választásokat tartják szem előtt, hanem azt mondják ki, hogy a szűkebb testületből kell kiküldeni és ha az illető elveszti tagságát, elveszíti tagsági jogát is a tör vényhatóságban. (Szilágyi igen t. képviselőtársam azt mondotta, furcsának tartja azt, hogy az érdekképj viseleti tagokat úgy választják, amint azt terI vezték, hogy a közgyűlés és nem az egyes érdek! csoportok választják őket. Logikailag igaza van, logikailag megállhat az a rendszer, hogyha érdekképviselet, akkor a maga érdekképviselete válassza meg, akiket ki akar kül; deni, de amint kimutattam, az érdekképviselej teknek csak egy kisebb, szűkebb testülete az, j amelyre korlátozódik az érdekképviseleti kikül ! dötteknek a megválasztása. Ez nem jelent mást, j mint klik'krendszert. En tehát természetesnek tartom, hogy azok, akik klikkrendszerre építik fel a maguk városházi uralmát, azt akarják, hogy amikor már így összetevődött a klikkrend] szerből az általános választásk eredményével ! szemben a törvényhatóság, akkor válasszák meg ezeket nem az érdekképviseletek, hanem egy szűkebb körből összejött klikkrendszer. Ezt logikusnak tartom az ő szempontjukból... (Petrovácz Gyula: Es autonomikusnak is?) Nem, autonómikusnak egyáltalán nem. A klikkrendszer, az érdekképviselet egyáltalán nem autonomikus. Amint nem autonomikus az egész rendszer, mert autonomikus esak^ akkor volna, ha sem örököstagok, sem érdekképviseleti tagok nem volnának az autonómiában, hanem csak általános választásokon megválasztott törvényhatósági bizottsági tagok. (Petrovácz Gyula: Azért nem autonómia, mert maguknak nem jó!) Ne korrigálják meg semmivel ezek akaratát. Az önök szempontjából — hangsúlyozom: az önök szempontjából — ez logikus, de ha ezt autonómiának nevezik el, ez már meghamisítása az autonómiának, felépítése a klikkrendszernek és aki egy klikkrendszerre épít fel egy uralmat, annál logikus az, hogy ugyanezt a rendszert kövesse, hogy az érdekképviseletet is, amennyiben így is rossz, még jobban megnyomorítsa és a maga képére még jobban átformálja. Ez a helyzet és ezen a területen önkormányzatról ne beszéljünk. Ennek a törvényjavaslatnak egész struktúrája az önkormányzat megcsonkítását és meghamisítását jelenti s természetes dolog, hogy ezt a szakaszt mi nemcsaik nem fogadjuk el, hanem törölni kérjük. Nincs szükség érdekképvise leti tagokra. Nem érdekképviselet laz egyes klikkek bevonása, néhány ember összeszedése különböző szervezetekből, csak azért, hogy ezzel a megválasztott többséget, a megválasztottakat ellensúlyozzák s megbénítsák az önkormányzatot. Erre tehát nincs szükség. Nekünk azonban vannak alternatív javaslataink is. Azt kérjük