Képviselőházi napló, 1927. XXIV. kötet • 1929. december 05. - 1929. február 07.

Ülésnapok - 1927-337

Az országgyűlés képviselőházának 337. Elnök: ^ Csendet !

kérek, képviselő urak. Tes- j sék mindkét oldalon csendben maradni, mert ebből folytonos szóváltás keletkezik s ez a tárgyalás nyugalmát veszélyezteti. Kabók Lajos: A kormány nélkülözi a külföldi barátot, a külföldi segítséget és rokonszenvet, amelyet különösen most kellene igénybevenni, hogy a reparáció súlyos terhe alól mentesíteni lehessen az ország népét. Az az antidemokratikus kormányzati rendszer, sőt túlzás nélkül mondhatom, reakciós kormányzati rendszer, amely belpolitikánkban tapasztalható, érezteti hatását a reparációs tárgyalásoknál is. (Jánossy Gábor: Semmi köze hozzá! — Malasits Géza: Dehogy nincs! — Zaj. — Elnök csenget.) De máskülönben is szükség van Európa- nagy nemzeteinek segítségére, barátságára, mert ettől függ a szomszédos államokkal is gazdasági viszonyaink rendezése. Ettől függ továbbá az is, hogy Magyarország gazdasági életének talpraállításához nélkülözhetetlenül szükséges külföldi kölcsönhöz hozzájuthassunk. A szomszédos államok gazdasági elzárkózása nagyon károsan hat ki gazdasági életünkre. A velük való gazdasági összeköttetés felvétele rendkívül fontos, mert így lehetne megteremteni helyes kereskedelmi forgalmat, így lehetne felvenni megfelelő árucserét, és mindezeknek kiterjesztése gazdasági viszonyainkat erősen megjavítaná. Ez a kormány ezt a feladatot nem tudja megoldani. Antidemokratikus működése nyomán nagyranőtt a külföld és a szomszédos államok elzárkózása, miért is evvel a kormánnyal gazdasági életünk bajait orvosolni nem lehet. Ez a kormány távozzék el a helyéről (Ügy van! Úgy van! a baloldalon.) és adja át a helyét olyan férfiaknak, akik tudnak és akarnak belpolitikánkban demokráciát teremteni, akik ennek révén gazdasági összeköttetést tudnak szerezni a demokratikus államokkal és ennek a baráti öszszeköttetésnek megszerzésével mentesíteni tudják ezt a tönkresilányított országot az anyagi jóvátétel konzekvenciájától. Egy demokratikus kormányzat, amely a nép jogok megvalósítását tartja elsőrendű feladatának, meg tudja szerezni, azt a baráti összeköttetést, amely bizalmat jelent az országnak és amely bizalommal megszerezhető az a külföldi kölcsön, amely nélkül gazdasági életünket talpraállítani, a gazdasági élet vérkeringését megindítani nem lehet. A munkanélküliség esetére szóló biztosítási törvény beterjesztésére vonatkozó indokolásomat ezekben tudtam összefoglalni. Indokolásomban, amennyire lehetett, mindenre kiterjeszkedtem. Mostmár a törvényhozásra hárul a kötelesség és a felelősség, hogy ebben a kérdésben az általam itt felsorakoztatott szükséges intézkedéseket megtegye. Azt hiszem, hogy az előadottakban eléggé rámutattam arra a borzalmas és kétségbeejtő nyomorra, amelyben a munkanélküliek vannak és ezt bővebben most már indokolnom nem kell, éppen ezért ismételten felszólítom a törvényhozást, hogy teljesítse kötelességét, mert a felelősséget a következményekért viselni fogja. Kérem indítványomnak napirendre tűzését. (Elénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: A népjóléti miniszter úr kíván szólni! Vass József népjóléti és munkaügyi miniszter: Tisztelt Ház! (Malasits Géza: Jön a gőzfecskendő, mindjárt jön a langyos zuhatag! — Zaj. — Halljuk! Halljuk!) Ez a kérdés tulajdonképpen gazdaságpolitikai kérdés, ennek következtében nem az én kompetenciámba tartozik — a gazdasági miniszter urak mindenesetre meg fogják adni a szükséges felvilágosításokat a t. > KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXIV. ülése 1929 december 10-én,- kedden. 69 Háznak a felvetett kérdésre vonatkozólag. — Hogy én mégis szót kértem, annak oka az, hogy olyan momentumok is merültek fel, amelyek kétségtelenül szociálpolitikai természetűek. (Farkas István: Sőt!) Nevezetesen a munkahiány esetére szóló biztosítás kérdése úgy állíttatott ez előadás tengelyébe, mint amely tulajdonképpen kardinális megoldása volna ennek az egészen szociális és gazdasági jelenségnek. En nem vitatom azt, hogy a munkahiány esetére szóló biztosítás bizonyos mértékig enyhíti azt a tünetet, amelyet a munkátlanság okoz, ellenben vitatom, hogy a munkahiány esetére szóló biztosítás megoldaná magát a szociális kérdést. (Farkas István: Nem is mondta senki! — Peidl Gyula: Nyitott kaput tetszik döngetni!) Majd mindjárt döngetek bezárt kaput is! (Peidl Gyula: Lássuk!) Sőt. vitatom azt is, hogy a munkahiány esetére szóló biztosítás a szociálpolitika terén tudna olyan eredményeket produkálni, amelyek arányban vannak a gazdasági élet megterhelésével és arányban vannak azokkal a hátrányokkal is, amelyek a munkahiányos biztosítástól el nem választhatók. Hiszen látjuk a körülöttünk lévő országok mindegyikében, ahol a munkahiányos biztosítás már hosszabb vagy rövidebb idő óta érvényben van, hogy az illető kormányoknak, sőt a szociáldemokrata pártoknak is, meglehetősen nagy gondot okoz a szociális biztosítás emez ágának megreformálása. (Propper Sándor: Mi vállaljuk a gondot, vállalják önök is! — Peyer Károly: Azért Angliában kiterjesztették most! — Malasits Géza: Németországban sem szűkítették meg! —Zaj. — Elnök csenget.) Az angol kormánynak is rendkívül nagy gondot okoz . ez a kérdés. (Farkas István: Ez igaz, de ez nem jelenti, hogy a magyar kormány ne foglalkozzék veíe! — Peidl Gyula: Csak a magyar kormánynak nem okoz gondot! — Propper Sándor: Megint mi vagyunk a Legokosabbak! — Jánossy Gábor: A legkoldusabbak! — Farkas István: Nagyon gondoskodnak a munkanélküliekről! — Jánossy Gábor: A legkoldusabbak mi vagyunk! — Malasits Géza: Köszönhetjük az egységespártnak! — Zajos ellenmondások a jobboldalon.) Elnök: Azt hiszem, t. képviselő urak, cél, hogy ez a kérdés minden oldalról, a kormány részéről is, megvilágíttassék, ennek pedig egyedüli módja, ha a képviselő urak csendben maradnak. Vass József népjóléti és munkaügyi miniszter: Konstatálom, hogy egyetlen közbeszólás nélkül végighallgattam nagyobbik részét Kabók Lajos t. képviselőtársam egyébként higgadt és értékes felszólalásának. Amennyiben az igen t. szociáldemokrata képviselő urak nem ajándékoznak meg figyelmükkel, méltóztassék talán kijelenteni és akkor rögtön leülök, abbahagyom beszédemet. (Zajos felkiáltások: Halljuk! Halljuk! — Peyer Károly: Ilyen egyszerűen nem intézzük el a kérdést!) Akkor méltóztassék talán meghallgatni. (Peyer Károly: Túl kényelmes volna! — Zaj.) (Az elnöki széket Czettler Jenő foglalja el.) Az angol kormánynak, amely munkáskormánynak neveztetik, szintén rendkívül nagy gondot okoz ez a probléma és mivel nem gondolnám, hogy a t. képviselő urak azt mondanák, hogy az angol munkahiány az angol munkáskormány poltitikájának eredménye, valószínűleg el fogják azt is fogadni, hogy logikai salto mortale volt a t. képviselőtársamnak az az állítása, hogy ennek , a kormánynak működése okozta a munkahiányt, (Ellenmondások a szél11