Képviselőházi napló, 1927. XXIV. kötet • 1929. december 05. - 1929. február 07.

Ülésnapok - 1927-336

Az országgyűlés képviselőházának 336. juttatja kifejezésre, (Bródy Ernő: Ügy van!) eltekintve attól, hogy teljesen hiányzik a kormány felfogásából a komoly és alkotmányos jogérzék, amikor ilyen alaptör vényjellegű, régen szükséges és már rep aráéi óra szorult törvényeket kellene a Ház elé hozni, mintahogy hosszú vajúdás után csakugyan idekerült a Ház elé egy ilyen törvényjavaslat, amelyet most tárgyal a bizottság. Legsúlyosabb és legfontosabb kifogásunka törvényjavaslattal szemben az, hogy ezzel az igen t. kormány azt a jogfolytonosságot töri meg, mely az önkormányzati élet terén feltétlenül fenn kell, hogy álljon. Ezt a jogfolytonosságot már^l928-ban megtörte a mandátummeghosiszabbítással, folytatja most s jogokat konfiskál el és bizottsági tagokat nevez ki. Mi történik^ ugyanis? A főváros törvényhatósági bizottsága háromféle elemből rekrutálódik, hogy így fejezzem ki magamat. Először a választott bizottsági tagokból, másodszor a törvényhatóságba kinevezés útján jutott tagokból, harmadszor pedig azokból, akik hivatali állásuknál fogva tagjai a törvényhatósági bizottságnak. Az 1294 : XXVI. te. megalkotásánál az volt az intenció, hogy átmeneti törvényes rendelkezéssel rendeztessék Budapest főváros törvényhatósági bizottságának egész státusa. Akkor, amikor most meghosszabbítja az igen t. kormány a fővárosi mandátumokat, voltaképpen megsérti ezt a törvényt. A fővárosi törvényhatósági bizottság hármas tagozódása ott szenved súlyos sérelmet a választott bizottsági tagoknál, hogy amint az előadó úr is említette, a választott bizottsági tagok felének mandátuma lejárt, vagyis 125 bizottsági tagnak lejárt a mandátuma. (F. Szabó Géza előadó: A kinevetetteké is lejárt!) Majd arról is beszélek. Nincs joga a kormánynak 125 bizottsági tagot tovább ott tartani a főváros törvényhatósági bizottságában. Nincs joga ahhoz, hogy ő nevezze ki őket és ezzel kijátssza a választók akartának érvényesülését. (Jánossy Gábor: Azért kell törvény!) Ez az új törvény megsérti az alaptörvényt. (Jánossy Gábor: Dehogy! Átmeneti törvény egy pár hónapra!) Nincs joga a kormánynak ahhoz, hogy ő nevezzen ki bizottsági tagokat, mert ezzel kijátssza a választás ^lényegét, a budapesti választóközönség akaratának érvényesülését. (Jánossy Gábor: Elkerüli a kétszeres választást!) Ami pedig a kinevezett bizottsági tagokat illeti, itt furcsa különleges helyzet áll elő, hogy a mélyen t. belügyminiszter úr és a kormány konfiskálja magának az államfőnek kinevezési jogát. (Jánossy Gábor: Nem konfiskál semmit!) Ez így van, mert három évre nevezte ki az államfő, az egyes érdekképviseletek részéről jelöltek közül azokat, akik a törvényhatósági bizottságba bekerültek. Van itt olyan kiváló jogi professzor, aki megállapíthatja, hogy az államfő kinevezése expressis verbis három évre történt és három éven túl ezek már nem kormányzói kinevezés jogán ülnek ott, hanem egy közbejött törvényhozási intézkedés alapján, vagyis a törvényhozás azzal, hogy meghoszszabbítja a mandátumokat, valósággal konfiskálja az államfő kinevezési jogát, mert az államfő ezeket három évre nevezte ki. 1928. december 31-én lejárt ezeknek a klnevezetteknek az államfő által adományozott joga. A törvényhozás meghosszabbította ezt egy esztendőre, 1929» december 31-ig. Most újra alkalmat ad ez az egyszakaszos törvényjavaslat arra, hogy továbbra is bentmaradjanak a törvényhatósági bizottságban, tehát a törvényhozás másodízben gyakorol kinevezési jogot az államfő helyett. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXIV. ülése 1929 december 6-án, pénteken. 27 A mellett még azt teszi a törvény szellemével és rendelkezésével ellentétben, hogy az illető érdekképviseletek kijelölési jogát elveszi, mert hiszen a törvény biztosította azt, hogy a szakszerűség és egyéb címen a törvényhatóságba bejutó személyekre nézve az érdekképviseletek bizonyos jelölést végezzenek. (Berki Gyula: Ötvenketten vagyunk! Most már tovább beszélhet!) Ezek a jelölések megtörténtek 1925-ben. Az 1925-i jelölések azonban még ma is érvényben vannak, bár a kinevezettek mandátuma lejárt három esztendő multán, tehát újra feléledt az érdekképviseleteknek az a joga, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) hog-"- megnevezzék jelöltjeiket, akiknek sorából a kormányzó kinevezi a bizottsági tagokat. Ez egészen tiszta, egészen világos és itt súlyos törvénysértések történtek, (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) amelyekkel szemben meglehetősen fegyvertelenek vagyunk, mert hiszen egész újabb törvényhozási gyakorlatunk voltaképpen a törvénysértésekben merül ki. (Jánossy Gábor: Ezt igazán nem lehet mondani!) Most pedig az a házszabály vita, amely itt lezajlott, mutatja, hogy milyen lehetetlen helyzetet teremtett ... Elnök: A képviselő urat a parlament tekintélyét sértő kifejezéséért rendreutasítom. (Esztergályos János: Itt lehetetlen lesz a tárgyalás, ha a legcsekélyebb megjegyzésért rendreutasítás jár.) Csendet kérek! Pakots József: Csak rámutatok arra a különleges és furcsa helyzetre, hogy^ amikor hozzáfogunk egy törvényjavaslat tárgyalásához, bejelenti az elnök úr, hogy a belügyminiszter úr a maga helyettesítésével Sztranyavszky államtitkár urat bízta meg. (Jánossy Gábor: Joga van!) Felvetem azt a kérdést az igen t. elnök úr előtt, akinek kötelessége, hogy mindnyájunkat, akik ebben a teremben ülünk, előmozdítsa, és elősegítse törvényhozási jogainak teljes, százszázalékos érvényesítését, (Jánossy Gábor: Azt igen jól tudja az elnök úr!) hogy vájjon hogyan fogja biztosítani Hegymegi Kiss Pál igen t. képviselőtársamnak azt a jogát, hogy amikor ebben a közigazgatási bizottságban most dolga van, idefent pedig sorrendben ő a következő szónok, (Bródy Ernő: Lekésik a szakaszról! — Szilágyi Lajos: En előbb ott beszéltem és most itt vagyok!) törvényhozói jogát itt is, ott is gyakorolja! (Zaj. — Szilágyi Lajos: Kész komédia!) Kit van joga megbízni helyettesítésével, hogy törvényhozói jogát gyakorolja. Ez a helyzet állott be azzal, hogy a belügyminiszter úr ott a törvényhatóságban végzi a maga dolgát, s megbízza az államtitkár urat a helyettesítésével. A törvényhozó ő magáért kell, hogy itt helytálljon, hogy itt a helyszínen juttassa a maga felfogását és nézeteit kifejezésre. (Ügy van! Ügy van a balés a szélsőbaloldalon. — Bródy ErnŐ: Lehetetlenné akarják tenni törvényhozói feladatunk teljesítését. — Szilágyi Lajos: Szaladgálunk ide-oda! Egyik teremből a másikba!) Teljesen lehetetlen, hogy a közigazgatási bizottság tartson ülést és ugyanakkor, ugyancsak egy közigazgatásba vágó javaslatot tárgyaljunk itt a plénumban, (Bródy Ernő: Fregolik vagyunk?) amikor az új eljárás szerinti tárgyalás szerint itt is következik majd a bizottsági tárgyalás, amelyen részt kell vennie például Hegymegi Kiss Pál képviselőtársamnak. A képviselő úr nem lehet itt az általános tárgyaláson, mert egy másik közigazgatási javaslatnál el van foglalva, de nem maradhat ott sem, és nem tudja érvényesíteni azokat a felfogásokat és érveket, amelyeket képvisel, mert nem tudja, 5