Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.

Ülésnapok - 1927-363

Az országgyűlés képviselőházának S63 rendelkezéseknek, mint az, hogy a választópolgárság akaratát itt ezen a rendszeren keresztül is megváltoztassák s olyan rendszert alkossanak, amely ellentéte a választópolgárság akaratának. Nyilvánvaló, hogy a törvényjavaslatnak ezek a rendelkezései, amelyekhez hasonlót már elfogadott a törvényhozás, semmi mást neon akarnak elérni, mint azt, hogy az önkormányzati testület egy felülről igazgatható jbáránytestület legyen, 'amelynek se szava, se véleménye, se gerince ne legyen. Szomorú állapot iaz, hogy a törvényhozás megalkot egy törvényt s elfogad, olyan rendelkezéseket, amelyek szembenállanak a város lakosságának akaratával s amelyekkel cstak azt alkarja elérni, hogy a polgárságnak az általános választásokon megnyilatkozó akaratát meghamisítsák, megváltoztassák. Furcsa módja ez a polgári társadalom megvédésének, amelyre itt a miniszter úr állandóan hivatkozik, amint a legutóbbi ülésen is hivatkozott, mert a polgári társadalomnak az alapelve a jogegyenlőség. Ha nem fogadjuk el ezt az alapelvet, akkor nem is beszélhetünk polgári társadalomról s <a miniszter úr ezekkel a rendelkezésekkel tulajdonképpen kettéválasztja a város lakosságát, mert hiszen a polgári társadalom nem arra épül fel, hogy a benne meglévő irányzatokat felülről erőszakolt rendelkezésekkel elfojtsuk s mesterséges akadályok felállításával ezeknek érvényesülését megakadályozzuk. Aki erre az álláspontra helyezkedik, mint ahogy a miniszter úr erre az álláspontra helyezkedik, az nem mondhatja azt, hogy a polgári társadalom érdekeit védi; ellenkezőleg: lerombolja a polgári társadalom alappilléreit, lerombolja azokat a jogi alappilléreket, amelyeken a polgári társadalom felépül s felépülhet, s megteremti azt az állapotot, amely ellentétet teremt a polgári társadalomban. Hiszen az a határvonal, amelyet itt felállítanak, hogy a polgári társadalom megnyilatkozását ilyen mesterséges rendelkezésekkel, ilyen érdekképviseleti, szakképviseleti rendszerekkel megakadályozzák, —• amint ez mindenki előtt köztudott dolog — nyilvánvalóan nem felel meg annak az alapelvnek, amelyet a polgári társadalom alapjául minden valamirevaló politikus elismer: nem felel meg a jogegyenlőségnek. T. Képviselőház! Merőben fantázia és képzelődés az, — amit egy modern államban nem is szabad, nem is lehet, de nem is mernek hangoztatni s nem is helyezkednek arra az álláspontra — hagy majd az általános választások eredményét kikorrigálják a kinevezettekkel, az érdekképviseletekkel, az örököstagokkal és egyéb olyan berendezkedéssel, amelyek a polgári társadalmat nyilvánvalóan kettészakítják. A kormányzásnak, a törvényhozásnak ez a módja nem az a rendszer, amely megfelel a mai időknek; ennek éppen az ellenkezőjét kellene csinálni. Mindenhol jogkiterjesztést látunk, mindenhol azt látjuk, hogy azokban az államokban, ahol a modern idők szellemének megfelelően igazgatják az állami életet, a törvényhozás azon az úton halad, hogy a jogokat kiterjessze, a széles néprétegeket bevonja a politikai jogok gyakorlásába, erre módot és alkalmat teremtsen törvényes rendelkezésekkel, és ^mindezeken keresztül odakösse őket a közösséghez, a társadalomhoz és az államhoz, felelőssé tegye őket Itt pedig önök kizárják őket. Ha önök beszélnek felelőtlen elemekről, ha beszélnek arról, hogy van a társadalom bizonyos rétegeiben olyan irányzat, amely nem azonosítja magát az önök felfogásával, akkor nem önök képviselik ezekkel szemben a helyes, a jól felfogott polgári társadalmi érdekeket, hanem azok, akik követelik ülése 1930 március 6-án, csütörtökön. 373 i a jogegyenlőség érvényesítését az egész voi nalon. Amikor tehát a miniszter úr ilyen rendeli kezeseket hajszol keresztül, ilyen rendelkezése: ket véd és a polgári társadalom érdekeire hi! vatkozik, akkor nagyon rossz szolgálatot r tesz | a polgári társadalomnak, mert a polgári társaj dalom haladni, fejlődni akar. A társadalom mé! hében végbemenő alakulási folyamatokat a kormányzat nem tudj a megakasztani semminemű törvényes rendelkezésekkel. Amíg a technika fejlődik, amíg a tudomány fejlődik, amíg az emberek gondolkoznak, addig hiába akarják önök elzárni annak lehetőségét, hogy a gondolat termékei ne érvényesüljenek, ezek érvényesülnek, hatnak a társadalom fejlődésére, és akik ezt meg akarják akadályozni, azok nem védik a polgári társadalmat, hanem megbénítják a polgári társadalom fejlődését, előhaladását és megteremtik az erupciók lehetőségét. T. Ház! Ha arról beszélünk, — amint ma is beszéltek arról — hogy voltak forradalmak, voltak összeomlások, hát ezekből az igazságtalanságokból verődnek össze a forradalmak, ezekből a nyilvánvalóan helytelen és a jogegyenlőséggel ellenkező rendelkezésekből születik meg és táplálkozik az ellentétes felfogás, mert ezek a rendelkezések nyilvánvalóan jogtalanságot teremtenek és a közhangulat, a közvélemény érvényesülését lehetetlenné teszik. T. Ház ! Azt látom itt, hogy még ez az érdekképviselet is milyen igazságtalan, hogy erősebb szót ne használjak. Ha érdekképviseletről volna szó, akkor nem azt a privilegizált klikkszerűséget kellene is megteremteni, amelyet megteremtett ez a törvényszakasz. Hiszen ha csak azokat a kategóriákat nézzük, amelyeknek érdekképviselet címén adnak képviseletet, akkor is nagy igazságtalanságot látunk ezekben a rendelkezésekben. A budapesti ügyvédi kamara választmányának tagjai közül hármat küldenek a közgyűlésbe. A. budapesti körjegyzői kamara választmányának tagjai közül egy tag kerül be a közgyűlésbe. Most hasonlítsuk össze, hány tagja van mindegyik kamarának és ha csak ezt^ az egy szempontot veszem is szemügyre, már nem beszélhetünk itt érdekképviseletekről. Nem tudom, Budapesten hány közjegyző van, talán 12—13. Mennyi tagja van a budapesti'ügyvédi kamarának? Háromezer. Ott 13 tag kap egy képviseletet, ott 3000-nél több tag három tagú képviseletet. Micsoda érdekképviselet ez? Hogyan beszélhetnek itt érdekképviseletről? Hogyan állíthatják szembe ezt a két adatot? Az ügyvédi kamarának legalább 50 tagot kellene választania, ha a. közjegyzői kamarának adnak egyet. Ez a képviselet csak fikció. Nem igaz, hogy ez érdekképviselet, mert ha érdekképviselet volna, akkor nemcsak ezeknek kellene képviseletet adni, hanem a társadalom különböző tagozódása szerint megoszló társadalmi rétegeknek is. Azt \ látom,^ hogy a budapesti mérnöki kamara választmányának tagjai közül választanak három tagot, a budapesti orvosi kamara, illetőleg ennek megalakulásáig az Orvosszövetség választmányának tagjai közül három tagot, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége igazgatóságának tagjai közül két tagot, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara beltagjai közül négy tagot, ínég pedig két kereskedőt és két kisiparost, ezenkívül az Országos Mezőgazdasági Kamara igazgatósági választmányának taeriai közül két tagot. Ha ezeket sorra vesszük és összehasonlítjuk egymással azokat a szerveket, azokat a társa56*