Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.

Ülésnapok - 1927-354

106 Az országgyűlés képviselőházának í követelni, hogy kormánybiztos állíttassák a főváros élére. Ezek a felszólalások tehát kiválthatták volna a jobboldalról azt, hogy itt igenis erélyesebb intézkedésekre van szükség, hogy itt mélyebben meg kell nézni a főváros ténykedéseit, meg kell nézni a főváros közigazgatási részében is, de meg kell nézni különösen az üzemi részben. En abban a meggyőződésben vagyok, hogy az, ami a székesfővárosnál tíz esztendő óta történt, egyes kisebb hibáktól eltekintve, jól történt. Nem vitatható az, hogy a fővárost a romokból kellett felépíteni és az az építő munka becsületére válik annak a két nagy pártnak, de én továbbmegyek:^ annak . a négy pártnak, amely a székesfőváros törvényhatósági bizottságában helyet foglal. En azt mondom: nem sajátítunk ki semmit, mert csak együttes munkával lehetett elérni azt az eredményt, amelyet a városházán elértünk. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) En nem helyezkedhetem arra az álláspontra, amelyet a szociáldemokratapárti bizottsági tag urak, illetve képviselő urak hangoztattak, hogy az ő érdemük az, hogy gyermeknyaraltatási akció volt, az ő érdemük az, hogy építkezések voltak, az ő érdemük, hogy a szociális intézkedések terén óriási lépésekkel haladt előbbre a főváros. Ez mind^ a négy pártnak a közös érdeme, mert ha bármelyik párt megkötötte volna magát, ha csak egyik párt is nem látta volna be ezeknek az intézkedéseknek helyes és jogos voltát, akkor nem tudtunk volna alkotni, és akkor megakadt volna a városházán az adminisztráció. Éppen azért nem tudom helyeselni azt, amit a ma reggeli lapokban olvastam, hogy azokat az úgynevezett pártközi konferenciákat most meg akarja szüntetni a baloldal. (Fábián Béla: Azok minden bajnak az okai! — Zaj.) Azt hiszem, hogy ez nem helyes intézkedés, s hogyha erre az álláspontra méltóztatnak helyezkedni, akkor nem méltóztatnak szolgálatot tenni azoknak a pártérdekeknek, amelyeket a képviselő urak a városházán képviselnek. Mert ezek a pártkonferenciák voltak azok, amelyek előbbre tudták vinni az ügyeket, s igaza volt Kozma Jenő képviselő úrnak, amikor azt mondotta, hogy a zöldasztalnál egészen szépen megértették egymást az urak és meg tudták állapítani azt, hogy mi helyes, mi jó és mi célszerű a főváros érdekében. En nem hinném azt, hogy rendkívüli közgyűlésekkel meg lehetne oldani a kérdéseket, mert rendkívüli közgyűlésen el lehet mondani a hibákat, el lehet mondani a kifogásokat, nem lehet azonban ligy orvosolni, mint hogyha négyen vagy öten összeülnek és megbeszélik a dolgokat. Szóvá tétetett Itt az is, hogy az autonómiára vonatkozólag én olyan definíciót adtam volna elő, amely nem helyes és amely nem fedi azt az álláspontot, amelyet a többség vall. Tartozom kijelenteni, hogy én az autonómiára vonatkozólag definíciót nem adtam, (Györki Imre: De igen!) az autonómiára vonatkozólag én csak azt mondottam, hogy az autonómia nem állhat ellentétben a nemzetnek összérdekével, nem állhat ellentétben a nemzet összességének felfogásával s az autonómiának ténykedései és cselekvései nem állhatnak ellentétben az államnak, a nemzetnek ténykedéseivel és cselekedeteivel. S ezt minden egyes képviselő úr, aki felszólalt, ha nem is ezekkel a szavakkal, de ugyanígy mondotta el. Azért tartottam szükségesnek itt ezt elmondani, nehogy tévedésben méltóztassék lenni abban a tekintetben, hogy én az autonómiának '5.4. ülése 1930 február lh-én, pénteken. definícióját adtam volna. Az autonómiát én ma is fontosnak tartom, az autonómia megvédése mindenkinek kötelessége, de nem lehet túlmenni azon a határon, amelyen túl már a nemzet érdekével, a nemzet összességének felfogásával ellentétbe kerülünk. Ami mármost az egyes részleteket illeti, méltóztassanak megengedni, hogy azokra nézve a következőket adjam elő. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) A legélesebb támadásban volt része a kerületi beosztásnak. A szónok urak legnagyobb része kifogásolta azt, hogy ez teljesen aránytalan, hogy egyes érdekeknek kedvez. En a magam részéről is el kell, hogy ismerjem, hogy nem teljesen arányos ez a kerületi beosztás. Nem akarok hivatkozni azokra az adatokra, amelyeket Petrovácz Gyula képviselő úr statisztikával is igazolt, hogy ez a múltban is így volt, és sohasem lehetett méltányos és igazságos kerületi beosztást csinálni, mert hiszen mindig voltak olyan kerületi érdekek, amelyek megkívánták azt, hogy egyes kerületek határai itt vagy ott legyenek megszabva. S ez ma is így van. Viszont a kerületi beosztásra szükség van, mert mindegyik kerület jellege egészen más. Egészen más jellege van a Ferencvárosnak, az Erzsébetvárosnak és a Terézvárosnak. (Györki Imre: Miért más?) Ott a felfogás is más, az érdekek is mások. (Györki Imre: Miért?) Egészen más érdeke van a Ferencvárosnak... (Györki Imre: Az ottlakó ügyvédnek, vagy munkásnak nincs más érdeke, mint a Belvárosban lakónak!) Méltóztassék meghallgatni. Egészen más érdeke van a Ferencvárosnak, mint a Belvárosnak. Méltóztatik tudni, hogy a városi politika megköveteli azt, hogy az egyes kerületek érdekei ki legyenek elégítve (Györki Imre: Na!) az utak tekintetében, közegészségügyi szempontból és egyéb szempontokból. Igaz, hogy a nagy általánosságnak is érdeke ez, de hozzám közelebb van a Gubacsi-út kérdése, és egy külső Ferencvárosi-út rendezése, mint egy belvárosi út rendezése. Ezt hiába méltóztatik vitatni. (Györki Imre: Helytelen!) En tudom, hogy a szociáldemokratapárt állásDOntja szerint az volna helyes, ha egész Budapest egy választókerületet alkotna. (Györki Imre: Ügy van! Ez az igazság!) Ez azonban sohasem volt és sohasem lesz, mert a kerületi érdekek mindig meg fogják követelni azt, (Zaj a szélsőbaloldalon.) hogy a fővárosnak legyenek elhatárolt részei, amelyeken belül az érdekeket sokkal jobban össze lehet egyeztetni, mint a nagy összességben. (Farkas István: Ez a klikkek érdeke! — Györki Imre: Ez lárifári! — Zaj.) Ez így van! Hiába méltóztatnak ellentmondani. Ez így volt mindig. Éles támadásokban részesítették a Képviselőház egyes tagjai a törvényhatósági közgyűlés összeállítását és itt számítások tétettek arravonatkozólag, hogyan lehet a kisebbségből többséget csinálni. Azt hiszem, ezek mind csak feltevések. Nem lehet elhinni azt, hogy 32 örököstag mindig a kormányüárt felé fog bólogatni és hogy 32 örököstag sohasem fog mást csinálni, mint amit ráparancsolnak. En éppen ebben a 32 örököstagban látok egy igen független elemet, (Ellenmondás ok a szélsőbaloldalon.) mert ez a 32 örököstag igenis, mindig azt fogja csinálni, amit a főváros érdeke megkövetel. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Nem lehet feltételezni azt, hogy 32 úr, aki teljesen független a választók akaratától, aki nem függ attól, hogy egy következő cikluson be fog-e kerülni, vagy nem fog bekerülni, attól fogja függővé tenni cselekvéseit és elhatározásait, hogy mit kíván tőle