Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.

Ülésnapok - 1927-360

Az'ofszâggyûlès képviselőházának ÉùO. nem mondta!) Hát, érzelmileg. (Usetty Béla előadó: Csak azt mondotta, hogy a keresztény nemzeti gondolat alapján áll! — Propper Sándor: Ott szaval minden pártvacsorán! Hát, miért tagadjad!) Hiszen voltaképpen én nem is Sipőczről akarok beszélni, hanem általában arról a lehetőségről, amely e rendekezés folytán előállhat. Ugyanis tegyük fel például, hogy szociáldemokrata többség és szociáldemokrata polgármester lesz. (Usetty Béa előadó: Isten ments! — Propper Sándor: Meg fogja maga még azt érni! — Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Hát, annak éppen úgy lehetséges volna pártszempontokat érvényesítenie ezen a jogkörön keresztül, mint ahogyan most lehetséges Sipőcz Jenő polgármester úrnak 'kereszténypárti szempontokat érvényesíteni. Azt akarjuk tehát, hogy egy egyénnek ne legyen ekkora jogköre. (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. — Propper Sándor és Usetty Béla előadó többször közbeszólnak.) Elnök: Csendet kérek, Képviselő urak! Propper Sándor képviselő urat és az előadó urat kérem, ne méltóztassanak párbeszédeket folytatni. Farkas István: Lehetetlennek tartjuk

% hogy egy ember állítsa össze a névjegyzéket, állítsa össze a szavazóköröket. Hát, nem megfelelőbb az, amit mi javasolunk, hogy a szavazóköröket állapítsa meg az igazolóválasztmány? Az igazolóválasztmány egy törvényes testület, az nem egy, hanem több emberből áll, és ha az igazolóválasztmány összetétele nem is felel meg az önkormányzati elvnek, nem is azon épül fel, ha kinevezett is az elnöke, de mégis több emberből áll, s több ember nagyobb garanciát jelent, mint egy ember személye. Amikor itt arról van szó, hogy a választás módszerét, az eljárási mód lehetőségeit teremtik meg a szavazókörök megállapításával, akkor igenis súlyt kell helyezni arra, hogy ez ne egy ember kezébe, hanem több ember, egy bizottság, az igazolóválasztmány kezébe legyen letéve úgy, amint le van téve az országgyűlési képviselőválasztói névjegyzékek összeállítása a központi választmány kezébe. Nem is tudom, hogy miért helyezkedett a belügyiminiiszter úr arra az álláspontra, hogy míg az országgyűlési választásoknál megvan a központi választmánynak ez a jogköre, addig az igazolóválasztmánynak a városi törvényhatósági választásoknál nincs meg az a jogköre, hogy a .szavazóköröket megállapítsa. Nem értőm, miért kellett megcsinálni ezt a 'megkülönböztetést, amely a gyakorlatban eddig nem volt meg. Nyilvánvaló tehát, hogy itt visszafelé megyünk, mert egy bizottságról átszáll a jog egy ember kezére. Erről van szó, ez nem személyes kérdés, hanem nagyon fontos, lényeges tárgyi kérdés. Kérem, t. uraim, ha hivatkoznak arra, hogy a magyarságon sérelem történik, amint hallottuk nem rég Kenéz Béla urat feljajdulni itt a Házban, hogy Romániában, meg különböző helyeken a magyarságot milyen sérelmek érik, (Jánossy Gábor: Ezt önöknek is érezniök kell! — Peyer Károly; Erezzük is! Azért tiltakozunk ez ellen!) akkor tiltakozni kell itt az ellen is, hogy itt benn ne teremtsenek olyan választási eljárást és rendszert, olyan kerületi beosztást, hogy az egyik kerületben négy választó választ annyit, mint a másik kerületben egy választó. Ez a megkülönböztetés éppen úgy elítélendő, mint a magyarsággal szemben Romániában vagy máshol történő sérelmek. (Peyer Károly: TTgy van! Ne adjanak ellenfeleinknek jogcímet arra, hogy gazságot kövessenek el!) Ha tiltakozunk a magyarságnak külföldre taszított részével szemben elkövetett igazságtalanságok ellen, ülése 1930 február 26-an, szerdán. ÜOl akkor elsősorban itthon kell megteremteni annak lehetőségét, hogy igazságtalanságok ne legyenek. Ez a törvényjavaslat azonban igazolja a romániai magyarsággal szemben elkövetett igazságtalanságokat, mert t Budapest választópolgáraival szemben statuál igazságtalanságokat. (Jánossy Gábor: Ilyet magyar ember nem mondhat! Hogy mer ilyet mondani?) Elnök: A képviselő úr nem helyezheti párhuzamba a törvényjavaslat intencióit azzal az eljárással, amelyet a megszállt területeken lévő >magyarsággal szemben követnek. Ez az Összehasonlítás sértő a magyar nemzetre nézve. Ezért a képviselő urat rendreutasítom. (Jánossy Gábor: Magyar képviselő ilyet nem állíthat! — Peyer Károly: Hazudjunk talán?) Peyer Károly képviselő urat rendreutasítom! Kérem, maradjon csendben! Farkas István: Az ember ott kezdődik, ahol a saját hibáit elismeri. Egy nemzet élete, kultúrája is ott kezdődik, ahol a saját bűneit, hibáit elismeri. Egy kormányzat is ott kezdődik, ahol elismeri a saját hibáit és mulasztásait. Nem vagyok nagyképű, nem vagyok jezsuita, nem is leszek és nem is kell annak lennem, de kénytelen vagyok megállapítani, hogy ez a törvényjavaslat igenis olyan igazságtalanságot teremtett Budapesten, Magyarország szívében a magyar néppel szemben, mint amilyen igazságtalanság van Romániában a magyarsággal szemben az ottani uralom részéről. Elnök: A képviselő úr megismételte az előbb tett sértő összehasonlítást. Ezért újból rendreutasítom s figyelmeztetem, hogy a szót meg fogom vonni, ha hasonlóan folytatja. Farkas István: T. Ház! Ezeket a hibákat, a törvényjavaslat ilyen rendelkezéseit nem kellene idehozni, nem kellene törvénybe iktatni s nem kellene megteremteni annak lehetőségét, hogy ilyen nagy igazságtalanságok törvénybe iktattassanak. Amint már kifejtettem, az ezen törvényjavaslatban megállapított kerülei beosztás, választójog és rendszer nagyon igazságtalan, mert hiszen elvesznek jogokat testületektől s odaadják azokat egyes embereknek és csinálnak egy újabb kerületi beosztást, amely az előzőnél is igazságtalanabb és még inkább lehetővé teszi azt, hogy Budapest választópolgárságának kívánsága érvényesülni ne tudjon. Ha mi ez megrójuk, ha ez ellen küzdünk, és ha rámutatunk a tényekre, akkor az urak ezért haragusznak, de az igazság igazság marad. Azzal teremtik meg az urak az elégedetlenséget, hogy nép ellenes politikát csinálnak (Zaj a jobboldalon.) és ezzel támasztják alá azt, hogy máshol, más területen is igazolják azokat az igazságtalanságokat, amelyeket a magyarságon elkövetnek. (Zaj és felkiáltások a jobboldalon: Hallatlan! Mentelmihez!) Elnök: A képviselő úr ismét sértően nyilatkozott, amikor a magyarság érdekeinek tudatos megsértésével vádolja a többséget és a kormányt. A képviselő úrtól a szót megvonom. Nem engedem, hogy tovább is ilyen szellemben beszéljen. {Elénk helyeslés és taps a jobboldalon. — Zaj a szélsőbaloldalon. — Farkas István: Ezzel el van intézve az igazságtalanság!) Szólásra következik? Petrovics György jegyző: Peyer Károly! Peyer Károly: T. Ház! A főváros közgyűlése egyhangúlag fogadott el egy határozati javaslatot, amelyhez az összes pártok hozzájárultak. Ebben a határozati javaslatban a főváros közgyűlése leszögezte magát az általános, egyenlő és titkos választójog mellett. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Meg is van!) Ugyanakkor, amikor a főváros pártjai ilyen állás-