Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.
Ülésnapok - 1927-354
Az országgyűlés képviselőházának 354. ülése 1930 február lU-én } pénteken. 107 egy kormánypárt, vagy akármelyik másik párt, amely ott többségbe fog kerülni. Igenis, ebben az autonómiának is igen erős védelmét és megerősítését látom, mert ez magja lesz egy mindenkori törvényhatósági közgyűlésnek. Éppen azok a képviselő . urak, akik olyan erősen támadták a törvényjavaslatot, mutattak rá arra, hogy ez a főváros milyen messze elágazó közigazgatási és üzemi politikát kell, hogy folytasson, amelyet áttekinteni egy vagy két év alatt nem lehet, sőt nyolc vagy tíz év alatt sem lehetséges, hiszen éppen itt mutattak rá egyes visszaélésekre, amelyeket még azok a bizottsági tagok sem tudtak, akik tíz, vagy tizenegy éve ülnek már a törvényhatósági bizottságban. (Györki Imre: Dehogy nem tudták! Azoknak egy része csinálta!) Egy része csinálta, helyesen méltóztatott megállapítani, tehát nem mindegyik. Akkor tehát kell olyan résznek lennie, amely mindenről tud, amely ismeri a város egész közigazgatási és üzemi politikáját, amely minden egyes kérdéshez hozzá tud szólni és útmutatást, irányítást tud adni. Nem lehet elfogadni azt sem, amit éppen a baloldali képviselő urak hangoztattak, hogy ez öreg urakból álló társaság lesz, amely nem tud majd a főváros érdekében dolgozni, mert hiszen a tagok öregek. Ha nem is végeznének fokozottabb munkát, elegendő lenne az is, hogy irányítsanak és megmutassák azt az utat, amelyen a törvényhatósági bizottságnak haladnia kell. A tanácsra vonatkozólag is igen súlyos észrevételeket méltóztattak termi. En azonban azt hiszem, hogy a miniszter úr kijelentése után, hogy most már nem 14, hanem 20 választott tagja lesz a törvényhatósági'tanácsnak, ezek a kételyek eloszolhatnak, és most már az egész Képviselőháznak nyugodtan lehet elfogadni a javaslatot, mert ha 20 választott tagja lesz ennek a törvényhatósági tanácsnak, akkor ez teljesen megfelel azoknak a követelményeknek, amelyeket fel méltóztattak állítani. Azt sem lehet elvitatni, hogy a törvényhatósági ^tanács létesítése szintén igen erős autonómia-erősítő gondolatból folyik, mert hiszen ott maga a polgárság fogja intézni az Ő ügyeit és fogja elintézni úgy, ahogyan azt a főváros érdekei a legjobban megkívánják. Én még csak két kérdésre akarok kitérni. Az egyiket Györki Imre képviselőtársam említette meg, és ez a • város bíró s ágra vonatkozik. Györki képviselőtársam ugyanis azt mondotta, hogy itt békebírói intézményt akarunk létesíteni és fel akarjuk emelni az értékhatárokat. (Györki Imre: Igen!) Itt nem erről van szó. Megmarad ugyanaz, ami volt, száz pengő értékig marad meg a határ, (Györki Imre: Nem!) csak az a különbség, — amit mi jogászok örökölhetünk (lyörki képviselő úrral együtt — hogy jogász fog az élén állni, mint vezető, vagy ügyvéd, vagy bíró. (Györki Imre: 200 pengős lesz a^z értékhatár!) Bocsánatot kérek, talánarra méltóztatik alludámi, ami most az igazságügyminisztériumban készülőben van. Lehet, hogy később majd jön egy törvény, itt azonban csak a városbíróság mostani intézményére alludáltunk. (Györki Imre: Ez a fejnek homokba dugása!) Bocsánatot kérek, hogy később mi fog történni, azt -most még nem lehet tudni;itt nem történik semmi változás, csak az, hogy jogász fog annak élén állni. (Erdélyi Aladár: Helyes!) A másik dolog, amit nem hagyhatok szó nélkül, az, amit Csik József képviselő úr tegnap megemlített, amikor a kereskedelmet unszoiíd kereskedelemnek állította be s azt mondotta róla, hogyha külföldiek idejönnek és bemennek egy Váci-utcai kereskedésbe, ott dupla árat fizetnek. Mélyen t. Képviselőház, kétségbe kellene esnünk, ha valóban így lenne és a mi kereskedelmünk annyira megbízhatatlan lenne, hogy arcra mondaná meg azt az árat, amelyet egy iparcikkért követel. Ez nem szolgálhatja a mi idegenforgalmi politikánkat, (Erdélyi Aladár: Most már nem kell félni, mert becsuknak! Most már nem lesz baj!) idegenforgalmunk megerősödését és éppen ezért nagyon kérem a képviselő urat, vonja vissza ezeket a kijelentéseit, amelyek a kereskedelem tisztességére bántók, mert mi láttuk azt, hogy ebben a súlyos időben minden társadalmi osztály és réteg megállta a maga helyét s mindnyájan együtt akartak dolgozni a főváros megerősítésén és újjáépítésén. En nagyon sajnálatosnak tartanám, ha a kereskedőkre vonatkozólag ilyen konzekvencia vonatnék le. T. Képviselőház! Ezekben voltam bátor észrevételeimet előterjeszteni. Magam is abban a meggyőződésben vagyok, hogy maga ez a törvényjavaslat nagy lépéssel fogja előbbre vinni a főváros ügyét. Mi mindnyájan, akik aggódó szeretettel nézzük ennek a fővárosnak fejlődését, meg vagyunk arról győződve, hogy helyeset, jót hoz ez a törvényjavaslat, éppen azért kérem, méltóztassék ezt általánosságban elfogadni. (Helyeslés jobbfelől és a középen.) Elnök: Még a kisebbségi vélemény előadójának van szólásjoga. Kérdem, kíván-e szólani 1 ? (Györki Imre: Nem!) Miután nem kíván szólni, szólásjoga többé senkinek nincs. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló törvényjavaslatot a közigazgatási bizottsáo- szövegezésében, szemben Peyer Károly és Györki Imre képviselő urak kisebbségi véleményével, általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, >akik a törvényjavaslatot általánosságban elfogadják, méltóztassanak íelállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a törvényjavaslatot a közigazgatási bizottság szövegezésében általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta, a kisebbségi véleményt epedig mellőzte. (Szilágyi Lajos: Dacára az előadói beszédnek!) Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Gubicza Ferenc jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét). Elnök: Kíván valaki szólni 1 ? Gubicza Ferenc jegyző: Gróf Hunyady Ferenc ! Gr. Hunyady Ferenc: T. Ház! A törvényjavaslatnak a címe az a része, amellyel szemben legkevesebb kifogásom van, s amelyet a legnyugodtabban tudok elfogadni, de fol akarom használni az alkalmat arra, hogy itt egészen röviden válaszoljak a t. miniszter úrnak azokra az igen udvarias formában előadott szavaira, amelyeket tegnap az általános vita bezárása után az én beszédemre vonatkozólag elmondott. (Platthy György: Csak a tárgyhoz lehet, szólni!) A miniszter úr azt a meggyőződését fejezte ki, hogy az én fejtegetéseim teljesen teoretikusan megalapozottak, a való élettel nem számolnak és egészen új konstrukciót akarnak a törvény helyébe állítani. (Platthy György: Nem a címhez tartozik!) Ezzel szemben azonban azt merem állítani, hogy én nem úgy jártam el, 16'
