Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.

Ülésnapok - 1927-361

320 Az országgyűlés képviselőházának 361 béri számítás szerint az a tíz póttag elegendő biztosíték arra, hogy az ötesztendős ciklus alatt bármely párt képviselete mindig kiegészíthető legyen, úgyhogy a magam részéről tisztelettel kérem a miniszter urat, legyen kegyes azt az indítványomat elfogadni, hogy a lajstromon a rendes tagok után következők valamennyien póttagok legyenek. Ezeket voltam bátor a t. Ház szíves figyelmébe ajánlani. (Helyeslés a jobbközépen.) • Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Farkas István! Farkas István: T. Képviselőház! Ez a szakasz is méltán sorakozik azokhoz a szakaszokhoz, amelyek olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek^ annak a bizonyos polgári társadalomnak az érdekeit nem engedik érvényesülni, azokat a bizonyos polgári társadalmi szempontokat, amelyeket itt védeni akarnak, visszaszorítják és csak bizonyos irányban akarják a polgári felfogás érvényesülését lehetővé tenni. A miniszter úr az előző szakasznál beszélt arról, hogy mi, különösen én a tegnapi nap folyamán olyan álláspontot foglaltam el és olyan összehasonlítást tettem a törvénytervezet egyik szakaszánál, mintha az abban foglalt intézkedések azonosak volnának azokkal az intézkedésekkel, amelyek Csehszlovákiában és Romániában a magyarság érvényesülésének megakadályozol. A polgári lapok is szóyáteszik ezt a dolgot és úgy állítják be a kérdést, mintha mi elárultuk volna a hazát. En tudomásul veszem azoktól a lapoktól, hogy az igazságot nem szeretik. Tudomásul veszem a Pesti Hírlaptól, hogy az igazságot Magyarországon nem szabad felemlegetni még a parlamentben sem, mert ha megállapítunk tényeket a választási geometriában, amelyek hasonlóak más országok választási geometriáihoz, beosztásához, akkor ez sem hazaárulást nem jelent, sem nem jelenti azt, hogy valaki nem olyan jó magyar, mint a Magyarság és Pesti Hirlap bizonyos cikkírói. Bizonyos dolog, hogy ezt így beállítani tisztára abszurdum és lehetetlenség. Ha ezek a lapok úgy beszélnek, amint a miniszter úr is beszél, hogy ez magyar nemzeti szempontból megengedhetetlen, én tiltakozom ez ellen s tiltakozom az ellen, hogy magyar nemzeti szempontból a helytelen és rossz dolgokat nem szabad felemlíteni. Azok vétenek a magyar nemzeti szempontok ellen, akik az igazságot eltakarják s meg akarják hamisítani. Én tényeket emlegettem, amelyek valók, amelyek fennállanak, amelyeket senki sem próbált megcáfolni s senki sem vállalkozott rá, — akár a sajtóban, akár itt a parlamentben — hogy az általam felemlített tényeket megcáfolja. Mi nem süllyedtünk odáig s elvégre nem vagyunk a Balkánon, hogy ne volna szabad felemlegetni olyan meglévő igazságokat és tényeket, amelyeket mindenki tud s amelyeket csak àz nem vesz figyelembe, aki nem akarja azokat figyelembevenni. (Káinoki Bedő Sándor: De nem olyan értelemben, hogy elszakított testvéreinknek ártson vele!) T. Ház! A miniszter úr a polgári társadalom érdekeit akarja megvédeni, nem tudom, milyen .társadalommal szemben. Hát van más társadalom is, mint a polgári társadalomi Ez az ajánlási rendszer például, amely szintén meghamisítása a titkos választójognak, amikor ezer aláírást kérnek a titkos választójog mellett s ezer ajánlónak már előre nyilatkoznia^ kell, hogy melyik párthoz tartozik* ez a polgári társadalomnak az érdeke? Az a polgári társadalom erkölcsi alapja/hogy amikor titkosan választhat, amikor törvénybeiktatjuk a titkos választójogot, ugyanakkor arra kényszerítik, hogy nem ülése 1930 február 27-én, csütörtökön. tudom én, hány ember előre nyilatkozzék, hogy hová fog szavazni? Ha a miniszter úr így értelmezi a polgári erkölcs alapját, én ez ellen is tiltakozom, mert én nem így ismerem a polgári erkölcsöt. A polgári erkölcs legyen becsületes, őszinte és nyílt s ne csináljon olyan rendszert, amely biztosítja ugyan törvényben a titkos szavazást, de azután ezer. ajánlást vagy még többet is kér, hogy már előre megmondja a választó, hogy kire szavaz. Hát nem korrektívuma ez is a titkos választójognak? Nem kijátszása a titkos választójognak és ezt lehet polgári erkölcsi alapnak nevezni? Mutasson a miniszter úr rá, hogy külföldön hol van ilyen rendszer és mutasson rá, hol találja meg azt, amit megtalált Ön itt a városi választásoknál s megtalált az országgyűlési választásoknál, ahol ajánlottak 12.000-en s leszavaztak „egy párton ötezren? Micsoda polgári erkölcs az, amikor kényszerítik a választókat, hogy ajánljanak bizonyos pártokat, azután módot adnak, hogy titkosan szavazzanak és neon arra a pártra szavaznak, mint amelyet ajánlottak? Mert hiszen a helyzet az volt a képviselőválasztásoknál is és a törvényhatósági választásoknál is Budapesten, hogy azoknak a pártoknak emberei, amely pártok hivatalból terrorizálták és rákényszerítették a hivatalnokseregeket, a tőlük függő embereket, hogy az ajánlási íveiket írják ialá, máshova szavaztak s meg lehetett állapítani, hogy ezek a pártok kevesebb szavazatot kaptak, mint amennyi ajánlásuk volt. Ha ez is polgári erkölcs, csak tetszelegjenek az urak ebben a polgári erkölcsben. A mi polgári erkölcsünk nein ilyen, mert mi ezt a kétszínűséget nem ismerjük és azt akarjuk, hogy az ilyen visszásságokra ne nyújtsanak alkalmat. Azelőtt az országgyűlési választásoknál elég volt tíz ember ajánlása, ma nem tudom hány százalék, 1% vagy 5% kell? Itt is legalább ezret kontemplálnak s^ ajánlás kell. Minek ez az ajánlás, minek szükséges ez? Megmondottam az általános vita idején, hogy ezt az ajánlást a kereszténypárt egy része azért kívánja fenntartani ilyen^ nagy számban, mert attól fél, hogy a kereszténypárt széttöredezik és külön fog indulni. Azt mondta nekem erre egyik kereszténypárti kénviselőtársam, hogy igen, a szociáldemokratáknak is kell félniök a bolsevistáktól, mert akkor a bolseviták is indulhatnak. Hát én ebből a szűk látókörből nem csinálok politikát, nem csinálok törvényt, mert azt ami megvan az államban, a társadalomban az életen belül, nem lehet erőszakkal elfojtani. Ennek más módja van és ha a kereszténypárt fél attól, hogy ők meghasonlanak és más pártarányokra bomlanak a községi képviseletnél s ezzel akarják biztosítani a mostani kereszténypártot, hát ebből a nagy ajánlási rendszerből nem szabad kiindulni' a törvényhozónak. Mi majd gondoskodunk arról, hogy a bolsevisták ne induljanak. Ez a mi, feladatunk. Erről mi gondoskodunk. Ellenben nem szabad megcsinálni azt, hogy ez az erkölcstelen lehetőség fennálljon, hogy tudniillik a polgárok ilyen nagy számának színt kelljen vallani^ hogy mely párthoz tartozónak mondja magát. (Buday Dezső: Titkos választás!) Igen, titkos választás, de előre be kell mondani, hogy kit ajánl az illető. (Buday Dezső: Nem kötelező!) Buday Dezső t. képviselőtársunk is nagynak tartja ezt a számot, holott egy kisebb ajánlási rendszer, (Buday Dezső: En másképpen akartam!) egy kisebbszámú -ajánlási rendszer untig elég volna s nem kellene színt vallani. így legalább kifejezetten pártemberek írnák alá az ajánlásokat. akikről amúgyis tudják, hogy pártemberek.