Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.

Ülésnapok - 1927-354

116 Az országgyűlés képviselőházának 354- ülése 1930 február 14-én, pénteken. nyéki községek beolvasztassanak a székesfővárosba, nem volna pedig kívánatos éppen szociális és nemzeti szempontból, mert a székesfőváros közületeinek igazgatása ezzel a ballaszttal erősen megnehezednék. Érzem azonban, hogy itt valaminek történnie kell, mert megyei viszonylatban ezeket a székesfővároskörnyéki községeket, majdnem városokat igen bajos igazgatni. Csepelt, Pesterzsébetet, Újpestet, a különböző Rákosokat megyei viszonylatban kezelni igen bajos, mert ezek a Budapesthez közvetlen közel lévő, pestkörnyéki városok valamennyien meglehetősen áttértek a budapesti igazgatás módszereire. Vannak közműveik, közüzemeik, szóval olyan gazdálkodási rendszer honosodott meg ezekben, amely inkább hasonlít a székesfőváros gazdálkodási rendszeréhez, mint a megyeihez. . De itt valaminek történnie kellene az én megítélésem szerint és ez a valami legcélszerűbben az lenne, ha mi kihasítanánk Budapest körül egy külön törvényhatóságot, egy pestkörnyéki törvényhatóságot az imént említett és esetleg még más községek bevonásával. Ennek a törvényhatóságnak egészen más jellege volna, mint a többi vármegyének. A többi vármegyének többé-kevésbbé agrárjellege van, ennek az én általam elgondolt külön törvényhatóságnak oedig speciális ipari jellege volna. Egészen elütő két igazgatási módot involvál a régi vármegye a maga mezőgazdasági berendezkedésével, amelyre feltétlenül szükség van, és ez az új vármegye, amelyet én gondolok és kontemplálok s amelvben az ipari tendencia emelkednék ki. Szinte azt merném mondani, hogy egy ipari vármegyét létesítsünk Magyarországon, mert a mi vármegyéink nem annyira ipari, mint inkább agrárvármegyék

v Ezért tisztelettel bátor vagyok elfogadásra ajánlani azt az indítványt, amelyet volt szerencsém javasolni, hogy ne érintsük Csepel község területét, mert ennek a kérdésnek a rendezése elgondolásom szerint további intézkedés tárgya olyan értelemben, hogy Csenel és az említett összes budapestkörnyéki községek — szinte már városok — egvüvéf oglalva alkotnának egy ipari vármegyét Tisztelettel kérem, hogy ezen indokolás folytán méltóztassék eltekinteni attól, hogy ezidőszerint Csepel község területéből Budapesthez csatoljunk akárcsak egy katasztrális holdat. Elnök: Szólásra következik! Gubicza Ferenc jegyző: Halász Móric\

f Dabasi Halász Móric: T. Képviselőház! A 3. §-hoz két indítványom volna. Először az első pont helyébe kérném a következő precíz szöveget (olvassa): «A székesfőváros területét csak törvénnyel lehet megváltoztatni.» A másik indítványom pedig az, hogy a 3. § 5. bekezdéséhez szabatosság okából javaslom, hogy a 14. és 15. sorban, valamint a 18. és 19. sorban két helyen előforduló «Krisztina-kőrútnak» szó helyébe a következő szavak tétessenek: «a Krisztina-körút középvonalától.» Elnök: Szólásra következik? Gubicza Ferenc jegyző: Farkas István! Farkas István: T. Képviselőház! Ez a paragrafus a kerületi beosztásról rendelkezik, Egészen furcsa, hogy a szakasz a belügyminisztert bízza meg azzal, hogy a törvény életbelépése után, elsőízben a kerületi beosztást rendelettel ő állapítsa meg, hos^v a székesfőváros területe az alábbiak szem előtt tartásával közigazgatási kerületeniként tizennégy közigazgatás! kerületre osztassék. A szakasz tehát egyrészt meghatározza azt, hogy Budapest egyes kerületeit a belügyminiszter osztja be majd első ízben rendelet alapján, másrészt bizonyos kerületeket már körülhatárol a törvényben, és ezeket azután csak törvényes intézkedéssel lehetne megváltoztatni. Ebben ugyanaz a tendencia van, mint ami az egész törvényjavaslat tendenciája: hogy konzerváljon bizonyos párturakaakat. Itt is előre úgy konzervál bizonyos klifekszerűséget, hogy azt nem lehet másképpen, csak a törvényhozás útján megváltoztatni. Pedig nem a törvényhozás keretébe tartozó munka egy önkormányzat közigazgatási berendezésének ténye. Maga az önkormányzat, tehát ez esetben Budapest székesfőváros törvényhatósága sokkal praktikusabban, helyesebben és célszerűbben tudja beosztani a maga dolgát és végezni adminisztratív teendőit ha szabad keze van. Tessék csak elképzelni azt, hogy normális gazdasági fellendülés idején egyes kerületekben gyors átalakulások és gyors változások történnek, amely közigazgatási munka elvégzésével kapcsolatosak és amelyek szükségessé tennék azt, hogy a fejlődés menetéhez legyen irányítva a város közigazgatása. fUsetty Béla előadó: Megteheti!) Bocsánatot kérek, ha itt a törvényben lefixirozzák a kerületeket, körülhatárolva utcák szerint, akkor az önkormányzatnak nincs módja arra, hogy ezt külön törvényhozási intézkedés nélkül megváltoztassa. Csak arról van tehát szó, hogy a belügyminiszternek azt a jogkörét, amelyet a törvényjavaslat ad neki, el kellene venni. En a leghelyesebbnek tartanám, ha példái Hegymegi Kiss Pál kénviselő úr javaslata fogadtatnék el, hogy tudniillik ez a rendelkezés töröltessék és az önkormányzatnak legyen joga határozni a kerületi beosztás tekintetében. Ha pedig ez nem fogadtatnék el, akkor kérem az általunk előterjesztett javaslat elfogadását, már csak^ azért is, mert a népesség szempontjából, a népesség kiszolgálása szempontjából sokkal praktikusabb az a beosztás, amelyet a mi pártunk részéről terjesztettünk elő ehhez a javaslathoz, mint az a beosztás., melyet a törvényjavaslat kontemplál. Itt a döntő szempont csak az lehet, hogy a népesség egyetemes érdekeihez szabjuk meg a város közigazgatásának beosztását, hogy mennél praktikusabban, mennél eredményesebben legyen kiszolgálva a város közönsége. Kérem javaslatom elfogadását. Elnök: Szólásra következik? Griger Miklós jegyző: Bródy Ernő! Bródy Ernő: T. Ház! Nekem ehhez a 3. Vhoz két javaslatom van. Az egyik vonatkozik arra, hogy Csepel és Újpest községek kártalanítása milyen módon történjék. A törvényjavaslat szövege szerint a minisztérium rendelettel intézkedik. En azt javaslom, — és kérem a miniszter urat, hogy méltóztassék erre nézve nyilatkozatot tenni; nem feltétlenül fontos, hogy ez a törvény szövegébe belekerüljön, hogy mindenesetre Újpest, valamint Csepel és Budakeszi községek meghallgatása után. mert az természetes dolog, hogy amikor ilyen kártalanításról van szó, az érdekelt községek és közigazgatási egységek hozzászóljanak ehhez a kérdéshez. A másik módosításom magára a kerületi beosztásra vonatkozik. Itt helyre kell igazítanom Petrovácz igen t. képviselőtársamnak az általános vitában mondott beszédét, amelyben úgy állította be az én módosításomat, mint amely a választókerületekre vonatkozik. Itt téved t. képviselőtársam, mert az én módosításom nem a választókerületekre, hanem a közigazgatási kerületekre vonatkozik. (Petrovácz Gyula: A törvényben benne van, hogy a választás közigazgatási kerületenként történik!) Helytelenül