Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.

Ülésnapok - 1927-360

288 Az országgyűlés képviselőházának ; választókerületeket a közigazgatási kerületek­hez, ezt, mondom, ebben a pillanatban^ nem tu­dom, nem isimerem a miniszter úr és általában a kormány szándékát, de azt a reparációt el tudom képzelni, hogy akkor, ha a törvényható­ság legsürgősebben elvégzi az új közigazgatási kerületekre való beosztást, — mert az új köz­igazgatási kerületekre való beosztás feltétlen kívánatos még ezután is — új négy közigazga­tási kerületet méltóztatnak kontemplálni, hi­szen még mindig vannak olyan kerületek, ame­lyek nem maradhatnak együtt. Nem maradhatnak együtt az ezer hektáron felüli területek és a népesség tekintetében is az ország legnagyobb városainak lakosságával ará­nyos népességű kerületek. A Ferencváros, a Jó­zsefváros, az Erzsébetváros valamennyien vete­kednek Debrecennel, vagy Szegeddel, és ezeknek a városrészeknek közigazgatását egy centrum­ból intézik, amely szerencsétlen módon mindig a város belső területére esik. Ez részben termé­szetes is, mert például, amikor a Ferencváros fejlődésnek indult, akkor annak igazgatása a város belső területéről intéződött. Igen, de ez a terület a fejlődés során kilométerekre, 4—5 kilo­méterre kinyúlik. A törvényjavaslat a Ferenc­városihoz hozzácsatolja Csepel-sziget belső ré­szét is, olyan értelemben véve, hogy a vonal a sziget lakott területének határáig terjed. Lehe­tetlen fenntartani és igazgatni egy ilyen nagy városrészt. Mármost le méltóztatik vonni a kon­zekvenciákat: a törvényhatóság ezeket az arány­talanul nagy területeket el fogja osztani és új közigazgatási kerületeket fog rendszeresíteni, — de csiak papíron^mert ez a 14 közigazgatási ke­rület is csak papíron van, ezt sem tudja a város végrehajtani. Sem épületeket, sem berendezke­dést nem tud hosszú ideig létesíteni (Peyer Ká­roly: Tíz éy alatt!)^ A törvényhatóság tehát meg fogja csinálni papíron ezeket az új közigazga­tási kerületeket, amelyeket valamikor ki fog építeni. Ha azokat jól megtervezi és elgondolja, idővel imajd ki is lehet építeni. De akkor a tör­vény értelmében a logikus következésképpen ezeket a külön elosztott közigazgatási kerülete­ket is minimum 10 mandátummal kell dotálni. Ilyen módon egy későbbi időpontban azok az aránytalanságok, amelyek itt tényleg fenn­forognák, elimináltatnak. Még egyet volnék ibátor a miniszter úr figyelmébe ajánlani. Ezzel a szakasszal kapcso­latban nem terjesztettem elő indítványt, mert abban az időben, amikor elő kellett terjeszteni az indítványokat, még annyira mélyen nem tudtam behatolni egyéb teendők miatt a tör­vényjavaslatba, amennyire szükséges lett volna. Most azonban a dolgot teljes, tökéletes egészé­ben átfogólag ismerem és azért volnék bátor észrevételeket tenni és a miniszter úr figyel­mébe ajánlani egypár dolgot, A régi első közigazgatási kerületet meg tet­szik a javaslatban osztani olyanformán, hogy annak első része, amelyet ezentúl is első köz­igazgatási kerületnek fogunk nevezni, a Várból, Tabánból és a Krisztinavárosnak egy részéből fog állani, amit a törvényjavaslat 3. §-a igen jól ír le. Hibát látok azonban a törvényjavaslathoz hozzáfűzött jelentés 24-ik oldalán, ahol a határ leírása foglaltatik. Ez a határleirás nem fedi a törvényjavaslat 3. §-ában foglalt azt a helyes in­tézkedést, hogy a jövőben az első közigazgatási kerület a Várból, a Tabánból és Krisztinaváros­nak a Délivasút pályatestétől keletre eső részé­ből áll. Ez precíz meghatározás a törvényjavas­latban. Helytelen interpretálása azonban ennek a jelentésnek idézett oldalán lévő leírás. W. ülése 1930 február 26-án, szerdán. Kérném a t. miniszter urat, legyen szíves ezt ellenőrizni és megfelelően reparálni, mert ez így nem megfelelő. Tudniillik ebben a kö­rülírásban az Attila-utca felelne meg annak a vonalnak, amely nyugati határát képezi en­nek a közigazgatási kerületnek, holott ez nem felel meg a javaslatban foglaltaknak. Mert az Orom-utcán át egészen a Stáció-utcáig és a Hegyalja-útig terjedő szakaszon a Délivasút pályatestére jutunk és azon megyünk a Vér­mezőn fel északra és jutunk el a Krisztina­kőrútnak, illetőleg a Vérmezőnek metszéspont­jáig. Ez egészen helyesen körülírt terület. Ajánlom az igen t. miniszter úr figyelmébe, hogy ilyen módon méltóztassék a meghatáro­zást, amennyiben szükségesnek látja, a jelentés említett részében is reparálni. En tulajdonképpen a miatt szólaltam fel, hogy felhívjam a miniszter úr szíves figyel­mét arra, hogy ez a két dolog nem egyezik. Nem egyezik azután természetesen a XII. új közigazgatási kerület leírását illetőleg sem a javaslat megfelelő helye a jelentéssel. Ha össze méltóztatik egyeztetni az I. és XII. közigaz­gatási kerületeket, akkor meg méltóztatik ál­lapítani, hogy ez a határmegjelölés nem jó. A határmegjelölés tekintetében ragaszkodjunk a tör vény javaslatnaik ahhoz a részéhez, amely a 3. §-ban helyes leírást tartalmaz, mert az én megítélésem szerint elég jól hasítja ki az új I. közigazgatási kerületet, amelyre vonatkozó­lag őszintén kijelentem, hogy közigazgatási szempontból szerencsés és jó, mert a közönség érdekeit így valóban jobban lehet kielégíteni. Nem tartom éppen olyan szerencsésnek, hogy az újonnan kihasított közigazgatási r ke­rületekben még hosszú évekig esetleg nem épít­kezhetnek, és kénytelenek lesznek várni az új berendezkedésre, mert ezeket az új berendezke­déseket és új épületeket a város csak igen nagy beruházásokkal és költségekkel tudja majd létrehozni, úgyhogy itt megint felmerül az r a gondolat, hogy talán itt, ezen a téren ne vár­juk be, hogy miként lehet ezt az új berendez­kedést már a törvényjavaslatban kontemplált négy közigazgatási kerületben végrehajtani, hanem a város foglalkozzék ennek a kérdésnek egészével és nemcsak a választókerületi beosz­tás tekintetében, — merném imondani — inci­dentaliter felmerült gondolat alapján, hanem összefoglalóan és szervesen intézkedjék arra vonatkozólag, hogy a város közigazgatását leg­célszerűbben milyen közigazgatási kerületek­ben lehet végrehajtani és akkor majd adódni fog a város elgondolásában egy új beosztás, amely az én megítélésem szerint nem kell, hogy félénk legyen, mert a végrehajtás elnyúlhat akármeddig, felállíthatunk akár húsz közigaz­gatási kerlüetet is. Amennyiben pedig össze méltóztatik ejteni a közie-zagatási kerületet a választókerülettel, ebből közvetlenül követke­zik, hogy a legrövidebb időn^ belül remélhetjük a választókerületek tekintetében is az újabb intézkedést. En először is kérni vagyok bátor a minisz­ter urat, legyen kegyes reparálni javaslatának előadott részét, másodszor pedig annak a re­ményemnek adok kifejezést, hogy az új köz­igazgatási kerületi beosztás eredményeképpen módunkban lesz azokat a nagy aránytalansá­gokat, amelyek ma kétségtelenül fennállanak a választókerületekben a választók számará­nya tekintetében, az új közigazgatási kerületi beosztás — mondjuk tervezett beosztás — során reparálni. (Helyeslés balfelől és a középen) Elnök: Szólásra következik? Petrovics György jegyző: Farkas István!

Next

/
Thumbnails
Contents