Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.
Ülésnapok - 1927-361
Az országgyűlés képviselőházának 361. (Petrovácz Gyula: Miért félnek a színvallástól? — Malasits Géza: Mi nem félünk, csak a korrupciótól tartunk! — Peyer Károly: Vannak olyan helyzetben lévő emberek, »akik nem kockáztathatják az exisztenciájukat, mert kiüldözik őket a munkából! — Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak! Farkas István: En tudom, hogy önök a Beszkárt.-nál r kényszerítik az embereket, hogy aláírják az íveket, de azt is tudom, hogy ők önöknél ajánlók, nálunk pedig szavazók, mert arra kényszeríthetik őket, hogy íveiket aláírják, de larra még nem tudják kényszeríteni őket, hogy titkosan önökre is szavazzanak. Ezzel én tisztában vagyok, de miért van szükség akkor erre a kétszínűségre? Miért kell törvénybe iktatni azt, hogy az embereket becstelenségre szoktassák? Ezt senki a világon megérteni nem fogja. Hogy mi az ia szavazó jegy, erről már szó esett itten, Szilágyi Lajos t. képviselőtársam beszélt erről. A szavazójegynek ázsiója volt és lesz a jövőben is. Ezt a szavazó jegyrendszert elejtették egyszer, azt hiszem, Rakovszky Iván ejtette el, ha jól emlékszem. (Petrovácz Gyula: Felvesszük!) Igen, önök felveszik, mert lehet vele üzletet csinálni, lehet vele kereskedni. Ebből is börze lesz. (Peyer Károly: Minden szemetet felvesznek!) Kozmáék összeveszik megint vázatokat, összevették azelőtt is.^Miért kell ez a szelvényrendszer? Mennyire bíznak abban a polgárban! A polgári társadalmat védik minden intézkedésben s azt a polgárt három-négy rendőrrel vétetik körül s minden rendszert úgy csinálnak, hogy a polgárból minden önérzet kivesszen. Miért kell ez a rendszer? Hát nem lehet megállapítani a névjegyzékből azt, hogy ki a választó? Volt itt csalás? Mi elmondhatjuk, hogy aláírták a választási ajánlásokat a választási irodáinkban, s mindenütt megdicsértek bennünket a választási biztosok, mert nem volt egy hamis aláírás sem, olyan rendesen írták alá a választási irodáinkban az ajánlásokat és írják alá ezentúl is. En nem a magam szempontjából beszélek. Jönnek emberek panaszkodni hozzánk, amint jöttek a választások alatt is, hogy őket^ kényszeri tették arra, hogy írják alá az ajánlásokat. (Peyer Károly: Vasutasok, postások, közalkalmaottak!) Hát miért kell ez a szelvényrendszer? Ez a szelvényrendszer semmi másra nem jó, mint arra, hogy a kisebb pártok, amelyeknek nincsenek tömegei, megvegyék a szelvényeket. (Mihálffy Vilmos: Nincs értéke, mert oda szavaz az illető, ahova akar!) Bocsánatot kérek, mint ahogy vették ezeket a szelvényeket annak idején, venni fogják most is. Ezért tehát nincs szükség reájuk. (Kabók Lajos: Ki kell dobni a törvényből!) Itt van a kötelező szavazás módja is. Ez is a polgári erkölcsökbe ütközik. Itt is a kötelező szavazással akarják a polgárságot kényszeríteni a r szavazásra, hogy kötelesség legyen a szavazás. Nem bíznak saját erejükben, nem bíznak eszméikben, elveikben, nem bízik a kormánypárt a maga ideáiban, gondolatainak vonzó erejében, nem bízik a kereszténypárt a maga vonzó erejében, agitatív készségében, eszméinek nagyságában. Miért kell kényszeríteni a polgárt? Ha nem tetszik neki sem az egyik, sem a másik, sem a harmadik, sem a negyedik párt, miért kell a polgárt kényszeríteni? (Petrovácz Gyula: Akkor nem érdemli meg a választójogot!) Nézze, t. képviselőtársam, először csinálunk egy választójogi rendszert^ amelyben a polgár nem tud érvényesülni, azután csinálunk ülése198Q február 27-én, csütörtökön. 321 egy választási beosztást, ahol szintén nem tud érvényesülni, aztán kényszeríteni akarjuk, hogy szavazzon ránk! Bocsánatot kérek, uraim, ez olyan törvényalkotás, amelyet az alkotmányosság szempontjából nem volna szabad megengedni. Miért kell^ azt a polgárt a szavazásra kényszeríteni, miért legyen köteles leszavazni, mert különben megbüntetik, az elöljáróság kér^ lelhetetlenül kirój ja reá azt az Összeget ennek a törvényjavaslatnak rendelkezései szerint, amelyet kontemplálnak. T. uraim, hát nem úgy kell a polgári társadalmat szervezni, organizálni, hogy az ebben a polgári társadalomban meglevő gondolatok érvényesüljenek, hanem felülről kell belekényszeríteni egy skatulyába? Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy beszédideje lejártFarkas István: Azonnal befejezem. A községi politikában a Wolff-pártot, a Kozma-pártot többségre kell hozni, annak a polgárnak oda kell szavaznia, hogy ne tudjon más párt érvényesülni, s annak is, aki nem akar rá szavazni, vagy akinek egyik párt sem tetszik, szintén le kell szavaznia. A miniszter úr itt az előbb a polgári társadalom megvédéséről beszélt. íme, csak szét kell szedni egy szakaszt és látjuk, hogy nem igaz az, hogy a polgári társadalmat akarja megvédeni, mert a polgári társadalmat nem ilyen erőszakolt kényszerintézkedésekkel lehet nagygyá, széppé, ideálissá és vonzóvá tenni, hanem jogegyenlőséggel, az pedig teljesen hiányzik ebből a törvényjavaslatból. Minthogy pedig mindez hiányzik belőle, kérem a t. Képviselőházat, hogy ezt a szakaszt se fogadj a^ el eredeti szövegében. Tudom, hogy hiába beszélünk, hiába kérjük a kormányt, mert a miniszterek és a többség nem fogadják el indítványainkat, mégis elmondtam ezeket. Különböző r indítványaink vannak, amelyek megindokolására nines időm. Kérem, méltóztassék ezeket a javaslat szövegével szemben elfogadni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Bródy Ernő. Bródy Ernő: T. Képviselőház! Ez a szakasz ennek a törvényjavaslatnak egyik legsebezhetőbb pontja. Ez megint súlyos sérelme a választópolgár s ágnak és különösen a polgári társadalomnak. Egyáltalában a polgári társadalom nevében kikérem magamnak azokat a mankókat, 'amelyeket itt mindig a polgári társadalom közvéleményének kialakulása ellen oda akarnak adni. azoknak, akik azokat nem kérik. (Seitovszky Béla belügyminiszter: De jól esik nekik is!) Nem esik jól. Bocsánatot kérek, nekünk nem kell, mi azt akarnánk, hogy végre Magyarország ott tartana, hogy az erők és az értékek szabadon érvényesüljenek egy szabad versenyben, nem pedig mindent mankókkal megtámasztani. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Az erővel szemben az értéknek mankóra van szüksége! Egészen jól mondja.) Nem szükséges a titkos választójogot olyan 'módon korrigálni, (mint ahogy ebben a törvényjavaslatban korrigálva van a szakszerűség címén, az örököstagokkal, a hivatalnokok beállításával, a választókerületek beosztásával % Ezmind a titkos, egyenlő választójog kikorrigálása. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Az erő és az érték egy, képviselő úr?) A polgári társadalom a maga szabad erői útján becsületesen és tisztán akar érvényesülni, ennek biztosítását kérjük a kormánytól, nem pedig megakasztását. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Mi van az értékkel?) Minden áron megakasztják, hogy a polgári társadalom szabadon ér vényeisülj ön. Semimi módon sem akarj ák ezt 48*
