Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.
Ülésnapok - 1927-359
Az országgyűlés képviselőházának 35 • nyokkal, azt látom, hogy például Jász-Nagykun-Szolnok vármegye lakosságának lélekszáma volt 1928-ban 386.221, az országgyűlési képviselőket választók száma 104.936, választott bizottsági tagjainak száma 360, összes bizottsági tagjainak száma, az örökös és hivatalból való tagokkal: 504. Ez egy vármegyei törvényhatóság. Most veszek egy városi törvényhatóságot. Szeged törvényhatósági város lakosainak lélekszáma 119.100, az országgyűlési képviselőválasztók száma 35.712, a választott bizottsági tagok száma 144, az összes bizottsági tagok száma 202. Míg tehát Jász-Nagykun-Szolnok megyének 104.000 választó mellett 360 választott bizottsági tagja van, míg Szeged törvényhatósági városnak 35.000 országgyűlési választó mellett választott bizottsági tagjai száma 144, addig a törvényjavaslat szerint Budapest székesfőváros majdnem egymillió lélekszáma és 306.000 választója mellett választ 150 bizottsági tagot, összes bizottsági tagjainak állandó száma pedig 220. Igen t. Ház! Ez a legteljesebb aránytalanságot jelenti, mert Budapestnek három olyan közigazgatási kerülete van, amelyek mindegyike felülhaladja Szeged összes választóinak létszámát. A VII. kerületnek, az Erzsébetvárosnak 1928-ban —• nem is veszem a legutóbbi év adatát — 52.596 választója volt, Budapest VI. kerületének, a Terézvárosnak 45.945, Budapest VIII. kerületének, a Józsefvárosnak pedig 41.256 választója volt, s még a Ferencvárosnak is van 26.382 választója, Budapest V. kerületében, a Lipótvárosban pedig 22.506 a választók száma. Amikor azt látom, hogy Budapestnek egy közigazgatási kerületében több választó van, mint amennyi Szeged városában, és Szegeden a választott bizottsági tagok száma mégis majdnem annyi, mint egész Budapestnek, akkor ez a legnagyobb aránytalanság. En természetesen nem kívánhatom azt, hogy a lélekszámmal arányban legyen a választott bizottsági tagok száma, de egy elvet, vagy egy elméletet kívánok ebben a tekintetben. Ha láttam volna azt az elméletet végig az egész vonalon a vármegyékben és a vidéki törvényhatóságokban is, hogy lecsökkentett létszámot méltóztatnak bevezetni, az elvi álláspont lett volna, amely azt jelenti, hogy a kevés bizottsági tagok rendszerére térnek át, de azt látom, hogy a vármegyei és a városi törvényhatóságokban majdnem az eredeti létszámot tartották meg, csak Budapesten térnek át a kevés bizottsági tag rendszerére. Ez nem méltó a fővároshoz, nem méltó ahhoz a szerephez, ahhoz a jelentőséghez, amelyet Budapest székesfőváros az országban elfoglal, mert már kiemelték az én t. barátaim azt, hogy amikor az ügyek egyrésze úgyis átment a törvényhatósági tanács hatáskörébe, akkor nem látom annak értelmét, hogy miért kell lesorvasztani a törvényhatósági bizottsági tagok számát olyan minimálisra. Mi ennek a magyarázata 1 ! Miért kell ennek megtörténnie? Ez nincs semmiféleképpen megokolva, a későbbi összetétel szerint csak az van megokolva, hogy itt akarnak Budapesten egy engedelmes, a kormánynak mindig rendelkezésére álló biztos kormánypárti többséget szerezni, pedig egy törvényjavaslatnak nem az a célja, hogy a pártokat intézze el, egy törvényjavaslatnak állandónak és hosszabb érvényűnek kell lennie, nem szabad a pártviszonyokat vennie számítása alapjául, hanem a közérdeket, az egyetemes érdeket és a főváros népének érdekét kell tekintenie. Ezt pedig én a törvényjavaslatnak ezzel a rendelkezésével megóv a nem látom. Ha rátérek a másik gondolatra, az örököstagok rendszerére, akkor megdöbbenéssel I . ülése 19 30 február 25-én, kedden. 253 kell konstatálnom, hogy az örökös bizottsági tagok rendszere teljes ellentétben van egyrészt a vidéki törvényhatóságok berendezésével, másrészt a jogegyenlőség elvével. Budapesten 32 örökös bizottságos tagot iktattak törvénybe, s míg a vidéki törvényhatóságokról szóló törvény szerint ott legfeljebb 5 százalék lehet örököstag, addig ez a 32 bizottsági tag itt, Budapesten a 220-nak 25%-át jelenti. Engedelmet kérek, hogyan lehet ez a 25% örököstag, olyan, akinek semmiféle összeköttetése nincs a választópolgársággal? A 32 örököstagot kortesszempontok szerint fogják megválasztani. Ez a törvényjavaslat már a jelenlegi törvényhatóság megválasztása alá utal a 32-ből 22-t. A jelenleg együtt ülő törvényhatósági bizottsági közgyűlés választ meg a 32-ből 22-t, mert nem biztos^ hogy a választás után mi történik, tehát 22-t már előre biztosítani kell. 22 örököstag fog tehát már előre benn ülni, mielőtt az új törvényhatóság megalakul Budapest képviselőtestületében. Még nem lesz meg az új, már megszűnik a régi, de már 22 biztos örökös kormánypárti szavazat, kormánypárti töltelék fog ott ülni. Azt mondják, hogy a közélet terén szerzett érdemeik alapján fogják az örökös bizottsági tagokat megválasztani. A közélet terén az érdemek nem egy párthoz fűződnek. A közeliét terén a legkülönbözőbb pártok között lehetnek érdemes és arra méltó férfiak, akiket megválasztanak, de itt a többségi elv alapján, sőt közfelki áltassál lehet megválasztani az örököstagokat, ami teljesen ellentmond a törvényjavaslat rendszerének. A törvényjavaslat az arányos választási rendszeren épül fel, e szerint választják a bizottsági tagokat, sőt magát a törvényhatósági tanácsot is az arányos választási rendszer szerint választják. Ha már az örököstagok intézménye befér a törvénybe, akkor ezeket is arányosan kellene választani. Minden párt, minden csoport a maga ereje szerint érvényesüljön a város szervezetében és összetételében; a többségi elv s a többségi elvnek ilyen merev alkalmazása, hogy tudniillik amikor már abban a törvényhatóságban & r többség biztosan ki van alakítva, akkor e többségi elv alapján 22 bizottsági tagot válaszszanak: ez elárulja, teljesen leleplezi azt a szándékot, amely a törvényjavaslat szerzőit fűti ebben a kérdésben. Ez többé nem hagy fenn kétséget ... Elnök: A képviselő úr beszédideje leárt. Bródy Ernő: Szabad még egy negyedórát kérnem? Elnök: Kérdem, méltóztatnak-e megadni a képviselő úrnak a negyedórái meghosszabbítást? (Igen!) A Ház a meghosszabbítást megadta. Bródy Ernő: Ez nem hagy fenn semmi kétséget az iránt, hogy itt biztos kormánypárti mandátumokat akarnak előre lekötni s már ennek a törvényhatósági közgyűlésnek feladatává és kötelességévé teszik, hogy az örökös bizottsági tagok körül 22-t megválasszon. Ilyen körülmények között azt kell mondanom, hogy ez a választó polgárság akaratának teljes kijátszása. Még az örököstagság intézményét is, ha ez nemes intenció szellemében vitetnék keresztül, rá lehetne bízni magára a választó polgárságra. A választó polgárság válassza ki azokat az embereket, akik a közélet terén érdemeket szereztek és a választó polgárság küldje be Őket a törvényhatóságba. De mindinkább szűkíteni a kört, mindinkább kevesbbíteni azok számát, akik eldönthessék, hogy ki méltó egy pozicióra: ez világlik ki ebből a tör38*
