Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.

Ülésnapok - 1927-361

326 Az országgyűlés képviselőházának 361 gának elnöki hivatalához, tartozzék személyesen jelentkezni és aláírni a szelvényt. Nem olyan nehéz dolog ez, nem kell autókra szállni és nem kell nagy fuvarozásokat végezni, (Malasits Géza ellentmond) csak nem történhetik meg a szörnyű, hitvány, alacsonyrendű kortesek kijárása, nem történhetik meg a tanuk nélküli vesztegetés, nem történhetik meg annak megj hamisítása, amit itt elvileg hirdetünk. Egyszerű a dolog, kíváncsiak voltak, íme vagyok bátor kielégíteni: a bírót jelölöm meg, mint akit elfogadok, a bírót, akiben megbízunk, akinek tisztességében és pártatlanságában megbízunk s akkor majd nem lesznek igazolványos és keresztes urak és hölgyek, akik hirdetik a keresztes háborút mások ellen, maguk pedig szimoniát űznek. Nincs szüksége a szervezett pártnak ilyen ügynökökre, (Haller István: Nem ügynökök azok, mert nem fizetett emberek!) Elnök: Csendet kérek. (Haller István közbeszól.) Csendet kérek, ne méltóztassék párbeszédet folytatni. Gál Jenő: Bocsánatot kérek, én ezt nem tudom és ön sem tudja. A mókának végének kell lennie. Mi mindig azt hangoztatjuk, hogy a tiszta választásnál nincs más, mint .alkotmányos költség. Nézzék, csak meg a választásokat és kérdezzék meg a jelölteket, kérdezzék meg a pártkasszák kezelőit. Micsoda gondolat az, hogy alkotmányos költség nem volna más, mint egy pár plakát és pár távirat. Mire mennek, hová mennek azok a súlyos ezrek, amelyek minden választásnál mint külön rendelkezési alapok szerepelnek? Itt hirdetjük, hogy csak tiszta választást, és mégis vannak választási kasszák: Engedelmet kérek, nem való ez. Nem illik ez hozzánk és ahhoz a méltóságteljes tárgyaláshoz sem, amellyel ilyen javaslatot taglalni kell. A' szel vény rendszer igenis magában hordja a korrupciót, a vesztegetés lehetőségét és az ellenőrzés teljes hiányosságát. Tisztelt miniszter úr, másutt is vannak lajstromos választások, és másutt is vannak szervezetek, de nézze meg, ott az ellenőrző hatalom mindig ott áll a maga közigazgatási rendszerével, a maga bírói rendszerével és az autonómia rendszerével. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Látjuk!) Ön nem látta t. miniszter úr, mert ön nem ment el még egy választást sem megnézni sem Ausztriába, sem Németországba, sem Franciaországba. Nálunk ezek a szakaszok a rákfenéi a közéletnek. Nálunk nincs tiszta választási rendszer és nincs tiszta parlamentáris élet. Nézzék meg azt az érzékeny szeizmográfot, amely a francia parlamentben megnyilatkozik és nézzék meg mindenütt, ahol parlamenti váltógazdaság van, lehetséges volna-e, hoe*y ilyen alkudozás mellett jöjjön létre egy javaslat, s ott tudna-e helyén maradni egy miniszter? Lehetséges volna-e az, hogy meg ne buknék már az első órában egy miniszter, amikor példákkal bizonyítjuk, hogy ezek a szakaszok a korrupció melegágyai és nem veszik ki őket a törvényjavaslatból. Nincs erre szüksége ennek az országnak. Nincs szükség arra, hogy mesterkélt szelvényrendszerekkel már előzetesen meghamisítsák a választási eredményt. (Jánossy Gábor: Tisztességes választó nem kapható hamisításra! Minden az embereken fordul meg.) Jánossy Gábor t. képviselőtársam nagy idealista és gondolkozó, nagyon becsülöm és szeretem őt, izig-vérig magyar megnyilatkozásait is szeretem, de engedjen meg, a közigazgatási visszaéléseknek ezeket a lehetőségeit és ezeket a törvénybe burkolt aknákat én mégis jobban felfedezem, mint az ő igazán kifinomult és kicsiszolt magyar érzéke. ülése 1930 február 27-én, csütörtökön. Egv törvényjavaslat olvasásánál más módszert kell alkalmazni, nem csak a hazafias felbuzdulást. Franciaországban egyik napról a másikra, egyik óráról a másikra a közhangulat szerint, a szabadon választott kamara szavazata szerint elhagyja helyét a kormány. (Éri Márton: Ez kellene!) Igenis, ide is váltógazdaság kellene, mert nem tudja a többség úgy vinni az ügyeket, hogy az a nyomorúság, amely megüli az életet, ne fokozódjék. Es kell ahhoz is tehetség, az is tehetség dolga, hogy ki mikor hagyja ott a helyét, nemcsak az, hogy ki miképpen ragaszkodik hozzá. Ilyen rendszer mellett, amely már elkezdi a korrupció lehetőségét a közigazgatási választásnál, ez az ország soha nem juthat arra az emelkedett álláspontra, amely mellett itt parlamenti váltógazdaság bekövetkezhetik. A szakasz ezenkívül azt is tartalmazza, hogy a választási eljárás részletes szabályait majd a belügyminiszter állapítja meg. lit is egy általános érvényű jogtalanságra mutatok rá. Az újabb törvényalkotások terén minden jelen-' tő s ebb törvényhely mellé odaakasztják azt a mondatot, hogy a többit pedig majd rendelet állapítja meg. Ezek a kerettörvények nem érnek egy hajítófát sem, mert a törvény helyébe a miniszteri rendelet akarata lép. Nem végrehajtási utasításokat foglalnak magukban, mint hajdanában, ezek a rendelkezések, amelyeket a miniszter kiad, hanem most virtuális erő és hatalom, maga a lényeg nyilatkozik meg a miniszteriális rendeletekben. (Jánossy Gábor: A felelős miniszter rendeleteiben!) Felelős a többségi pártnak, másnak senkinek sem, a többségi pártot pedig a pártfegyelem igazgatja, nem egyéb. (Malasits Géza: A többségi pártot a miniszter válogatja össze! Az lesz képviselő, akit a miniszter akar.) Mindjárt szolgálok egy példával. Ez nagyon érdekelni fogja & t. Házat, mert a rendelet kibocsátása igen élénk fényt vet a rendeleti igazgatásra. Ëppen a belügyminiszter úr egy rendeletéről van szó. Néhány nappal ezelőtt megjelent egy belügyminiszteri rendelet, amely azt mondja, hogy amit eddig nem engedtem meg, hogy a mozik társakat fogadjanak maguk mellé, ezentúl meg fogom engedni. Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék a tárgynál maradni. A képviselő úrnak mindössze három perc áll még rendelkezésére. Gál Jenő: Hadd áldozzam ezt a három percet arra, hogy bebizonyítsam, hogy a törvényhelynek ez az utolsó bekezdése miért nem fogadható el és ez a példa ennek egyik bizonyító eszköze. Nagyon kérném a t

% Házat, méltóztassék ezt megengedni, nagyon érdekes a dolog. A belügyminiszter úr három nappal ezelőtt kibocsátott egy rendeletet, amelyikben az előbbi dolgot megengedte, sőt a rendeletet visszaható erővel is felruházta. fScitovszky Béla belügyminiszter: En?) Igen. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Tessék csak megnézni!) .Bocsánatot kérek, ipsissima verba benne van ez. Úgy tudom, hogy a ónozik a belügyminisztérium hatáskörébe tartoznak. (Zaj.) Engedelmet kérek, a minisztérium bocsátotta ki a rendeletet az Ön reszortjába tartozó ügyben és én feltételezem, hogy a miniszter úr ismeri azokat az ügyeket, amelyek reszortjába tartoznak. (Scitovszky Béla belügyminiszter: A feltételezés helyes!), a mozik pedig odatartoznak. Ha tehát helyes, állítom a miniszter úrral szemben, hogy igenis visszaható erejű rendeletet bocsátott ki. Ehhez nincs joga a miniszter úrnak. Ez egy contra legem rendelkezés. Még az is vitás, hogy egy törvény vissza-