Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.

Ülésnapok - 1927-355

144 Az országgyűlés képviselőházának 355. ülése 1930 február 18-án, kedden. pet, amiket nagyon helyesen az előttem szóló Peyer Károly t. képviselőtársam világított meg, hanem szerepet játszik nálam ebben a tekintetben az a hatáskör is, amely meg van jelölve főpolgármester részére. A törvényjavaslat ebben a kormánynak olyan jogokat biztosít egyébként is különböző képviseltetések révén, amely jogok következtében a kormány abszolút hatalma amúgy is biztosítva van. Szerintem tehát teljesen felesleges ezeket a jogokat, ezt a befolyás-t még jobban elmélyíteni, s ezt még egy álláshoz is hozzákötni, hogy ezen keresztül a kormány teljes aikarata kifejezésre jusson a törvényhatóságban. A 7. % után következő pragrafusokban lehet megtalálni tulajdonképpen azokat a súlyos indokokat, amelyek alapián kifogásolni lehet a főpolgármesteri állást. Különösen a 10 § jelöli meg, hogy milyen súlyos hatásköre van a főpolgármesternek, a tisztviselők kinevezési jogától kezdve. A tisztviselők kinevezése, habár bizonyos mértékig szabályozva is van, mégis a törvényjavaslat szerint a főpolgármester kinevezési hatáskörébe tartozik a tanácsi^segédfogalinazó, az árvaszéki segédfogalmazó» az ügyészi fogalmazó, a segédmérnök, a segédvegyész, a tisztifőügyészhelyettes, a tisztiorvos, a kerületi orvosok, a központi és kerületi igazgatás t

alatt álló állatorvosok, a számvevőszéki főtanácsos, a számvevőszéki tanácsos, főtiszt és tiszt kinevezése, azonkívül intézetek, közintézmények és közegészségügyi intézetek szolgálatában álló orvosok és állatorvosok kinevezése. Ez a törvényjavaslat szerint mind a főpolgármester kinevezési hatáskörébe tartozik. Tehát e^v egész csoport foglalkozási ágat karol fel és egy egész csoport foglalkozási kategóriára kiterjed a főnolgármester hatásköre és kinevezési joga. Télies lehetetlenség fenntartani egy ilyen hatáskört és azért nekünk ellenezni kell ezt, mert ez bénítja, csorbítja a törvényhatóság jogait. Ebben van biztosítva a főpolgármesternek olyan joghatásköre, egyrészt a (kinevezési joggal, másrészt a hatáskör ellátásával, amely károsan befolyásolja a törvényhatóság jogait, azokat hátráltatja, megbénítja és csorbítja. T. Ház! Ha azt a részét vizsgáljuk a törvényjavaslatnak, amely megjelöli a főnolkarmester hatáskörét és annak ellátását, jóllehet előttem szóló kénviselőtársaim már kitértek erre magam is kénytelen vagyok megismételni, hogy ez olyan tág és olyan sokoldalúan ad módot és lehetőséget a. főpolgármesternek a törvényhatóság jogaiba való beavatkozásba, hogy ez nemcsak hogy teljesen felesleges, hanem minden körülmények között mellőzendő. Ismétlem, nemcsak a takarékossági szempontok azok, amelyek figyelembe veendők a főpolgármesteri állás kreálásánál, hanem a törvényhatóság jogainak csorbítása is, ami minden körülmények között bekövetkezik, a főpolgármesteri kinevezéssel. Ha tovább kutatom a törvényjavaslat vonatkozó részeit, ínég lehet állani tani, hogy a törvényhatóság összetétele egyébként is már olyan messzemenő módon biztosítja a kormány befolyását a törvényhatóságban, hogy ez is azt indokolja, hogy egy ilven állás megszervezése teljesen felesleges. Ennen ezért törlendő ez a szakasz, amely ilyen állás kreálására módot és lehetőséget ad, mert a törvényhatósági bizottság összetételénél azt lehet tapasztalni, hogy a tagoknak csak egy részét választják a szavazati joggal bíró polgárok választás útján. Oda beküldik az érdekképviseleti csoportok is a maguk delegáltjaikat, azonkívül hivatali állásuknál fogva is számosan benn vannak a törvényhatóságban a választottakon kívül, tehát a szavazópolgárok akarata nélkül. Éppen ezért mindez teljes egészében biztosítja a kormány befolyását a törvényhatóságra, az egész ^ főváros közigazgatásának intézésére, vezetésére, különösen amikor az a személy a kormány befolyásától függ és tőle a kormány bármikor megvonhatja bizalmát, általa a kijelölt személy megválasztását végrehajtja. A főpolgármester tehát teljes egészében a kormány befolyása alatt áll, úgyhogy a főpolgármesteren keresztül a kormány akarata minden tekintetben érvényesül, éppen ezért a törvényhatóság jogainak csorbítása következik be ennek az állásnak kreálásával. Itt vannak például az érdekképviseleti csoportok. Ezek különböző módon jutnak ahhoz, hogy beküldhetik képviseletüket. Ilyen módon is a kormány embereinek adódik mód arra, hogy a törvényhatóság keretébe bekerülhessenek a nélkül, hogy a választópolgárok akarata ebben a tekintetben megnyilvánulhatna. Hiszen akár az ügyvédi kamara, akár a közjegyzői, mérnöki, orvosi kamara, vagy a Gyáriparosok Országos Szövetségének delegáltjairól van szó, akár a többi érdekképviseleti csoportok köréből valók a delegáltak, ezek közé mindig bejuthatnak azok az emberek, sőt félő, hogy csakis azok jutnak be, akik a kormány érdekeit képviselik és a kormány érdekeit fogják szolgálni. A kormány befolyása tehát minden körülmények között teljesfokú és éppen ezért felesleges ezt még nagyobbítani és bővíteni és ennek nagyobbításával és bővítésével a törT vény hatóság jogait csorbítani, kisebbíteni. Például, hogy milyen módon van a kormány akarata érvényesítve a törvényhatóságban azokkal, akik hivatali állásuknál fogva tagjai a ^törvényhatóságnak, mutatja ezeknek Öszszeállítása, névsora is. Hiszen minden külön választás nélkül tagjai a törvényhatóságnak a polgármester, az alpolgármesterek, az árvaszéki elnök, a Statisztikai Hivatal igazgatója, ezenkívül a magyar királyi államrendőrség budapesti főkapitánya, a székesfővárosi magyar királyi pénzügyigazgató, a székesfőváros főszámvevője, a budapesti tankerületi főigazgató, a tanfelügyelő, a Közmunkák Tanácsának elnöke, a vasúti és hajózási főfelügyelőség elnöke, a Közegészségügyi Tanács elnöke és az Országos Társadalombiztosító Intézet elnöke. Kell-e még tovább felsorakoztatnom, hogy milyen módon és milyen körülmények közt tudja a kormány biztosítani a maga akaratát az érdekképviseletek delegátusai útján és azokon keresztül, akik hivatali állásuknál fogva bírnak tagsággal a törvényhatósági bizottságban. Ezeken keresztül teljes egészében biztosítani tudja a kormány^ a maga akaratát. Éppen ezért nincsen szükség arra, hogy egy külön állás keretében a kormány részére még külön jog legyen biztosítva. Es ha külön megvizsgáljuk azokat az állásokat, amelyeknek betöltése a főpolgármester hatáskörében van, meg lehet állapítani, hogy olyan állások betöltése függ a főpolgármester akaratától, elhatározásától, amelyek fontosak az Önkormányzati életben. Nem kell^egyébre rámutatnom, mint például az egészségügyi szol1 gálatra. Igaz, hogy a tisztifőorvost a törvényhatósági bizottság választja, a tiszti- és kerületi orvosokat és állatorvosokat azonban már a főpolgármester nevezi ki. Itt tehát a főpolgármester kezébe van helyezve . az egészségügyi szolgálatnak egy igen tekintélyes része és teljesen a főpolgármester akaratától függ, hogy az egészségügy szolgálatának ezt az általam jelzett ágát miképpen látja el, miképpen tölti