Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.

Ülésnapok - 1927-354

Az országgyűlés képviselőházának 354A közigazgatási bizottság hatáskörébe olyan ügyeknek az elintézése van utalva, amely ügyeket tulajdonképpen ott elintézni^ egyáltalában nem lehet, mert egy ilyen nagylétszámú testület nem tudja elintézni azokat a dolgokat olyan precizitással, amilyen precizitással azokat el kellene intézni. Vannak a közigazgatási bizottságnak olyan feladatai, hatáskörébe tartozik olyan ügyeknek fellebbezés során való elintézése, amelyek albizottságok útján intéztetnek el. Ezeknek az albizottságoknak működése teljesen helytálló. Hiszen magam is tagja vagyok Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának és ott látom, hogy ezeknek az ügyeknek elintézése milyen aprólékossággal, milyen pontossággal, milyen részletekbe menő vizsgálattal történik. Vannak ellenben más ügyek, amelyeket a plénumban kell elintézni. Ezekről azonban meg kell állapítanom, t. Képviselőház, hogy mindenkor az ügyeknek valósággal hátrányára történik az elintézés, vagy legalább is elreferálja az illetékes referens ezeket az ügyekét a nélkül, hogy hozzászólás történhetnék, mert hiszen tárgyismeret hiányában érdemlegesen hozzászólni ezekhez az ügyekhez nem lehet, ha pedig érdemlegesen hozzá akarnának szólni, vagy minden ügyet alaposan meg akarnának vizsgálni, akkor a közigazgatási bizottságnak egy-egy ülésezése Budapesten hetekig is eltarthatna. Itt t. i. elsősorban utalok és rámutatok arra, hogy a kórházi ápolásból kifolyó fellebbezési ügyeknek nagy komplexuma idetartozik, ami tulajdonképpen nem kellene, hogy idetartozzék. De egy másik súlyos sérelemre is rá kell mutatnom, mégpedig arra, hogy a háztartási alkalmazottak bérügyeiben felmerülő vitás kérdések elintézése is idetartozik, ami ugyancsak nem kellene, hogy idetartozzék; ezek bírói fórum elé tartozó ügyek, amelyek nem a közigaz- • gatás keretében s még kevésbbé a közigazgatási bizottság hatáskörében intézendők el. A belügyminiszter úrnak tehát az lett volna a feladata és kötelessége, hogy akkor, amikor a főváros önkormányzatáról szóló törvényjavaslattal idejön, amely javaslat az adminisztráció egyéb vonatkozásait felölelő rendelkezéseket is tartalmaz, akkor már itt belenyúljon a közigazgatási bizottság hatáskörébe és legalább addig, amíg az egész kérdést újból nem szabályozza, ezeket a sérelmeket és kiáltó igazságtalanságokat kivette volna a közigazgatási bizottság hatásköréből és rendes bírói fórum elé utalta volna. En ahhoz a módosításhoz, amely azt célozza, hogy a 6. § 5. bekezdése töröltessék, hozzájárulok. Mondtam már és a törvényjavaslat általános vitájában is hangoztattuk, hogy a főpolgármesteri állás szervezésére semmiféle szükség nincs. Ezt a 7. §-nál ugyancsak meg fogom világítani. Itt csak az ellen tiltakozom, ami az 5. bekezdésben van, amely szerint (olvassa): «A székesfőváros törvényhatósági bizottságát a főpolgármester képviseli, és az e hatáskörbe tartozó ügyekben kiállított iratokat ő írja alá.» Képviselőtársaim, akik ehhez a szakaszhoz hozzászóltak, már rámutattak arra az ellentétre, amely ellentét fennáll a polgármester és a főpolgármester hatásköre között, és amely még jobban ki fog éleződni. Ha a törvényjavaslat 6. §-ának végső bekezdését összehasonlítjuk az 1. § 2. bekezdésével, amely akként^ rendelkezik, hogy a törvényhatóság a kormánnyal közvetlenül érintkezik, akkor ugyancsak azt látjuk, hogy ellentmondás van az 1. § 2. bekezdésének és a 6. § 5. bekezdésének rendelkezése között. Az 1. § rendelkezése szerint a törvényhatóság a kormánnyal ülése 1930 február 14-én, pénteken. 127 közvetlenül érintkezik. Ha ez igaz, és ha ezt a gyakorlatba át akarja vinni a belügyminiszter úr és ennek konzekvenciáját le akarja vonni, akkor ennek logikus következménye csak az lehet, hogy a törvényhatóságot a törvényhatóság első tisztviselője, tehát a polgármester vagy annak helyettese képviselheti, nem pedig a főpolgármester, úgy mint a 6. § 5. bekezdésében foglaltatik. Ha pedig azt a rendelkezést fogadjuk el, hogy a főpolgármester képviseli a székesfőváros törvényhatósági bizottságát, valamint a főpolgármester írja alá a hatáskörébe tartozó ügyekben kiállított iratokat is, ezzel már kihúzták a polgármester lába alól a gyékényt; akkor a polgármester, mint választott tisztviselő tulajdonképpen már nem is képviseli a főváros törvényhatóságát, a főváros Önkormányzatát, akkor a főváros polgármesterének hatásköre degradálódik egyszerű adminisztracionális hatáskörré, voltaképpen hivatalvezető lesz, aki felügyelhet ugyan a hivatali teendők ellátására, ezentúl azonban, mint választott tisztviselőnek, mint az önkormányzat első tisztviselőjének, semmiféle komoly hatásköre nincsen. Ez még inkább kiviláglik akkor, ha a 10. §. intézkedéseit figyelembe vesszük, amely részletesen felsorolja a főpolgármester hatáskörébe, annak ellátása alá kerülő összes ügyeket. Ennek a három rendelkezésnek az egybevetése megfosztja a főváros polgármesterét attól a hatáskörtől, amely őt, mint választott tisztviselőt megilletné; teljesen megfosztja attól a nagy rendeltetéstől, amelyet betöltenie kellene, és mindenféle képviseltetési jogot és ezzel járó kötelezettséget áthárít a főpolgármester^ hatáskörébe, ami azt jelenti, hogy nem a választott tisztviselő, nem a polgárság lesz az úr, a törvényhatóság közgyűlése által megválasztott tisztviselő és nem az fog a főváros törvényhatóságában helyet foglalni és ott képviselni a polgárságnak és munkásságnak akaratát, hanem a kormány kegyétől, a kormány választásától és kijelölésétől függő főpolgármester. Minthogy ez kétségtelenül megint olyan rendelkezés, amely az önkormányzat rovására esik, ehhez a rendelkezéshez a magam részéről nem tudok hozzájárulni s éppen azért kérem magam részéről is, hogy 6. szakasz ötödik bekezdése, mint teljesen ide nem tartozó és az önkormányzat jogait csorbító rendelkezés töröltessék. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Esztergályos János jegyző: Nincs senki feljegyezve. Elnök: Kíván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A belügyminiszter úr kíván nyilatkozni. Scitovszky Béla belügyminiszter: T. Ház! A felvetett reflexiókra és a beterjesztett indítványokra vonatkozólag a magam álláspontját a következőkben vagyok (bátor kifejteni. Mindenekelőtt kijelentem, hogy a tárgyalás alatt levő szakaszhoz beadott módosító indítványok egyikéhez sincs módomban hozzájárulni. Elsősorban is kifogásoltatott, hogy a közigazgatási bizottság a 6. — «A hatóságokról általában» című szakaszba ~ mint Önkormányzati közigazgatási központi hatóság felvétetett. Bölcsen méltózitatnak tudni, hogy az 1876:

VI. te. a közigazgatási bizottságot létesítvén, arra vonatkozólag, hogy milyen szervnek tekinti, magában a törvényben semmiféle megállapítás' nincs. Hatáskörét sorolja fel, amely egész terjedelmében autonámikus hatáskör, még abban a részében is, ahol közvetítést eszközöl az ön-