Képviselőházi napló, 1927. XXIV. kötet • 1929. december 05. - 1929. február 07.

Ülésnapok - 1927-336

Az országgyűlés képviselőházának 336. juttatja kifejezésre, (Bródy Ernő: Ügy van!) el­tekintve attól, hogy teljesen hiányzik a kor­mány felfogásából a komoly és alkotmányos jogérzék, amikor ilyen alaptör vényjellegű, ré­gen szükséges és már rep aráéi óra szorult tör­vényeket kellene a Ház elé hozni, mintahogy hosszú vajúdás után csakugyan idekerült a Ház elé egy ilyen törvényjavaslat, amelyet most tár­gyal a bizottság. Legsúlyosabb és legfontosabb kifogásunka törvényjavaslattal szemben az, hogy ezzel az igen t. kormány azt a jogfolytonosságot töri meg, mely az önkormányzati élet terén feltétle­nül fenn kell, hogy álljon. Ezt a jogfolytonos­ságot már^l928-ban megtörte a mandátummeg­hosiszabbítással, folytatja most s jogokat kon­fiskál el és bizottsági tagokat nevez ki. Mi tör­ténik^ ugyanis? A főváros törvényhatósági bi­zottsága háromféle elemből rekrutálódik, hogy így fejezzem ki magamat. Először a választott bizottsági tagokból, másodszor a törvényható­ságba kinevezés útján jutott tagokból, harmad­szor pedig azokból, akik hivatali állásuknál fogva tagjai a törvényhatósági bizottságnak. Az 1294 : XXVI. te. megalkotásánál az volt az intenció, hogy átmeneti törvényes rendelke­zéssel rendeztessék Budapest főváros törvény­hatósági bizottságának egész státusa. Akkor, amikor most meghosszabbítja az igen t. kor­mány a fővárosi mandátumokat, voltaképpen megsérti ezt a törvényt. A fővárosi törvény­hatósági bizottság hármas tagozódása ott szen­ved súlyos sérelmet a választott bizottsági ta­goknál, hogy amint az előadó úr is említette, a választott bizottsági tagok felének mandátuma lejárt, vagyis 125 bizottsági tagnak lejárt a mandátuma. (F. Szabó Géza előadó: A kineve­tetteké is lejárt!) Majd arról is beszélek. Nincs joga a kormánynak 125 bizottsági tagot tovább ott tartani a főváros törvényhatósági bizottsá­gában. Nincs joga ahhoz, hogy ő nevezze ki őket és ezzel kijátssza a választók akartának érvényesülését. (Jánossy Gábor: Azért kell tör­vény!) Ez az új törvény megsérti az alaptör­vényt. (Jánossy Gábor: Dehogy! Átmeneti tör­vény egy pár hónapra!) Nincs joga a kormány­nak ahhoz, hogy ő nevezzen ki bizottsági tago­kat, mert ezzel kijátssza a választás ^lényegét, a budapesti választóközönség akaratának érvé­nyesülését. (Jánossy Gábor: Elkerüli a kétsze­res választást!) Ami pedig a kinevezett bizottsági tagokat illeti, itt furcsa különleges helyzet áll elő, hogy a mélyen t. belügyminiszter úr és a kor­mány konfiskálja magának az államfőnek ki­nevezési jogát. (Jánossy Gábor: Nem konfiskál semmit!) Ez így van, mert három évre nevezte ki az államfő, az egyes érdekképviseletek részé­ről jelöltek közül azokat, akik a törvényható­sági bizottságba bekerültek. Van itt olyan ki­váló jogi professzor, aki megállapíthatja, hogy az államfő kinevezése expressis verbis három évre történt és három éven túl ezek már nem kormányzói kinevezés jogán ülnek ott, hanem egy közbejött törvényhozási intézkedés alapján, vagyis a törvényhozás azzal, hogy meghosz­szabbítja a mandátumokat, valósággal konfis­kálja az államfő kinevezési jogát, mert az államfő ezeket három évre nevezte ki. 1928. de­cember 31-én lejárt ezeknek a klnevezetteknek az államfő által adományozott joga. A törvény­hozás meghosszabbította ezt egy esztendőre, 1929» december 31-ig. Most újra alkalmat ad ez az egyszakaszos törvényjavaslat arra, hogy to­vábbra is bentmaradjanak a törvényhatósági bizottságban, tehát a törvényhozás másodízben gyakorol kinevezési jogot az államfő helyett. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXIV. ülése 1929 december 6-án, pénteken. 27 A mellett még azt teszi a törvény szellemével és rendelkezésével ellentétben, hogy az illető ér­dekképviseletek kijelölési jogát elveszi, mert hiszen a törvény biztosította azt, hogy a szak­szerűség és egyéb címen a törvényhatóságba bejutó személyekre nézve az érdekképviseletek bizonyos jelölést végezzenek. (Berki Gyula: Öt­venketten vagyunk! Most már tovább beszél­het!) Ezek a jelölések megtörténtek 1925-ben. Az 1925-i jelölések azonban még ma is érvény­ben vannak, bár a kinevezettek mandátuma le­járt három esztendő multán, tehát újra feléledt az érdekképviseleteknek az a joga, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) hog-"- megnevez­zék jelöltjeiket, akiknek sorából a kormányzó kinevezi a bizottsági tagokat. Ez egészen tiszta, egészen világos és itt sú­lyos törvénysértések történtek, (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) amelyekkel szemben meglehe­tősen fegyvertelenek vagyunk, mert hiszen egész újabb törvényhozási gyakorlatunk volta­képpen a törvénysértésekben merül ki. (Jánossy Gábor: Ezt igazán nem lehet mondani!) Most pedig az a házszabály vita, amely itt lezajlott, mutatja, hogy milyen lehetetlen helyzetet te­remtett ... Elnök: A képviselő urat a parlament tekin­télyét sértő kifejezéséért rendreutasítom. (Esz­tergályos János: Itt lehetetlen lesz a tárgyalás, ha a legcsekélyebb megjegyzésért rendreutasí­tás jár.) Csendet kérek! Pakots József: Csak rámutatok arra a kü­lönleges és furcsa helyzetre, hogy^ amikor hoz­záfogunk egy törvényjavaslat tárgyalásához, bejelenti az elnök úr, hogy a belügyminiszter úr a maga helyettesítésével Sztranyavszky államtitkár urat bízta meg. (Jánossy Gábor: Joga van!) Felvetem azt a kérdést az igen t. elnök úr előtt, akinek kötelessége, hogy mind­nyájunkat, akik ebben a teremben ülünk, elő­mozdítsa, és elősegítse törvényhozási jogainak teljes, százszázalékos érvényesítését, (Jánossy Gábor: Azt igen jól tudja az elnök úr!) hogy vájjon hogyan fogja biztosítani Hegymegi Kiss Pál igen t. képviselőtársamnak azt a jo­gát, hogy amikor ebben a közigazgatási bizott­ságban most dolga van, idefent pedig sorrend­ben ő a következő szónok, (Bródy Ernő: Leké­sik a szakaszról! — Szilágyi Lajos: En előbb ott beszéltem és most itt vagyok!) törvény­hozói jogát itt is, ott is gyakorolja! (Zaj. — Szilágyi Lajos: Kész komédia!) Kit van joga megbízni helyettesítésével, hogy törvényhozói jogát gyakorolja. Ez a helyzet állott be azzal, hogy a belügyminiszter úr ott a törvényható­ságban végzi a maga dolgát, s megbízza az ál­lamtitkár urat a helyettesítésével. A törvény­hozó ő magáért kell, hogy itt helytálljon, hogy itt a helyszínen juttassa a maga felfogását és nézeteit kifejezésre. (Ügy van! Ügy van a bal­és a szélsőbaloldalon. — Bródy ErnŐ: Lehetet­lenné akarják tenni törvényhozói feladatunk teljesítését. — Szilágyi Lajos: Szaladgálunk ide-oda! Egyik teremből a másikba!) Teljesen lehetetlen, hogy a közigazgatási bizottság tart­son ülést és ugyanakkor, ugyancsak egy köz­igazgatásba vágó javaslatot tárgyaljunk itt a plénumban, (Bródy Ernő: Fregolik vagyunk?) amikor az új eljárás szerinti tárgyalás szerint itt is következik majd a bizottsági tárgyalás, amelyen részt kell vennie például Hegymegi Kiss Pál képviselőtársamnak. A képviselő úr nem lehet itt az általános tárgyaláson, mert egy másik közigazgatási javaslatnál el van foglalva, de nem maradhat ott sem, és nem tudja érvényesíteni azokat a felfogásokat és érveket, amelyeket képvisel, mert nem tudja, 5

Next

/
Thumbnails
Contents