Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.

Ülésnapok - 1927-359

252 Az országgyűlés képviselőházának S Fejér Ottó előadó: T. Képviselőház! Van szerencsém a Képviselőház közgazdasági, közlekedésügyi, valamint külügyi bizottságának együttes jelentését a Londonban 1929. évi június hó 28-án kelt egyetemes postaszerződés becikkelyezéséről szóló 890. számú törvényjavaslatra vonatkozóan tisztelettel benyújtani, kérve, méltóztassék e jelentést kinyomatni, szétosztatni és a sürgősség kimondása mellett tárgyalásra tűzni. Elnök: A benyújtott jelentést a Ház kinyomatja és szétosztatja; napirendre tűzése iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Minthogy a sürgősség kimondását kérték, kérdem, méltóztatik-e a törvényjavaslat tárgyalására a sürgősséget kimondani* igen vagy nem? (Igen!) A Ház a sürgősséget kimondta. Napirendünk szerint következik a Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. (írom. 865, 880.) Soron van a H. § feletti vita. Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Dabasi Halász Móric! Dabasi Halász Móric: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Amennyiben a Ház bölcsesége úgy határozna, hogy a 11. § első pontjának b) alpontját elfogadja és ilyenképpen az érdekképviseleti csoportok köréből választott 18 tagot beállítja, akkor indítványozom, hogy ugyanennek a szakasznak utolsó alpontjában, az utolsó sorban — a hatodik bekezdésben — méltóztassék beiktatni a szövegbe ezt: «illetőleg az érdekképviseleti csoportból.» A hatodik bekezdés tudniillik kimondja azt, hogy a választottak közül, azonkívül az örököstagság címén és más-címen bekerült tagok közül, ki mikor veszíti el mandátumát. Ezek közé feltétlenül ezt is he kell venni. Kérem, hogy ezt az indítványomat elfogadni méltóztassék. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Bródy ErnŐ! Bródy Ernő: T. Képviselőház! A törvényjavaslat 11. §-t az egész javaslat legsérelmesebb pontja. Ez a szakasz az önkormányzatnak, a jogegyenlőség elvének, az állampolgári jognak legsúlyosabb sérelmét jelenti azért, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) mert felborítja az önkormányzat elvét, hiszen az önkormányzatnak elve és lényege az, hogy az önkormányzat saját maga választja meg képviselőit. Az önkormányzati területen a választó polgárság képviselői végzik el az önkormányzat feladatait. Ebben az esetben, mint a szövegből méltóztatnak látni, ez a testület fel van narcellázva választott bizottsági tagokra, érdekképviseleti csoportokra, örököstagokra, hivatali állásuknál fogva tagokra és a szakszerűség képviseletére. Elsősorban beszéljünk tehát a. választott bizottsági tagokról. A törvényjavaslat módosított szövege szerint választott bizottsági tag lesz 150. Ezt a 150 választott bizottsági tagot 14 választókerületiben választják meg. A székesfővárost az előbbi 3. § szerint 14 közigazgatási területre osztják és ez a 14 közigazgatási terület jelenti egyúttal a 14 választóikerületet. A 14 választókerületben választanak 150 bizottsági tagot. Ami itt történik, az a legigazságtalanabb, legaránytalanabb eljárás, teljesen ötletszerű, semmivel sincs megokolva. Miért éppen 14 választókerület lesz? Jelenleg a főváros 10 közigazgatási kerületből áll, most 14-et csinálnak be59. ülésé 1930 február 25-én, kedden. lőle, nyilvánvalóan azért, hogy a választókerületeket e szerint osszák be. Sem testületileg, sem a lélekszám szempontjából, sem semmiféle egységesség szempontjából ennek a beosztásnak semmi értelme nincsen. A választópolgársággal szemben pedig a legnagyobb igazságtalanság követtetek' el. Már az általános vita során volt szerencsém megkérdezni, hogy miként lehetséges az, hogyha valaki a Múzeum-körút egyik oldalán lakik, akkor csak egyféle szavazata van, ha aMúzeum-körút másik oldalán lakiik, akkor plurális szavazata van. (Esztergályos János: Hogyan lehetséges ez?) A Belváros 10.000 választójával ugyanannyit választ, mint a Józsefváros 45.000 választóval. (Felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon: Hallatlan! — Usetty Béla: Már nem! Megváltozott!) Már nem? A Józsefvárosiban az a 14 bizottsági tag sem arányos a lélekszámhoz képest. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Arányosabb!) Mert végre mégis valami elmélet szerint kell beosztani. Láttuk a legutóbbi törvénynél, az 1929 : XXX. tc.-nél, amely a vármegyei közigazgatás rendezéséről szól, hogy ott bizonyos elv szerint, bizonyos taglétszám szerint igazodik a választottak száma. A vidéki törvényhatóságokban meg van állapítva, hogy minden 500 emberre esik egy bizottsági tagság. De meg van állapítva a bizottsági tagoknál az alsó és a felső létszám is, mert az bizonyos, hogy határtalan nem lehet. Budapest azonban egészen különleges elbánásban részesül. Budapest ebből a szempontból mélyen a vidék alá kerül. Mindig ellensége voltam annak, hogy a fővárost és a vidéket egymással össze akarják veszíteni, a fővárosnak és a vidéknek harmonikus együttlétben kell élniök egymással és nem helyes álláspont az, amely a fővárossal szemben a vidéket játssza ki. A vidék és a főváros egyforma hivatású, egyforma rendeltetésű népe hasonló igényekkel lép fel úgy a fővárosban, mint a vidéken s csak mesterségesen akarnak közéjük éket verni, mert egymásra vannak utalva és ha a fővárosnak nagyobbak is az arányai, ugyanaz kívánatos a vidék kisebb arányai mellett. Mindenki, aki ebben a Házban népképviselő és aki szereti hazáját, egyformán kívánja azt, hogy a vidék kulturálisan és gazdaságilag is a fővároshoz igazodjék, s egészségügyi szempontból is azt akarjuk, hogy ne csak a fővárosban, hanem a vidéki városokban és a falun is kultúra és legyen higiénia, mert ez nem lehet egyedül a főváros privilégiuma. De fájdalom, a fővárosban is nagyon szomorú viszonyok vannak. (Szűcs István: Ezen a környéken is!) Igen, ezen a környéken is. Nem az a feladvány tehát, hogy Budapestet leráncigáljuk, hanem az a feladvány, hogy a vidéket felemeljük. Nem az a feladvány, hogy a vidéket és a fővárost egymással szemben kijátsszuk, egymásra uszítsuk, hanem ellenkezőleg, az a cél, hogy a kultúra és az egészségügy szempont jából.a vidéket is mindenképpen magasabb színvonalra emeljük. Ez a feladat, nem pedig Budapest lesüllyesztése. (Strausz István: Jó példával kell előljárni!) Igen, jó példával kell^ előljárni, és Budapest nem lehet irigy a vidékre és a vidékben sem szabad irigységet támasztani, mert kell, hogy legyen az országnak nemzeti fővárosa, amelyben életereje, gazdasági felemelkedettsége, kulturális fölénye lüktet, de ugyancsak kellenek a vidéki empóriumok is, sőt a vidék legkisebb zuga jis kell, hogy mindent megkapjon, ami az emberi méltósághoz és az emberi önérzethez illik. Ebből a szempontból tehát ez a 150 választott bizottsági tag Budapest degradálását jelenti, mert ha összehasonlítom a vidéki viszo-