Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.

Ülésnapok - 1927-354

Az országgyűlés képviselőházának 354. ülése 1930. évi február hó 14-én, pénteken, Almásy László és Czettler Jenő elnöklete alatt. 1 ái'íjyui : Elnöki előterjesztések. — Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Felszólaltak : Usetty Béla előadó ; a címhez : gróf Hunyady Ferenc, Fábián Béla, Farkas István, Petrovácz Gyula, Kozma Jenő, Wolff Károly; az 1. §-hoz: Bródy Ernő, Scitovszky Béla belügyminiszter; a 2. §-hoz: Halász Móric, Scitovszky Béla belügyminiszter; a 3. §-hoz : Usetty Béla előadó, Wolff Károly, Buday Dezső, Halász Móric, Farkas István, Bródy Ernő, Györki Imre, Szilágyi Lajos, Scitovszky Béla belügyminiszter ; a 4. §-hoz : Mibálffy Vilmos, Usetty Béla előadó, Scitovszky Béla belügyminiszter; a 6. §-hoz : Szilágyi Lajos, Buday Dezső, gróf Hunyady Ferenc, Strausz István, Györki Imre, Scitovszky Béla belügyminiszter ; a 7. §-hoz : Buday Dezső, gróf Hunyady Ferenc, Györki Imre, Farkas István. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen van: Scitovszky Béla. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 3 perckor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: T. Képviselőház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Gubicza Ferenc jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Griger Miklós jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Esztergályos János jegyző úr. Bemutatom a t. Háznak a Felsőház elnökének átiratát, amelyben tudatja, (Zaj.) — Csendet kérek! — (Felkiáltások a jobboldalon: Halljuk az elnököt!) hogy a Felsőház folyó hó 12-én tartott ülésében a megüresedett alelnöki tisztségre újból Beöthy László, a megüresedett háznagyi tisztségre újból Kakovszky Endre és a megüresedett négy jegyzői tisztségre újból Bezerédj István, Borbély György, Kühne Lóránd és Latinovits Endre felsőházi tagokat választotta meg. (Éljenzés jobbfelől.) A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Napirendünk szerint következik a Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. (írom. 865, 880.) A vita be lévén zárva, kérdem az előadó urat, kíván-e a zárszó jogán felszólalni? (Usetty Béla előadó: Igen!) Méltóztassék! Usetty Béla előadó: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Méltóztassanak megengedni, hogy a zárszó jogán pár szóval hozzászólhassak azokhoz a felszólalásokhoz, amelyek a vita során elhangzottak. Bárdos Ferenc igen t. képviselőtársunk úgy kezdette beszédét, hogy ennek a törvényjavaslatnak a címe helytelen és a törvényjavaslatnak azt kellene tartalmaznia címében, hogy «a bűnös Budapest megbüntetéséről szóló törvényjavaslat» vagy pedig azt, hogy «szimbolikus KÉPVISELŐHÁZI NAPLÖ. XXV. botbüntetéséről szóló törvényjavaslat.» Akik végighallgatták azt a vitát, amely itt különösen az ellenzék részéről lefolyt és hallották a támadásokat a főváros közigazgatási és üzemi politikája ellen, azok, azt hiszem, elfogadnák ezt a címet és azt mondanák, hogy tényleg helyes lett volna, ha a belügyminiszter úr ezt tette volna meg a javaslat címéül és a törvényjavaslat rendelkezéseinek is erről kellene szólania. En magam is, aki már tizenegy év óta veszek részt a székesfőváros életében, borzasztóan meg voltam rőkönyödve, amikor hallottam azokat a súlyos visszaéléseket és panamákat, amelyeket a képviselő urak a baloldalról itt feltártak. Valóban kétségbe kellene esnünk, ha ezek tények lennének és ha teljes mértékben helyt állanának azok a dolgok, amelyeket itt "a képviselő urak előadtak. En azonban, aki magam is ismerem a székesfőváros életét és ismerem a székesfőváros közigazgatását és üzemeit is, meg kell, hogy állapítsam, hogy jórészben túlzások voltak azok, amiket itt előterjesztettek s azok nem azt a célt szolgálták, hogy az autonómia megerősíttessék a javaslatban, hanem másra tendáltak, és feltétlenül kellett, hogy azok a jobboldalon ülő képviselő urak között, akik nem vesznek részt a főváros életében, azt a benyomást keltsék, hogy tényleg szükség van itt egy keresztes hadjáratra, amelyet a baloldal akart megindítani a főváros ellen. (Pakots József: Szóval, el kellett volna mindent hallgatni, ami a városházán van!) Nem t. képviselőtársam, csak nem lett volna szabad úgy előadni, ahogyan előadni méltóztattak. Azt hiszem, t. Képviselőház, hogy ez egyáltalában nem szolgálja az autonómia érdekét és ez nem az autonómia megerősítésére szolgált, hanem az autonómia ellen. Ha igazak lennének^ azok a súlyos vádak, amelyek a Beszkárt-ról és az egyes üzemekről elhangzottak, akkor helyes volna az, amit Griger Miklós képviselő úr mondott nekünk, hogy ő azt fogja 16