Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.

Ülésnapok - 1927-360

Àz országgyűlés képviselőházának 360. farkas István: T. Képviselőház! Előttem felszólalt Buday Dezső képviselő úr felszólalása igazolja, hogy ez a szakasz még azt az irányzia­tot sem elégíti ki, amely azt létrehozta és kiku­nyorálta. Hiszen a kereszténypárt egy részének kívánsága szerint szerkesztették meg ezt a kerületi beosztást, mégis úgylátszik, a keresz­ténypárt egy másik része ugyanazzal a kerületi beosztással nincs megelégedve. Ez a szakasz nagy igazságtalanságokat tartalmaz éppen úgy, mint a régebbi kerületi beosztás is nagy igaz­ságokat tartalmazott, de jellemző tünet, hogy ugyanaz a párt, amely a belügyminiszterrel megegyezett, amelynek szájaíze szerint és párt­érdekei szerint csinálták ennek a törvénynek legtöbb intézkedését, amely pártnak szájaíze szerint alkották meg a kerületi beosztást is, amely párt kiverekedte, kialkudta a maga kí­vánságainak érvényesítését és amelynek kíván­ságait a miniszter teljestíette is, ugyanaz a párt maga sincs megelégedve ezzel a berendezkedés­sel. Ennek ellenére a kormány nem tud felemel­kedni arra a magaslatra, hogy itt tisztán a vá­lasztók aránya döntse el a mandátumok, a köz­ségi képviselőtestületi tagok számának megosz­lását, nem pedig a geometria, a kerületi beosztás és a kerületek olyan kikerekítése, amely nagy igazságtalanságokat tartalmaz. A helyzet eddig is az volt, hogy Budán az I. kerületben, vagy a Belvárosban tízezer vá­lasztó választott ugyanannyi községi képviselőt, mint a Józsefvárosban, vagy a VI. kerületben 40—45.000 választó. Az újabb kerületi beosztás­nál is az lesz a helyzet, hogy az egyes kerületek nem fognak egyenlő számarányban választani bizottsági tagokat, holott az előadó úr még di­csekszik is azzal, hogy a választókerületek* a közigazgatási kerületekkel azonosak, s minden választókerület egyenlő számban választ tör­vényhatósági bizottsági tagokat. Mondom, ezzel még dicsekszenek is, holott az egyik választó­kerületben lesz 10.000 választó, a másikban pedig lesz 40.000. Micsoda igazság van itt? Milyen geo­metria, milyen igazságtalanság az, hogy az egyik kerületben négy polgár szavazata ér any­nyit, mint a másikban eggyé! Ezt nem tudom megérteni! Miért beszélnek itt arról, hogy egyenlő számarányban oszlanak meg a mandá­tumok, amikor ia legnagyobb igazságtalanság és arculcsapása minden jóérzésnek, minden tisztes­ségnek, minden alkotmányosságnak az, ha ilyen rendszert teremtenek, így csapják be ia polgár­ságot és ilyen módszerekkel hamisítják meg akaratának érvényesítését? Elnök: A képviselő urat sértő kifejezéséért rendreutasítom. Farkas István: En a rendreutasítást tudo­másul veszem, de a gyermeket nevén kell ne­vezni, mert itt a helyzet az, amint mondottam: ne beszéljünk arról, hogy igazságos rendszert hoztunk be, ne beszéljünk arról, hogy a polgár­ság véleményét érvényesíteni engedjük, mert ha érvényesülni engedni akarnók, akkor arra az álláspontra kellene helyezkednünk, amelyre he­lyezkedik ami indítványunk: Budapest egy vá­lasztókerület aránylagos képviselet alapján; akkor egyformán esik^ latba minden szavazat és nincs megkülönböztetés. Ellenben ez a kerületi beosztás más célt szol­gál. E mellett a kerületi beosztás mellett lesz 7000 szavazóval bíró kerület, amely választ, nem tudom én, akár nyolcat, akár tizet, lesz egy má­sik kerület, amelyben lesz negyvenezer választó, — olyan nagy városrészt kerekítenek ki és ala­kítanak egy kerületté — és ez a negyvenezer választó választ ugyancsak nyolcat vagy tizet. Nyilvánvaló tehát, hogy ezzel a kerületi beosz­ülése 1Ù3Ô február ÉB-án, szerdán. 280 tással annyira meghamisítják a választópolgár­ság akaratát, hogy ez lehetetlen állapot, amelyet megengedni nem volna szabad. Hogy ez meny­nyire erőszakolt dolog és hogy ezt mennyire a félelem sugallja, bizonyítja az, hogy a törvénybe ilyesmit vesznek be (olvassa): «E törvény 3. §-ának 5. bekezdése értelmében megállapított kerületi beosztás —mint választókerületi be­osztás — már e törvény életbelépése után elsőíz­ben tartandó törvényhatósági választások alkal­mával is hatályos.» Hát, hozunk egy törvényt, amely törvény ha életbelép, életbelép és kimond­ják, hogy ez a szakasz még a törvényen kívül külön is életbelép. Mire való ez, micsoda rendel­kezés ez, micsoda szerkesztése ez a törvénynek? Nem nyilvánvalóan a félelem sugallja-e, hogy még abban az esetben is, ha ennek a törvénynek valamely rendelkezése nem fog életbelépni, ezt a szakaszt külön életbe kell léptetni? Mert fél­nek attól, hogy az az igazságtalan kerületi be­osztás, amelyet ez a törvény javaslat tervez és kontemplál, nem lesz megvalósítható és végre­hajtható és éppen ezért itt kötelezni akarják a fővárost, hogy ennek a rendelkezésnek alapján ezt az igazságtalan kerületi beosztást minden körülmények között hajtsa végre és a legköze­lebbi választásoknál már ennek az igazságtalan kerületi beosztásnak alapján ejtse meg a tör­vényhatósági bizottsági választásokat. Mi más ez, t. miniszter úr, mint egyes pár­toknak attól való félelme, hogy egy igazságos, arányos képviselet alapján nem lesznek olyan nagy urak és nem lehetnének olyan döntő té­nyezők a városházán, mint eddig voltak, ellen­ben a miniszter segítségével, a törvényhozás se­gítségével biztosítva lesz az életük. S hozunk olyan kényszerrendszabályokat, amelyek a logi­kával, a józan ésszel, a természetes rendelkezé­sekkel ellentétben állanak és biztosítani akarják mindenáron ezeknek a pártoknak uralmát, ame­lyet csak ilyen módon lehet fenntartani. De ennek a javaslatnak egyéb rendelkezései is vannak. E kerületi beosztás mellett a szavazó­körök beosztása is egyenesen a polgármesterre ruháztatik át. Azt hiszem, hogy ebből olyan klikkuralom, olyan igazságtalanság és törvény­telenség lesz, amilyen még nem fordult elő eb­ben az országban úgy, ahogyan itt elő fog for­dulni. Mert mi lesz a helyzet? A névjegyzék összeállítása a polgármesteré, a szavazókörök összeállítása a polgármesteré. En az általános vitában elmondottam azt, hogy mi résztvettünk a központi választmány ülésein és viaskodnunk kellett,a központi választmányban,mert Folkus­házy úr, aki a kereszténypárt esze, vezetője és megbízott embere volt a városházán... (Peyer Károly: Azóta, amióta elment, nincs eszük? — Zaj a bal- és a szélsőbáloldalon.) Elnök: Csendet kérek! Kérem a képviselő urakat, ne méltóztassanak állandóan közbe­szólni. Farkas István ...nem volt hajlandó arra, hogy a törvényt megfelelően értelmezze, erre irányuló kívánságunknak ellene szegült és azt mondta; döntse el a közigazgatási bíróság, s nekünk a közigazgatási bírósághoz kellett for­dulnunk. Tessék csak elképzelni, hogy Buday úr Bu­dapest ; polgármesterére, Sipőcz úrra nagyobb befolyással van, mint az egész közgyűlés (Já­nossy Gábor: Ugyan kérem!) és parancsol az egész kereszténypártnak: s akkor ez a polgár­mester fogja eldönteni a szavazóköröket, ezek meghatározása ennek a polgármesternek a jog­körébe fog tartozni. Ha valaki erős egyéniség és kimagaslik a közélet terén, rendkívül nagy

Next

/
Thumbnails
Contents