Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.

Ülésnapok - 1927-363

372 Az országgyűlés képviselőházának 3( azért, mert ez megint olyan valami, ami az el­múlt esztendőkben kipróbáltatott és rossznak találtatott. Nincs egyetlen bizottsági tag sem a székesfővárosi életben, aki azt állítaná, hoey az érdekképviseletek beváltak régi formájukban és hogy akár a törvényhatósági bizottságra, akár a székesfőváros közönségére valami előny vagy haszon háramlott volna abból, hogy ér­dekképviseletek is küldtek ki bizottsági tago­kat. Mivel tehát ez kipróbáltatott és rossznak találtatott, azt vártuk volna a kormánytól, hogy most, amikor ehhez a kérdéshez hozzá­nyúl, elejti ezt a gondolatot. Az igen t. belügyminiszter úr, aki igen ügyesen replikázik különösen a részletes vitá­nál, ilyen felszólaláskor nyomban azt szokta mondani, hogy viszont a képviselő úr azt óhaj­totta, hogy maradjon minden a régiben, ne nyúljunk hozzá a régi törvényhez. Ez igaz. Igenis azon az állásponton voltunk, hogy poli­tikai reform nem kell, a székesfőváros közgyű­lésének összetételén változtatni nem kell. Ellen­ben, ha már a kormány hozzányúl ehhez a kér­déshez, ha már változtatni kíván, erre az esetre alakítottuk ki azt a nézetünket, hogy akkor leg­alább végezzen egész munkát; ha már a politi­kai reformhoz is hozzányúl, akkor ejtse el az érdekképviseletekre vonatkozó szakaszt, mint olyant, amely a gyakorlatban nem vált be. Második érvem az egész elgondolás ellen az, hogy feleslegesnek tartom a székesfővárosi tör­vényhatósági bizottságban az érdekképviselete­ket. Feleslegesnek tartom abból az egyszerű ok­ból, mert lajstromos választás van és mivel a lajstromok az e*ryes pártirodákban készülnek, az egyes pártvezérek saját jól felfogott érde­kükben gondolnak az érdekképviseletekre is. Nem lehet elképzelni, hogy egy pártvezér olyan balga legyen, hogy olyan ügyetlenül állítsa össze listáját, hogy abban a különböző társa­dalmi rétegek kellően képviselve ne legyenek. Saját maga alatt vágná a fát az illető pártve­zér, ha a listakészítésnél nem gondolna az ér­dekképviseletekre. Ezt a kérdést tehát elinté­zik maguk a pártvezérek, amikor listájukat ösz­szeállítják. Ha ebben hibáznak, bukik a listá­juk* ha ezt jól csinálják, akkor meg van oldva az egész kérdés. Ez tehát felesleges határoz­mánya a törvényjavaslatnak. További kritikám az, hogy ez az elgondolás hiányos, nem lehet teljes. Amint felsorolunk bizonyos érdekképviseleteket, nem tudunk töké­letes helyességgel eljárni. Mindig ki fog ma­radni bizonyos érdekképviselet vagy nem lesz arányos bizonyos érdekképviselet. Hogy hiá­nyos volt már az eredeti elgondolás is, bizo­nyítja az, hogy a bizottsági tárgyalásnál a vi­tézi szék képviseletét utólag felvettük a tör­vényjavaslatba. Amíg tehát a megyénél gon­doltunk a vitézi székre és gondolt arra maga a kormány is, addig itt nem gondolt a kormány javaslata a vitézi székre és utólag a bizottság­ban vettük be. íme tehát a bizonyíték, hogy nem lehet elég tökéletes ós nem lehet élé ^ó, nem lehet minden érdekképviseletre kiterjedő egy ilyen javaslat. De azonfelül aránytalan is. Jöttek r már szám­jegyekkel, jöttek az ügyvédek létszámával, az orvosok létszámával, a mérnökök létszámával, összehasonlították ezeknek a különböző kategó­riáknak létszámait és nyomban ráhúzták a szen­tenciát, hogy aránytalanok azok a képviseletek, melyek a törvényjavaslatban foglaltatnak. Te­hát kifogásolom nemcsak abból a szempontból, hogy hiányos az ilyen felsorolás, hanem abból a szempontból is, hogy aránytalan. . ülése 1930 március 6-án, csütörtökön. Végül pedig — nem akarok hosszan ezzel a kérdéssel foglalkozni, mert teljesen helytelen el­járásnak tartom azt, hogy az általános vitában már felhozott érveket itt újból és újból szóvá tegyük a parlamentben és nem akarok részese lenni semmi olyan mozgalomnak, amely ezt a vitát haszontalanul elnyújtja, (Helyeslés jobb­felől.) — egészen röviden csak oda konkludálok, hogy az a szakasz abban a szövegben, ahogy most a bizottság ezt a parlament elé terjesztette, teljesen értelmetlen és tartalmatlan. Nem foglalhatunk el más álláspontot, mint amit a miniszterelnök úr kifejtett a bizottság­ban. A magam részéről is indítványozom, hogy a plénum okvetlenül szavazza le a Kozma Jenő képviselőtársam indítványának elfogadásával teremtett helyzetet, mert ez az összes érdekkép­viseletek egyhangú felháborodásával találko­zott. (Ügy van! a szélsőbáloldalon.) Senkinek másnak érdekeit ez nem szolgálja, vagy nem szolgálhatja, mint egyoldalú pártérdekeket, ilyenek szolgálatára pedig akkor, amikor egy hosszú évekre kiható törvényjavaslatról van szó, nem vállalkozhatok komoly törvényhozás. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Horváth Mihály! Elnök: A képviselő úr nincs itt; töröltetik. Ki a következő? Fitz Arthur jegyző: Hódossy Gedeon! Elnök: A képviselő úr nincs itt, töröltetik. Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Halász Móric! Elnök: A képviselő úr nincs itt, töröltetik. Ki a következő szónok? Fitz Arthur jegyző: Csák Károly! Csák Károly: A 18. § két bekezdésében pusz­tán stiláris jelentőségű módosítást voltunk bát­rak benyújtani Dabasi Halász Móric képviselő­társammal együtt. Ezek a stiláris módosítások azonban csak akkor aktuálisak, hogyha az Erdé­lyi Aladár és Szabó Géza képviselőtársaink által benyújtott módosító indítvány nem fogadtatnék el. Amennyiben tehát az ő indítványukat elfo­gadják, a mi indítványaink elesnek. Csak arra az esetre tartom fenn tehát módosító indítvá­nyaimat, ha az említett indítvány nem fogadtat­nék el, de úgy vélem, sorrendben talán először annak kellene következnie. A 18. § első bekezdésében beadott módosító indítvány pusztán azt célozza, hogy miután az Orvosszövetség budapesti fiókjának igazgató­tanácsa nincs, az «igazgatótanács» szó itt töröl­tessék. Ez a törlés azonban Erdélyi Aladár és Szabó Géza képviselőtársaink módosító indítvá­nyában már keresztül van vive. A 18. § harmadik bekezdésének első mon­data volna még stilárisan módosítandó akkép­pen, hogyha valamelyik csoportban a rendes tag létszámának kitöltésére megfelelő számú póttag már nincs, új választásnak van helye. Az eredeti szöveg csak akkor ad módot az új választás el­rendelésére, ha úgy a rendes, mint a póttagok kihaltak vagy lemondottak. Az általunk java­solt szöveg a helyes. Indítványaimat tehát tisz­telettel fenntartom, amennyiben azonban Szabó Géza indítványa fogadtatnék el, vissza fogom azokat vonni. Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Farkas István! Farkas István: T. Ház! Ez a 18. § intézkedik az érdekképviseleti választásokról. Az érdekkép­viseletnek ebben a törvényben való kontemplá­lása sem jelent mást, mint azt, hogy az általános választások eredményét korrigálja, vagyis semmi más célja nincs az e szakaszban foglalt

Next

/
Thumbnails
Contents