Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.

Ülésnapok - 1927-361

Az országgyűlés képviselőházának 361. ható erővel felruházható-e, de törvénynek, mint a legmagasabb intézkedő hatalomnak alá kell vetnünk magunkat. De a miniszter úr olyan rendeletet adott ki, amelynek ön vissza­ható erőt biztosít és amely egzisztenciák meg­semmisítésére alkalmas. Engedelmet kérek, ezt soha igazolni nem fogja. En meg vagyok róla győződve, ha én ebben interpellálnék, ha én ezt tudomására ^hoznám, mint konkrétumot a t. Háznak (Scitovszky Béla belügyminiszter: Tessék!), akkor az ön válaszát tudomásul ven­nék még arra nézve is, hogy a minisztérium jogosítva van visszaható erejű rendeleteket ki­bocsátani. Ha akár a tudomány, akár a magyar közjog, akár az egyetemes közigazgatási jog szempontjából a miniszter úr valaha bebizo­nyítja, hogy a végrehajtó hatalom kezelőjének visszaható erővel való intézkedésre jogosított­s ága van, akkor azt mondom, ne a törvény ural­kodjék tovább. Az az u. n. kivételes hatalom, amelyet az 1912:MII. t. c. alapján a kormány kezébe adtunk, régen elveszítette jogosultságát és itt még mindig akárhányszor kivételes hata­lomra törekszenek és azt bizonyítják. Ez a sza­kasz tehát akkor, amikor egyrészt a tiszta vá­lasztás érvényesülésének akadálya, másrészt pedig a választási eljárást magát a miniszter úrra bízza, nem a magyar köziog szellemében intézkedik. Ki vadunk téve annak, hogy itt is majd olyan választási szabályrendeletet állapít meg, amely visszaható erejével.. . Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt, Gál Jenő: Kénytelen vagyok tehát beszé­dem befejezni. Csak annyit legyen szabad mon­danom, tudom előre, hogy fejtegetéseim nem egyebek, mint falrahányt borsó. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Tisztában vagyunk ezzel és mert mi mégis küzdünk és mégis folytatjuk ezt a vitát, ne méltóztassék azt hinni, hogy nem tud­juk azt, hogy ezzel esetleg szolgálatot teljesí­tünk önöknek és ez jól esik önöknek, mert talán nincsen egyéb előkészített törvény javaslatuk és meg kell várni a miniszterelnök urat... Elnök: Kérem, méltóztassék beszédét be­fejezni. Gál Jenő: Mindezek az aggályok élnek ben­nünk és ezek miatt ezt a szakaszt sem fogadha­tom el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Fitz Artur jegyző: Kozma Jenő! Kozma Jenő: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Egészen csodálatos, mondhatom igen örvendek, hogy pont Gál Jenő képviselőtársam után ju­tott nekem az a szerencse, hogy a t. Házban fel­szólalhatok. (Farkas István: Nem nagy sze­rencse!) En éppen ellenkezőjét állítom mind­annak, amit Gál Jenő képviselőtársam mondott és majd meg méltóztatnak látni, majd meg tet­szenek bírálni, vájjon neki volt-e igaza, vagy nekem. (Zaj.) Én úgy látom, mintha Gál képvi­selőtársam vizet prédikált és bort ivott volna. (Ellentmondások a szélsőbaloldalon. — Jánossy Gábor: Nem rossz dolog! — Zaj ) Eá fogok mu­tatni. Azt mondja a képviselő úr, hogy ez a sza­kasz sérelmes. Mi az a sérelem? A sérelem ab­ban csúcsosodik ki a képviselő úr szerint, hogy ezer aláírást nagyon nehéz összegyűjteni. Ez a csúcspontja ugyebár a sérelemnek? (Gál Jenő: Nem!) Dehogy nem! (Gál Jenő: Kétezret is könnyű összegyűjteni! — Zaj.) Ezer aláírást kell Összegyűjteni, tehát a kisebb pártok való­színűleg nem juthatnak szóhoz. (Gál Jenő: Kozma úr meg sem értette, amit mondtam!) Majd megérti Gál képviselő úr, amit én fogok mondani, legyen egészen nyugodt. (Zaj* — El­nök csenget) KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXV. ülése 1930 február 27-én, csütörtökön. 327 En azt látom a törvényjavaslatból, hogy az : az arányos és titkos választójog alapjára van j helyezve. Azt látom, hogy ezer aláíró szüksé­i ges, (Zaj a szélsőbaloldalon.) szükséges ugyan­úgy, mint a mostani törvényben is. Azt mél­tóztatik mindig mondani, hogy politikai válto­zásra és politikai reformra szükség nem lett volna, tehát akkor maradt volna az ezer alá­írás is. (Állandó zaj a szélsőbalolodalon) En teszek egy indítványt. (Halljuk! Hall­juk! — Gál Jenő: Házszabály ellenesen?) Ház­szabály szerűen! Ha nem tetszenék tudni, tes­i sék megnézni. Házszabály szerűen teszem. Ez az indítvány az, hogy a kisebb pártok érdekében, amelyek félnek attól, hogy az ezer aláírást nem tudják összegyűjteni, — bennünket szoktak ugyan mindig kisebb pártnak elkeresztelni, de mi nem félünk tőle (Zaj a szélsőbaloldalon.) — engedjük meg a listakapcsolást és akkor össze­házasodhatnak úgy, mint a múltban, a szociál­demokratapárt és a demokratapárt — én csak példát mondok — és akkor nincs semmi sére­lem, az ezer aláírást valószínűleg igen köny­nyen össze fogják gyűjteni. (Gál Jenő: Nem kell ehhez szelvény? — Bródy Ernő: Ne prote­zsáljon! — Zaj. — Elnök csenget.) A választás titkos, azt méltóztatik mondani. Vájjon érde­mes azokért a szelvényekért, hacsak nem attól félnek, ,hogy nem indulhatnak, mert nem lesz ezer aláírásuk, pénzt kidobni bárkinek is, ami­kor mindenki úgy szavaz, ahogy akar?! (Ál­landó zaj.) Uraim, ne játszunk itt, ne "ellenaé­kieslkedjünk mindenféleképpen. (Farkas István: Önök több szelvényt fognak venni, mi neun ve­szünk szelvényt!) Kérem, mi sem veszünk szel­vényt. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Dehogy nem! — Gál Jenő: Tegyen, esküt rá!) Elnök: Csendet kérek a baloldalon. (Farkas István: Terrorral szerzik meg a szelvényeket!) Kozma Jenő: Mindjárt megmondom, képvi­. »elő úr, a véleményem. Akkor, amikor szelvény­vásárlásról beszélnek, az nem szavazatvásárlás, mert azért az illető éppen olyan titkosan sza­vaz és arra szavaz, akire akar. Ellenben úgy lá­tom, nem egészen indokolatlan félelem van ab­ban az irányban, hogy egyes kerületekben neon fognak tudni indulni. Ezért ajánlom: méltóz­tassék elfogadni házszabály szerűen bejelentett és beterjesztett indítványomat a lajstromkap­csolást illetőleg. Ha visszatekintünk a múltra, tényleg úgy találjuk, hogy hallottunk arról, hogy a szel­vényrendszerrel visszaélés történt. (Zaj a szélső­baloldaton. Halljuk! Halljuk! jobb felől.) Ennek : a törvénynek legbecsületesebb szándéka, hogy a szelvény visszaéléseket megtorolja. A régi módon nem lehetett megtorolni. Mit tehetünk tehát egyebet? Beveszünk a törvénybe büntető szankciókat. S most jön a büntető jogász, Gál t. képviselőtársam, aki a jognak, a törvénynek | őre és hirdetője és azt mondja: törölni kell az j egész büntetőtörvénykönyvet, — mert ez követ­kezik abból, amit mondott. (Gál Jenő: Honnan veszi ezt?) Ez a természetes logika. Ha azt tet­szett mondani, hogy hatálytalan egy büntető j szankció, ha az tetszett mondani, hogy azt a hatályt nem akarja vagy nem tudja érvényesí­teni, tehát hagyjuk szabadon a kérdést: ilyen címen az egész büntetőtörvénykönyvet el le­hetne törülni. (Petrovácz Gyula: Ez volt a mbu­lisztika!) Minden becsületes ember, minden jó­indulatú ember, ha lát valami büntető szank­ciót, amelyet természetesen ki is hirdetnek, bizonyára vissza fog rettenni attól, hogy a szel­vényekkel bármiféle visszaélést elkövessen. (Gál Jenő: PL a házasságtöréstől mennyire ! visszarettennek! — Usetty Béla előadó: A házas­49

Next

/
Thumbnails
Contents