Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.
Ülésnapok - 1927-361
Az országgyűlés képviselőházának 361. szert, (Wolff Károly: Relatíve a legjobb!) óhajtja a csalások és visszaélések bevezetését. (Nagy zaj és ellenmondás ok a balközépen. — Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. —Wolff Károly: Ez csak demagógia!) Mert ez ennek a melegágya! (Peyer Károly: Pénzt nem adnak érte! Majd Folkusházy bekasszirozza! Majd Folkusházy a 130.000 pengőért liferálja a 'szelvényeket! — Wolff Károly: Ne kiabáljon! — Peyer Károly; Ez az! Azért nem Leli érte pénzt adni, mert a riénzt Folkusházy viszi el!i Elnök: Méltóztassék beszédét folytatni. (Wolff Károly: Ilyet mondani! — Peyer Károly: Ez a helyzet!) Bródy Ernő: Erről a szelvényrendszerről kiderült és megállapíttatott, hogy a visszaéléseknek a melegágya. (Wolff Károly: Azért van a \kétesztendős büntetés! — Peyer Károly: Akkor egyesek sohasem jönnének ki ! — Farkas István: Előre le lehet csukni a Beszkárt.-nak pár tisztviselőjét! — Peyer Károly: A főnököket az összes pályaudvarokon előre le lehet csukni!) A büntetőtörvénykönyvben nem két esztendő, hanem igen sok két esztendő van, mégis előfordulnak mindig bűncselekmények. Maga az a tény, hogy a törvény ilyen büntetést szab ki, még nem állítja meg a bűncselekmények áradatát. Amikor már előre meg van állapítva... (Wolff Károly: Elfogadja-e ezt Gál Jenő_, mint büntetőjogász? — Gál Jenő: En majd külön beszélek!) Bocsánatot kérek, én is büntetőjogász vagyok, nem kell Gál Jenő barátomhoz fordulni, magam is büntetőjoggal szoktam foglalkozni. Mint büntető jogász megállapítom, hogy az egész büntetőtörvénykönyv nem más, mint előre való védekezés a bűncselekmények ellen, de azért a büntetőtörvénykönyv nem állítja meg a bűncselekményeket. (Haller István: Azt senki sem mondta! — Wolff Károly: Azért van szükség a törvényre! Ez ia prevenció!) Az a prevenció, ha kihagyunk olyan rendszert, amelyről előre tudjuk, hogy a visszaélések melegágya; de önök ezt a prevenciót nem akarják. Mindenki, aki tudja, hogy mi történt Budapesten ezzel a szelvényrendszerrel, aki látta itt a gyülevészeknek ezt a hadát, a csőcseléknek azt az uralmát, azt a börzét, amelyet a szelvényrendszerrel csináltak... (Scitovszky Béla belügyminiszter: A választók nem csőcselék!) Nem a választók csinálják, hanem a gseftelők, a hamisítók csinálják. (Usetty Béla előadó: Hozzá kellett járulni a választóknak is! — Rothenstein Mór: Félrevezetik a választót! — Malasits Géza: Az önök pártja vette a legtöbb szelvényt ! — Usetty Béla előadó : En nem vettem egyet sem! — Malasits Géza: Egytől öt pengőig darabonként! — Nagy zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak a szónokot meghallgatni. (Peyer Károly: Persze hogy ön nem veszi! Erre a piszkos munkára embereket fogadnak fel maguknak! — Usetty Béla előadó: Senkit nem fogadok fel! — Peyer Károly: A frankhamisításnál is azt mondták, hogy nem a Nemzeti Kaszinó tagjai árusítják! — Zaj.) Bródy Ernő: Amikor közjogi jogosítványokkal ilven módon visszaélnek, hogy üzletet csinálnak belőle és amikor ez kiderült és le lett leplezve, meg lett állapítva (Wolff Károly: Ki csináljál) és nyilvánvaló hogy a szelvényrendszer alacsonyrendű nemtelen emberek választási machinációjává vált, mit kell ellene tenni? Ki kell hagyni a törvényből. Az egyhangú nézet ez kellene, hogy legyen. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Bródy Ernő: Tisztelettelkérek tíz perc meghosszabbítást. Elnök: Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? ülése 1930 február 27-én, csütörtökön. 323 , (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondóin ki a határozatot. Bródy Ernő: Mondom, ezen a téren nekünk tapasztalataink vannak. Ezekből .a tapasztalatokból tehát okulnunk kellett volna. Moist azonban látom, hogy a t. miniszter úr — úgy látszik — megint a kereszténypárt ostromának engedett, (Wolff Károly: Hohó!) amikor elfogadta ezt a szelvényrendszert. (Wolff Károly: Mint relative legjobbat!) Sem relative, sem abszolúte, semmiképpen nem jó. Ez megint csak üzlet. (Wolff Károly: Kinek?) Már pedig azt hiszem, hogy nekünk arra kellene törekednünk, hogy a közjogokból semmiféle üzletet ne lehessen csinálni; arra kellene törekednünk, hogy ne legyen mód és alkalom a választóközönség félrevezetésére, becsiapására, kijátszására és megasarolására, mert ez mód és alkalom erre. A törvényhozásnak ehhez nem volna szabad segédkezet nyújtania s a visszaéléseknek és manipulációnak nem volna szabad legalizáeiót adni, amint ez ebben -a törvényjavaslatban történik. Ez nem elméleti kérdés nálunk, ez gyakorlati kérdés, ezen átmentünk, ezen keresztülestünk, ez .már bebizonyult és ezért kellett volna kihagyni. (Kabók Lajos: Tudja ezt a kereszténypárt, azért akarja! — Várnai Dániel: A miniszter engedne, de a kereszténypárt nem enged; ez a helyzet! — Buday Dezső: Tiszta választást akar! — Rothenstein Mór: A kereszténypárt zsarol a miniszternél! — Zaj. — Várnai Dániel: Kereszténypárt! Nem Iblaszfémia ez a maguk részéről?) T. Képviselőház! Ezt mondottam az ajánlási rendszerre és a szelvényrendszerre vonatkozólag. Ami az egyébként itt ifelotnerült kérdéseket illeti, a póttagokról és a különböző praktikus, kérdésekről, — azt hiszem, a listakapcsolás kérdése is felvetődött — ezek ellen nekem semmiféle ellenvetéseim nincs. Csak nagyon szomorúan konstatálom, hogy ez a törvényjavaslat ezeknél a szakaszoknál és a már előtob letárgyalt szakaszoknál is tipikusan törekszik arra, hogy a választópolgárságnak minden mozdulatában és minden momentumban nehézséget támasszon, hogy akadályokat gördítsen a választópolgárság akaratának megnyilvánulása elé. Másutt mindenütt, az egész világon bevezették a titkos szavazati jogot és ennek többé semmiféle korrektívuma nincs, csak itt Magyarországon és különösen most az ország fővárosában igyekeznek mindenféle korrektívumokkal megakadályozni a választópolgárság akaratának megnyilvánulását Teszik ezt ugyanakkor, amikor a választópolgárságot a legsúlyosabb terhek sújitják. A terheknek az adófizetés kérdésénél nincs mindenféle disztinkció. Ott nem érdeklődnek, nem kíváncsiak, ott semmiféle szempont nem elég fontos. De amikor jogokról van szó, akkor egyszerre felteszik a mindenféle szemüvegeket, amikor jogokról van szó, akkor következik azoknak minden oldalról való lenyesegetése és megnyirbálása, úgyhogy Budapest választóközönségét a legkülönfélébb kalodákba szorítják bele csak azért, hogy megfélemlítsék, csak azért, hogy megnehezítsék jogának gyakorlását és hogy ki legyen szolgáltatva selejtes elemek visszaéléseinek és zsarolásainak, Ez a szakasz szintén azok közé tartozik, amelyek a titkos választójogot korrigálják, amelyek az egyenlő választójogot korrigálják, amelyek külön prémiumot adnak azoknak az embereknek, akik a visszaélésekben akarják magukat gyakorolni és minthogy én semmiféle jogmegszorításhoz nem járulok hozzá, ebben a sza* kaszban pedig a választópolgárok jogainak