Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.
Ülésnapok - 1927-363
372 Az országgyűlés képviselőházának 3( azért, mert ez megint olyan valami, ami az elmúlt esztendőkben kipróbáltatott és rossznak találtatott. Nincs egyetlen bizottsági tag sem a székesfővárosi életben, aki azt állítaná, hoey az érdekképviseletek beváltak régi formájukban és hogy akár a törvényhatósági bizottságra, akár a székesfőváros közönségére valami előny vagy haszon háramlott volna abból, hogy érdekképviseletek is küldtek ki bizottsági tagokat. Mivel tehát ez kipróbáltatott és rossznak találtatott, azt vártuk volna a kormánytól, hogy most, amikor ehhez a kérdéshez hozzányúl, elejti ezt a gondolatot. Az igen t. belügyminiszter úr, aki igen ügyesen replikázik különösen a részletes vitánál, ilyen felszólaláskor nyomban azt szokta mondani, hogy viszont a képviselő úr azt óhajtotta, hogy maradjon minden a régiben, ne nyúljunk hozzá a régi törvényhez. Ez igaz. Igenis azon az állásponton voltunk, hogy politikai reform nem kell, a székesfőváros közgyűlésének összetételén változtatni nem kell. Ellenben, ha már a kormány hozzányúl ehhez a kérdéshez, ha már változtatni kíván, erre az esetre alakítottuk ki azt a nézetünket, hogy akkor legalább végezzen egész munkát; ha már a politikai reformhoz is hozzányúl, akkor ejtse el az érdekképviseletekre vonatkozó szakaszt, mint olyant, amely a gyakorlatban nem vált be. Második érvem az egész elgondolás ellen az, hogy feleslegesnek tartom a székesfővárosi törvényhatósági bizottságban az érdekképviseleteket. Feleslegesnek tartom abból az egyszerű okból, mert lajstromos választás van és mivel a lajstromok az e*ryes pártirodákban készülnek, az egyes pártvezérek saját jól felfogott érdekükben gondolnak az érdekképviseletekre is. Nem lehet elképzelni, hogy egy pártvezér olyan balga legyen, hogy olyan ügyetlenül állítsa össze listáját, hogy abban a különböző társadalmi rétegek kellően képviselve ne legyenek. Saját maga alatt vágná a fát az illető pártvezér, ha a listakészítésnél nem gondolna az érdekképviseletekre. Ezt a kérdést tehát elintézik maguk a pártvezérek, amikor listájukat öszszeállítják. Ha ebben hibáznak, bukik a listájuk* ha ezt jól csinálják, akkor meg van oldva az egész kérdés. Ez tehát felesleges határozmánya a törvényjavaslatnak. További kritikám az, hogy ez az elgondolás hiányos, nem lehet teljes. Amint felsorolunk bizonyos érdekképviseleteket, nem tudunk tökéletes helyességgel eljárni. Mindig ki fog maradni bizonyos érdekképviselet vagy nem lesz arányos bizonyos érdekképviselet. Hogy hiányos volt már az eredeti elgondolás is, bizonyítja az, hogy a bizottsági tárgyalásnál a vitézi szék képviseletét utólag felvettük a törvényjavaslatba. Amíg tehát a megyénél gondoltunk a vitézi székre és gondolt arra maga a kormány is, addig itt nem gondolt a kormány javaslata a vitézi székre és utólag a bizottságban vettük be. íme tehát a bizonyíték, hogy nem lehet elég tökéletes ós nem lehet élé ^ó, nem lehet minden érdekképviseletre kiterjedő egy ilyen javaslat. De azonfelül aránytalan is. Jöttek r már számjegyekkel, jöttek az ügyvédek létszámával, az orvosok létszámával, a mérnökök létszámával, összehasonlították ezeknek a különböző kategóriáknak létszámait és nyomban ráhúzták a szentenciát, hogy aránytalanok azok a képviseletek, melyek a törvényjavaslatban foglaltatnak. Tehát kifogásolom nemcsak abból a szempontból, hogy hiányos az ilyen felsorolás, hanem abból a szempontból is, hogy aránytalan. . ülése 1930 március 6-án, csütörtökön. Végül pedig — nem akarok hosszan ezzel a kérdéssel foglalkozni, mert teljesen helytelen eljárásnak tartom azt, hogy az általános vitában már felhozott érveket itt újból és újból szóvá tegyük a parlamentben és nem akarok részese lenni semmi olyan mozgalomnak, amely ezt a vitát haszontalanul elnyújtja, (Helyeslés jobbfelől.) — egészen röviden csak oda konkludálok, hogy az a szakasz abban a szövegben, ahogy most a bizottság ezt a parlament elé terjesztette, teljesen értelmetlen és tartalmatlan. Nem foglalhatunk el más álláspontot, mint amit a miniszterelnök úr kifejtett a bizottságban. A magam részéről is indítványozom, hogy a plénum okvetlenül szavazza le a Kozma Jenő képviselőtársam indítványának elfogadásával teremtett helyzetet, mert ez az összes érdekképviseletek egyhangú felháborodásával találkozott. (Ügy van! a szélsőbáloldalon.) Senkinek másnak érdekeit ez nem szolgálja, vagy nem szolgálhatja, mint egyoldalú pártérdekeket, ilyenek szolgálatára pedig akkor, amikor egy hosszú évekre kiható törvényjavaslatról van szó, nem vállalkozhatok komoly törvényhozás. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Horváth Mihály! Elnök: A képviselő úr nincs itt; töröltetik. Ki a következő? Fitz Arthur jegyző: Hódossy Gedeon! Elnök: A képviselő úr nincs itt, töröltetik. Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Halász Móric! Elnök: A képviselő úr nincs itt, töröltetik. Ki a következő szónok? Fitz Arthur jegyző: Csák Károly! Csák Károly: A 18. § két bekezdésében pusztán stiláris jelentőségű módosítást voltunk bátrak benyújtani Dabasi Halász Móric képviselőtársammal együtt. Ezek a stiláris módosítások azonban csak akkor aktuálisak, hogyha az Erdélyi Aladár és Szabó Géza képviselőtársaink által benyújtott módosító indítvány nem fogadtatnék el. Amennyiben tehát az ő indítványukat elfogadják, a mi indítványaink elesnek. Csak arra az esetre tartom fenn tehát módosító indítványaimat, ha az említett indítvány nem fogadtatnék el, de úgy vélem, sorrendben talán először annak kellene következnie. A 18. § első bekezdésében beadott módosító indítvány pusztán azt célozza, hogy miután az Orvosszövetség budapesti fiókjának igazgatótanácsa nincs, az «igazgatótanács» szó itt töröltessék. Ez a törlés azonban Erdélyi Aladár és Szabó Géza képviselőtársaink módosító indítványában már keresztül van vive. A 18. § harmadik bekezdésének első mondata volna még stilárisan módosítandó akképpen, hogyha valamelyik csoportban a rendes tag létszámának kitöltésére megfelelő számú póttag már nincs, új választásnak van helye. Az eredeti szöveg csak akkor ad módot az új választás elrendelésére, ha úgy a rendes, mint a póttagok kihaltak vagy lemondottak. Az általunk javasolt szöveg a helyes. Indítványaimat tehát tisztelettel fenntartom, amennyiben azonban Szabó Géza indítványa fogadtatnék el, vissza fogom azokat vonni. Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Farkas István! Farkas István: T. Ház! Ez a 18. § intézkedik az érdekképviseleti választásokról. Az érdekképviseletnek ebben a törvényben való kontemplálása sem jelent mást, mint azt, hogy az általános választások eredményét korrigálja, vagyis semmi más célja nincs az e szakaszban foglalt