Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.

Ülésnapok - 1927-354

Az országgyűlés képviselőházának 354­A közigazgatási bizottság hatáskörébe olyan ügyeknek az elintézése van utalva, amely ügye­ket tulajdonképpen ott elintézni^ egyáltalában nem lehet, mert egy ilyen nagylétszámú testü­let nem tudja elintézni azokat a dolgokat olyan precizitással, amilyen precizitással azokat el kellene intézni. Vannak a közigazgatási bizott­ságnak olyan feladatai, hatáskörébe tartozik olyan ügyeknek fellebbezés során való elinté­zése, amelyek albizottságok útján intéztetnek el. Ezeknek az albizottságoknak működése tel­jesen helytálló. Hiszen magam is tagja vagyok Budapest székesfőváros törvényhatósági bizott­ságának és ott látom, hogy ezeknek az ügyeknek elintézése milyen aprólékossággal, milyen pon­tossággal, milyen részletekbe menő vizsgálat­tal történik. Vannak ellenben más ügyek, ame­lyeket a plénumban kell elintézni. Ezekről azon­ban meg kell állapítanom, t. Képviselőház, hogy mindenkor az ügyeknek valósággal hátrányára történik az elintézés, vagy legalább is elrefe­rálja az illetékes referens ezeket az ügyekét a nélkül, hogy hozzászólás történhetnék, mert hiszen tárgyismeret hiányában érdemlegesen hozzászólni ezekhez az ügyekhez nem lehet, ha pedig érdemlegesen hozzá akarnának szólni, vagy minden ügyet alaposan meg akarnának vizsgálni, akkor a közigazgatási bizottságnak egy-egy ülésezése Budapesten hetekig is eltart­hatna. Itt t. i. elsősorban utalok és rámutatok arra, hogy a kórházi ápolásból kifolyó felleb­bezési ügyeknek nagy komplexuma idetartozik, ami tulajdonképpen nem kellene, hogy idetar­tozzék. De egy másik súlyos sérelemre is rá kell mutatnom, mégpedig arra, hogy a háztartási alkalmazottak bérügyeiben felmerülő vitás kér­dések elintézése is idetartozik, ami ugyancsak nem kellene, hogy idetartozzék; ezek bírói fó­rum elé tartozó ügyek, amelyek nem a közigaz- • gatás keretében s még kevésbbé a közigazgatási bizottság hatáskörében intézendők el. A belügy­miniszter úrnak tehát az lett volna a feladata és kötelessége, hogy akkor, amikor a főváros önkormányzatáról szóló törvényjavaslattal ide­jön, amely javaslat az adminisztráció egyéb vonatkozásait felölelő rendelkezéseket is tar­talmaz, akkor már itt belenyúljon a közigazga­tási bizottság hatáskörébe és legalább addig, amíg az egész kérdést újból nem szabályozza, ezeket a sérelmeket és kiáltó igazságtalanságo­kat kivette volna a közigazgatási bizottság ha­tásköréből és rendes bírói fórum elé utalta volna. En ahhoz a módosításhoz, amely azt cé­lozza, hogy a 6. § 5. bekezdése töröltessék, hozzájárulok. Mondtam már és a törvényjavas­lat általános vitájában is hangoztattuk, hogy a főpolgármesteri állás szervezésére semmi­féle szükség nincs. Ezt a 7. §-nál ugyancsak meg fogom világítani. Itt csak az ellen tilta­kozom, ami az 5. bekezdésben van, amely sze­rint (olvassa): «A székesfőváros törvényható­sági bizottságát a főpolgármester képviseli, és az e hatáskörbe tartozó ügyekben kiállított iratokat ő írja alá.» Képviselőtársaim, akik ehhez a szakaszhoz hozzászóltak, már rámutat­tak arra az ellentétre, amely ellentét fennáll a polgármester és a főpolgármester hatásköre között, és amely még jobban ki fog éleződni. Ha a törvényjavaslat 6. §-ának végső bekezdé­sét összehasonlítjuk az 1. § 2. bekezdésével, amely akként^ rendelkezik, hogy a törvényha­tóság a kormánnyal közvetlenül érintkezik, ak­kor ugyancsak azt látjuk, hogy ellentmondás van az 1. § 2. bekezdésének és a 6. § 5. bekez­désének rendelkezése között. Az 1. § rendelke­zése szerint a törvényhatóság a kormánnyal ülése 1930 február 14-én, pénteken. 127 közvetlenül érintkezik. Ha ez igaz, és ha ezt a gyakorlatba át akarja vinni a belügyminiszter úr és ennek konzekvenciáját le akarja vonni, akkor ennek logikus következménye csak az lehet, hogy a törvényhatóságot a törvényható­ság első tisztviselője, tehát a polgármester vagy annak helyettese képviselheti, nem pedig a főpolgármester, úgy mint a 6. § 5. bekezdésé­ben foglaltatik. Ha pedig azt a rendelkezést fogadjuk el, hogy a főpolgármester képviseli a székesfővá­ros törvényhatósági bizottságát, valamint a főpolgármester írja alá a hatáskörébe tartozó ügyekben kiállított iratokat is, ezzel már kihúz­ták a polgármester lába alól a gyékényt; ak­kor a polgármester, mint választott tisztviselő tulajdonképpen már nem is képviseli a főváros törvényhatóságát, a főváros Önkormányzatát, akkor a főváros polgármesterének hatásköre degradálódik egyszerű adminisztracionális ha­táskörré, voltaképpen hivatalvezető lesz, aki felügyelhet ugyan a hivatali teendők ellátá­sára, ezentúl azonban, mint választott tisztvi­selőnek, mint az önkormányzat első tisztvise­lőjének, semmiféle komoly hatásköre nincsen. Ez még inkább kiviláglik akkor, ha a 10. §. in­tézkedéseit figyelembe vesszük, amely részle­tesen felsorolja a főpolgármester hatáskörébe, annak ellátása alá kerülő összes ügyeket. En­nek a három rendelkezésnek az egybevetése megfosztja a főváros polgármesterét attól a hatáskörtől, amely őt, mint választott tisztvi­selőt megilletné; teljesen megfosztja attól a nagy rendeltetéstől, amelyet betöltenie kellene, és mindenféle képviseltetési jogot és ezzel járó kötelezettséget áthárít a főpolgármester^ ha­táskörébe, ami azt jelenti, hogy nem a válasz­tott tisztviselő, nem a polgárság lesz az úr, a törvényhatóság közgyűlése által megválasztott tisztviselő és nem az fog a főváros törvényha­tóságában helyet foglalni és ott képviselni a pol­gárságnak és munkásságnak akaratát, hanem a kormány kegyétől, a kormány választásától és kijelölésétől függő főpolgármester. Minthogy ez kétségtelenül megint olyan rendelkezés, amely az önkormányzat rovására esik, ehhez a rendelkezéshez a magam részéről nem tudok hozzájárulni s éppen azért kérem magam részéről is, hogy 6. szakasz ötödik be­kezdése, mint teljesen ide nem tartozó és az önkormányzat jogait csorbító rendelkezés tö­röltessék. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Esztergályos János jegyző: Nincs senki fel­jegyezve. Elnök: Kíván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A belügyminiszter úr kíván nyilatkozni. Scitovszky Béla belügyminiszter: T. Ház! A felvetett reflexiókra és a beterjesztett indít­ványokra vonatkozólag a magam álláspontját a következőkben vagyok (bátor kifejteni. Mindenekelőtt kijelentem, hogy a tárgyalás alatt levő szakaszhoz beadott módosító indítvá­nyok egyikéhez sincs módomban hozzájárulni. Elsősorban is kifogásoltatott, hogy a köz­igazgatási bizottság a 6. — «A hatóságokról ál­talában» című szakaszba ~ mint Önkormányzati közigazgatási központi hatóság felvétetett. Böl­csen méltózitatnak tudni, hogy az 1876: VI. te. a közigazgatási bizottságot létesítvén, arra vo­natkozólag, hogy milyen szervnek tekinti, ma­gában a törvényben semmiféle megállapítás' nincs. Hatáskörét sorolja fel, amely egész ter­jedelmében autonámikus hatáskör, még abban a részében is, ahol közvetítést eszközöl az ön-

Next

/
Thumbnails
Contents