Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.
Ülésnapok - 1927-354
Az országgyűlés képviselőházának 35 méltóztatott tehát az én módosításomat beállítani. En nagyon ötletszerűnek és csakis ; a választókerületek szempontjából megállapítottnak tartom ezt a tizennégy kerületre való beosztást. Miért éppen tizennégy 1 ? Hiszen ott van az Erzsébetváros, a Terézváros, amelyek óriási — a mammutfizetések alapján azt mondhatom — mammutkerületek. (Gáspárdy Elemér: Védelmezte!) En nem védelmeztem! Ne tessék engem erre a térre vinni! (Gáspárdy Elemér: Védelmezte!) Én soha nem védelmeztem. (Zaj. — Elnök csenget.) Kikérem magamnak ezt az állítást! Bocsánatot kérek, én azt mondottam, hogy a magisztrátus kap ilyen fizetéseket. Ezen a ponton védtem. Az igen t. képviselő úr sohasem fog olyat rám sütni, hogv én visszaélést védelmezek, azt a t. képviselőtársam az életben elérni nem fogja! Nem védelmezek soha semmiféle visszaélést, hanem ha meg tudok valami viszszaélést, azt orvosolni akarom. Ebben a tekintetben egyek lehetünk, ne méltóztassék tehát nekem ilyet imputálni. Nem védelmeztem! (Krisztián Imre: Bedő Mór elrontotta a szövegezéssel!) Bedő Mór emlékét méltóztassék a legnagyobb tiszteletben tartani, mert ő az elvekért küzdött. Kiváló ember volt, soha életében inkorrektséget nem követett el és én megvédem Bedő Móric tiszta emlékét minden támadással szemben. (Usetty Béla előadó: Mindannyian megvédjük! — Krisztián Imre: En nem az egyéniségét, hanem a munkásságát kritizálom. — Györki Imre: Falu rossza! Csend! — Zaj.) Nem engedem magamat megzavarni ezekben a kérdésekben! Engem Budapest közönsége ismer és nagyon jól tudja, hogy én soha semmiféle viszszaélésre nem vagyok kapható. Egy élet tanulsága szól mellettem, nem kell nekem semmiféle bizonyíték. (Gáspáry Elemér: Nem engedett szóhoz jutni a képviselő úr!) Ne méltóztassék a textusomból kizavarni! En magával a törvényjavaslattal óhajtok foglalkozni. (Gáspáry Elemér: Engem eléggé megzavart!) Elnök: Figyelmeztetem Gáspárdy képviselő urat, ne méltóztassék személyeskedéssel az ilyen komoly tárgyalást zavarni. Bródy Ernő: T. Képviselőház! Azt mondom, hogy egészen ötletszerű ez a kerületi beosztás, mert hiszen itt vannak éppen a legnagyobb kerületek, amelyek egyenesen "hivatottak és alkalmasak volnának arra, hogy széjjel legyenek választva, hogy fel legyenek darabolva. A közigazgatást nem lehet helyesen ellátni abban az óriási Erzsébetvárosban, abban az óriási Terézvárosban, amelyeknek külterületeik vannak. Ahogy a kerületi beosztás jelenleg terveztetik, a külterületek egyrésze össze lesz csapva egy másik kerület külterületével, amint az V. és VI. kerülettel, a VII. és X. kerülettel történik. Nem helyes ez az ötletszerűség. Van rá példa és mód, hogy ezt megkerüljük. Nagyon jól méltóztatnak tudni, hogy pénzügyi szempontból a tíz kerületi beosztás már nem volt megfelelő, ezért Budapestet adóügyi kezelés szempontjából beosztották 18 kerületre, amely beosztás nem a választók számát tekinti, hanem a természetes határokat s a könnyű kezelés lehetőségét adóügyi szempontból. A magyar királyi pénzügyminiszter 1925. december 22-én rendeletet adott ki, amely szerint 1926. január 1-től kezdődőleg Budapest székesfőváros területén az elsőfokú pénzügyi hatóságok tennivalóit 18 kerületi adófelügyelőség fogja ellátni. Ez a rendelet körülbelül megfelelően csoportosítja a központokat az egyes érdekeltségek szempontjából, úgyhogy Budapest már 18 adóülése 1930 február 14-én, pénteken. 117 kerületre van beosztva. Eddig volt 10 közigazgatási kerület, azután van 18 adókerület, most pedig a törvényjavaslat beszél 14 választókerületről. Ez nem az az egységes rendezés, nem az a közigazgatási szempontból és a teendők helyes ellátása szempontjából megalkotott kerületi beosztás, <amelyre szükség van. En a kerületi széttagoltságot nem azért kérem, hogy talán megint új állásokat, új elöljáróságokat kreáljunk. Nem kell itt nagy apparátusokat szervezni; a közigazgatási kerületeknek quasi fiókexpositurákat kellene felállítani, hogy a lakosság kényelmesebben és könnyebben juthasson el a maga közigazgatásának elintézéséhez. Lehet 18, lehet még ennél is több, amennyi szükséges, de ez a 14 kerület semmiesetre sem helyes. Ez a 14 tisztán a választókerületek szempontjából van megállapítva s én helytelennek tartom, ha közigazgatási szempontból csináljuk meg azt, ami a választókerületek szempontjából az intenció. Más kérdés a választókerületi beosztás, más kérdés a közigazgatási beosztás. En ezt a jelenlegi törvényjavaslatban foglalt 14 kerületet teljesen ötletszerűnek, teljesen indokolatlannak és teljesen nem a fővárosi viszonyokra szabottaknak találom s azért ajánlom, méltóztassék módosításomat elfogadni. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Griger Miklós jegyző: Györki Imre! Györki Imre: T. Képviselőház! Hogy menynyire igaz az az állításunk, amelyet az általános vita során hangoztattunk, hogy ez a törvényjavaslat teljesen megöli a főváros önkormányzatát, arra ékes bizonyíték az, amit ebben a szakaszban akar a belügyminiszter úr kodifikáltatni. Odáig megy az önkormányzat hatalmának csorbításában, hogy még azt az elemi jogot is, hogy maga a főváros szabályrendeletben alkossa meg azt a kerületi beosztást, amelyet a polgárság érdekéből feltétlenül szükségesnek tart, elveszi a főváros önkormányzatától és ezt is a törvény rendelkezéseibe kívánja bevenni, tehát itt is csorbítani kívánja az önkormányzat hatáskörét. Hogy miért történik ez, erre megkapjuk a feleletet akkor, ha nem csupán a törvényjavaslat 3. §-ának rendelkezéseit vesszük figyelembe, hanem figyelembevesszük ugyanennek a törvényjavaslatnak 16. §-át, amely rendelkezést tartalmaz arra vonatkozólag, hogy az egyes mandátumok mi-kép osztassanak fel a 3. § szerint megalkotandó közigazgatási kerületek között. E két szakasznak, a 3. és 16. §-naik szembeállításából kétségtelenül kitűnik, hogy a belügyminiszter urat, a törvény kodifikátorát nem az a szempont vezette a 14 közigazgatási kerület megalkotásában, hogy figyelemimei legyen a főváros lakosságának érdekeire, hogy a mai nagy kerületeket apró ikerületekre felossza és így a közigazgatás ellátását jobbá tegye, a közönség esetleges vexaturáját, az egyes kerületi elöljáróságokhoz nagy távolságról való menetelést valahogyan kisebb területre korlátozza, hanem igenis, a legszigorúbb pártszempontoikat tartotta szemelőtt, mert a legszigorúbb rendelkezéseket vette fel a tekintetben, hogyan lehetne privilégiumhoz juttatni azokat a kerületeket, amelyekben a keresztény párt vagy pedig a KozmaRipka-párt mandátumai kerülnek 'ki nagyobb többségiben és hogyan lehetne háttérbe szorítani azokat a kerületeiket, amelyekben jórészt vagy túlnyomórészt (munkások laknak. Hiszen nem kell egyebet tenni, ^mint figyelembevenni azt, hogy új közigazgatási kerületet kontemplál : a törvényjavaslat 3. §-a a Tabán céljaira. A Tabán
