Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.

Ülésnapok - 1927-354

128 Az országgyűlés képviselőházának 35£. ülése 1930 február lk-én, pénteken. kormányzat és az államkormányzat között havi fel-terjesztéseiben és jelentéseiben. Abban a memorandumban, amelyből képviselőtársaim az ezzel szemben való argumentumaikat veszik, ezek az argumentumok teljesen indokolatlanok és semmivel alátámasztva nincsenek. Már magából abból a szempontból sem, mert hiszen a köziigazgatási bizottság összetétele autonómikus természetű, amennyiben tíz tagját a közgyűlés választja, ezenfelül^ az autonómiának öt tisztviselője vesz-benne részt, akik közül osak egy esik főpolgármesteri kinevezés alá, a törvényhatósági főorvos, a többi négy a közgyűlés által választatik, a többi öt tag pedig állami tisztviselő. A közigazgatási bizottság összetétele is azt bizonyítja tehát, hogy az egy önkormányzati testület és önkormányzati hatóság, nem pedig állami hatóság. Ugyanezt az álláspontot foglalta el annakidején a Sándor János-féle törvényjavaslat is, — .amint gróf Hunyady Ferenc t. képviselőtársam indokolásában megemlítette — annyiban, amennyiben annak hatáskörét is kiterjesztette. Nemcsak hatáskörét terjesztette ki, de az összetételét is megváltoztatta, amennyiben a tisztviselők létszámát 12-ben, a választott tagok létszámát pedig 24-ben óhajtotta megállapítani. Ez, amint előbb kifejtettem, a jelenleginél is megvan. A hatáskörváltozás csak annyiban állott volna, hogy a közgyűlés hatásköréből bizonyos ügyeket kivenni kívánt volna, az e törvényjavaslatban foglalt törvényhatósági tanácsi és a törvényhatóságoknál létező kisgyűlés! elgondolásnak megfelelően, csak korlátozottabb mértékben, amennyiben túlnyomó nagyrészt az újonnan szervezendő közigazgatási bizottságba csak a most alispáni hatáskörbe tartozó községi zárszámadások és költségvetések jóváhagyása került volna. Azután felkerült volna oda az abban a törvényjavaslatban kontemplált járási bizottságok határozata elleni fellebbezések bizonyos része, s fellebbezések, amelyek a régi törvények alapján a közgyűléshez mentek, a közigazgatási bizottsághoz mentek volna. Ezekkel a változtatásokkal tehát nem változtattak volna a lényegen az említett törvényjavaslatnak esetleg életbeléptetett rendelkezései, mert a lényeg magában a konstrukcióban van, abban, hogy igenis egy arikormányzati közigazgatási hatóságról van szó, mert túlnyomó nagy részben csak olyan ügyekben, hatóságokban dönt, amelyek összeköttetésben és összefüggésben vannak egyébként is az autonómiával. Abban a vonatkozásban pedig, hogy közvetíthet a kormányzattal, ez magának a közgyűlésnek is megvan, mert annak felírási joga van úgy a Házhoz, mint pedig ia kormányhoz. Ez nem elvi, lényegbeli különbség, hanem azonos megállapítás, úgyhogy ennek folytán én abszolúte nem tudnék arra az álláspontra helyezkedni, amely álláspontra igen t. képviselőtársaim ebben a kérdésben helyezkedtek. Ezek után áttérek a másik kérdésre, amely itt felvetődött és pedig ennek a szakasznak Ötödik bekezdésére, amely a főpolgármesternek úgynevezett reprezentacionális hatáskörét állapítja meg. Nemcsak a jelenlegi időkben merültek fel súrlódások a főpolgármesteri és polgármesteri reprezentációs hatáskör tekintetében. Ha méltóztatnak visszaemlékezni, mindenki láthatja, hogy ezek mindig fennforogtak és ennek oka éppen az volt, hogy ez a kérdés egyáltalában nem volt rendezve, ezért tartom szükségesnek, hogy ez a reprezentális jog ne baráti viszonyom, ne eventualitáson alapuljon, hanem törvényben legyen megállapítva. Hogy jogos-e a javaslatnak az az elgondolása, hogy a főpolgármester képviselje a székesfőváros polgárságát és közönségét, erre a kérdésre én magam csak igennel válaszolhatok. Az, hogy a főpolgármester egyúttal bizalmi embere a kormányzatnak, nem zárja ki azt, hogy az autonómiának is megfelelően bizalmi embere legyen. Sőt, iaz is, mert a kormányzat részéről előterjesztés folytán kijelöltetik és éppen a székesfőváros bizalmának megnyilvánítása folytán választatik meg (Rothenstein Mór: Ez kényszerhelyzet!), tehát két oldalról nyilvánul meg a bizalom és éppen ebben a két oldalról megnyilvánuló bizalomban rejlik a gyökere annak az elgondolásnak, amely igenis indokolt, hogy reprezentatív ügyekben, nem pedig jogi természetű ügyekben, —- amelyekben :a székesfővárosnak, mint jogi személynek képviselete megmarad a polgármester hatáskörében — ismétlem, reprezentációs, külső megnyilatkozásokban a székesfőváros közönségét, annak közgyűlését is, mint reprezentatív szerv, \ annak elnöke, maga a főpolgármester képviselje. Éppen ennek az indokolásnak alapján kérem, méltóztassék az eredeti szöveget elfogadni és az összes ehhez a szakaszhoz beadott módosító indítványokat elvetni. Elnök: Szólásjoga többé senkinek sincs, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Ügy mint az előző szakaszoknál, bekezdésenként teszem fel szavazásra a kérdést. Méltóztatnék ehhez hozzájárulni. (Helyeslés.) Az első bekezdés meg nem támadtatván, azt eredeti szövegezésében elfogadottnak jelentem ki. A második bekezdésnél az eredeti szöveg• gel szemben áll gróf Hunyady Ferenc képviselő úr indítványa. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a második bekezdést eredeti szövegezésében, szemben gróf Hunyady Ferenc indítványával elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház az eredeti szövegezést fogadta el, gróf Hunyady Ferenc indítványát mellőzte. A harmadik bekezdés meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. A negyedik bekezdésnél az eredeti szöveggel szemben áll gróf Hunyady Ferenc indítványa. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az eredeti szöveget, szemben gróf Hunyady Ferenc indítványával, elfogadni igen vagy nem? (Igen! Nem!) Akik elfogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) Többség. A Ház az eredeti szöveget fogadta el, gróf Hunyady indítványát mellőzte. Következik az Ötödik bekezdés, amelynél az eredeti szöveggel szembén áll gróf Hunyady Ferenc 1. számú, 2. számú, Buday Dezső 1. számú, azonos természetű indítványa, végül Buday Dezsőnek 2., 3., 4., 5., 6. és 7. számú alternatív indítványa. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az eredeti szöveget, szemben az összes indítványokkal elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem.) Akik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. — Rothenstein Mór: Ellenpróbát!) Akik nem fogadják el, azok méltóztassanak most felállni. (Megtörténik.) A többség az eredeti szöveg mellett van, tehát a Ház az eredeti szöveget fogadta el, s ezzel az Összes indítványokat elvetette. Következik a 7. §. Kérem annak felolvasását. Esztergályos János jegyző (olvassa a 7. §-i). — Szólásra következik Hegymegi-Kiss Pál! Elnök: A képviselő úr nincs jelen, indítványa töröltetik.