Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.
Ülésnapok - 1927-360
Àz országgyűlés képviselőházának 360. farkas István: T. Képviselőház! Előttem felszólalt Buday Dezső képviselő úr felszólalása igazolja, hogy ez a szakasz még azt az irányziatot sem elégíti ki, amely azt létrehozta és kikunyorálta. Hiszen a kereszténypárt egy részének kívánsága szerint szerkesztették meg ezt a kerületi beosztást, mégis úgylátszik, a kereszténypárt egy másik része ugyanazzal a kerületi beosztással nincs megelégedve. Ez a szakasz nagy igazságtalanságokat tartalmaz éppen úgy, mint a régebbi kerületi beosztás is nagy igazságokat tartalmazott, de jellemző tünet, hogy ugyanaz a párt, amely a belügyminiszterrel megegyezett, amelynek szájaíze szerint és pártérdekei szerint csinálták ennek a törvénynek legtöbb intézkedését, amely pártnak szájaíze szerint alkották meg a kerületi beosztást is, amely párt kiverekedte, kialkudta a maga kívánságainak érvényesítését és amelynek kívánságait a miniszter teljestíette is, ugyanaz a párt maga sincs megelégedve ezzel a berendezkedéssel. Ennek ellenére a kormány nem tud felemelkedni arra a magaslatra, hogy itt tisztán a választók aránya döntse el a mandátumok, a községi képviselőtestületi tagok számának megoszlását, nem pedig a geometria, a kerületi beosztás és a kerületek olyan kikerekítése, amely nagy igazságtalanságokat tartalmaz. A helyzet eddig is az volt, hogy Budán az I. kerületben, vagy a Belvárosban tízezer választó választott ugyanannyi községi képviselőt, mint a Józsefvárosban, vagy a VI. kerületben 40—45.000 választó. Az újabb kerületi beosztásnál is az lesz a helyzet, hogy az egyes kerületek nem fognak egyenlő számarányban választani bizottsági tagokat, holott az előadó úr még dicsekszik is azzal, hogy a választókerületek* a közigazgatási kerületekkel azonosak, s minden választókerület egyenlő számban választ törvényhatósági bizottsági tagokat. Mondom, ezzel még dicsekszenek is, holott az egyik választókerületben lesz 10.000 választó, a másikban pedig lesz 40.000. Micsoda igazság van itt? Milyen geometria, milyen igazságtalanság az, hogy az egyik kerületben négy polgár szavazata ér anynyit, mint a másikban eggyé! Ezt nem tudom megérteni! Miért beszélnek itt arról, hogy egyenlő számarányban oszlanak meg a mandátumok, amikor ia legnagyobb igazságtalanság és arculcsapása minden jóérzésnek, minden tisztességnek, minden alkotmányosságnak az, ha ilyen rendszert teremtenek, így csapják be ia polgárságot és ilyen módszerekkel hamisítják meg akaratának érvényesítését? Elnök: A képviselő urat sértő kifejezéséért rendreutasítom. Farkas István: En a rendreutasítást tudomásul veszem, de a gyermeket nevén kell nevezni, mert itt a helyzet az, amint mondottam: ne beszéljünk arról, hogy igazságos rendszert hoztunk be, ne beszéljünk arról, hogy a polgárság véleményét érvényesíteni engedjük, mert ha érvényesülni engedni akarnók, akkor arra az álláspontra kellene helyezkednünk, amelyre helyezkedik ami indítványunk: Budapest egy választókerület aránylagos képviselet alapján; akkor egyformán esik^ latba minden szavazat és nincs megkülönböztetés. Ellenben ez a kerületi beosztás más célt szolgál. E mellett a kerületi beosztás mellett lesz 7000 szavazóval bíró kerület, amely választ, nem tudom én, akár nyolcat, akár tizet, lesz egy másik kerület, amelyben lesz negyvenezer választó, — olyan nagy városrészt kerekítenek ki és alakítanak egy kerületté — és ez a negyvenezer választó választ ugyancsak nyolcat vagy tizet. Nyilvánvaló tehát, hogy ezzel a kerületi beoszülése 1Ù3Ô február ÉB-án, szerdán. 280 tással annyira meghamisítják a választópolgárság akaratát, hogy ez lehetetlen állapot, amelyet megengedni nem volna szabad. Hogy ez menynyire erőszakolt dolog és hogy ezt mennyire a félelem sugallja, bizonyítja az, hogy a törvénybe ilyesmit vesznek be (olvassa): «E törvény 3. §-ának 5. bekezdése értelmében megállapított kerületi beosztás —mint választókerületi beosztás — már e törvény életbelépése után elsőízben tartandó törvényhatósági választások alkalmával is hatályos.» Hát, hozunk egy törvényt, amely törvény ha életbelép, életbelép és kimondják, hogy ez a szakasz még a törvényen kívül külön is életbelép. Mire való ez, micsoda rendelkezés ez, micsoda szerkesztése ez a törvénynek? Nem nyilvánvalóan a félelem sugallja-e, hogy még abban az esetben is, ha ennek a törvénynek valamely rendelkezése nem fog életbelépni, ezt a szakaszt külön életbe kell léptetni? Mert félnek attól, hogy az az igazságtalan kerületi beosztás, amelyet ez a törvény javaslat tervez és kontemplál, nem lesz megvalósítható és végrehajtható és éppen ezért itt kötelezni akarják a fővárost, hogy ennek a rendelkezésnek alapján ezt az igazságtalan kerületi beosztást minden körülmények között hajtsa végre és a legközelebbi választásoknál már ennek az igazságtalan kerületi beosztásnak alapján ejtse meg a törvényhatósági bizottsági választásokat. Mi más ez, t. miniszter úr, mint egyes pártoknak attól való félelme, hogy egy igazságos, arányos képviselet alapján nem lesznek olyan nagy urak és nem lehetnének olyan döntő tényezők a városházán, mint eddig voltak, ellenben a miniszter segítségével, a törvényhozás segítségével biztosítva lesz az életük. S hozunk olyan kényszerrendszabályokat, amelyek a logikával, a józan ésszel, a természetes rendelkezésekkel ellentétben állanak és biztosítani akarják mindenáron ezeknek a pártoknak uralmát, amelyet csak ilyen módon lehet fenntartani. De ennek a javaslatnak egyéb rendelkezései is vannak. E kerületi beosztás mellett a szavazókörök beosztása is egyenesen a polgármesterre ruháztatik át. Azt hiszem, hogy ebből olyan klikkuralom, olyan igazságtalanság és törvénytelenség lesz, amilyen még nem fordult elő ebben az országban úgy, ahogyan itt elő fog fordulni. Mert mi lesz a helyzet? A névjegyzék összeállítása a polgármesteré, a szavazókörök összeállítása a polgármesteré. En az általános vitában elmondottam azt, hogy mi résztvettünk a központi választmány ülésein és viaskodnunk kellett,a központi választmányban,mert Folkusházy úr, aki a kereszténypárt esze, vezetője és megbízott embere volt a városházán... (Peyer Károly: Azóta, amióta elment, nincs eszük? — Zaj a bal- és a szélsőbáloldalon.) Elnök: Csendet kérek! Kérem a képviselő urakat, ne méltóztassanak állandóan közbeszólni. Farkas István ...nem volt hajlandó arra, hogy a törvényt megfelelően értelmezze, erre irányuló kívánságunknak ellene szegült és azt mondta; döntse el a közigazgatási bíróság, s nekünk a közigazgatási bírósághoz kellett fordulnunk. Tessék csak elképzelni, hogy Buday úr Budapest ; polgármesterére, Sipőcz úrra nagyobb befolyással van, mint az egész közgyűlés (Jánossy Gábor: Ugyan kérem!) és parancsol az egész kereszténypártnak: s akkor ez a polgármester fogja eldönteni a szavazóköröket, ezek meghatározása ennek a polgármesternek a jogkörébe fog tartozni. Ha valaki erős egyéniség és kimagaslik a közélet terén, rendkívül nagy