Képviselőházi napló, 1927. XXIV. kötet • 1929. december 05. - 1929. február 07.

Ülésnapok - 1927-347

338 Az országgyűlés képviselőházának 3 zelni, hogy a törvényhatósági bizottság által megválasztott, vagy megválasztandó főpolgármester az ülésszak elején úgy elrontsa a gyomrát ... (Derültség a szélsőbaloldalon. — Szilágyi Lajos: Elszólta magát!) úgy elrontsa a dolffát a pártokkal, hogy egyoldalú pártszempontból eszközölje ezeket a kinevezéseket. En azt hiszem, hogy minden alkotmányos érzésű főpolgármester, akit a közgyűlés választott meg és aikit a főváros kögyűléséhez ez a viszony fűz, ezzel a jogával alkotmányos módon fog élni és nem egyoldalú pártpolitikát fog folytatni. (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kérem a baloldali képviselő urakat, ne méltóztassanak állandóan közbeszólni. Kénytelen leszek névszerint megnevezni a közbeszólókat. Petrovácz Gyula: Nem értek egyet a javaslatnak azzal az intézkedésével, és nem tudom megszavazni azt a gondolatot, hogy a tanítói kinevezések kérdésébe a kultuszminiszternek bárminemű beleszólása legyen. A magam részéről ezt bizalmatlanságnak tekintem a székesfővárossal szemben, (Propper Sándor: Pláne vasárnap óta!) amely bizalmatlanságra nem szolgált rá, mert a tanítóválasztási rendszer szerint... (Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Propper képviselő urat kérem, ne szóljon közbe. Petrovácz Gyula: ...a tanítók jelölése az autonómia által a bizottságokban történik s a bizottságok nem »szolgáltak rá erre a bizalmatlanságra. A választás pedig a tanács helyett a polgármester hatásköre lesz. A polgármester sem szolgált rá arra a bizalmatlanságra, hogy feltételezzék róla, hogy nemzetellenes magatartású, az államhoz nem hű embereket válasszon ki a tanítói állásra, akiknek szempontjából az indokolás a véto-jog gyakorlását szükségesnek tartja. De nagy ibizalmatlanságnak tekintem a mindenkori főpolgármesterrel szemben is, hogy nem a főpolgármesternek biztosítanak, ha már vétójogot akarnak, a nemzethűség szempontjából biztosítani, ezt ne a főpolgármesterre, hanem a kultuszminiszterre bízzák. En a magam részéről ezt nem tartom csupán fővárosi ügynek és azért igen t. nemfővárosi képviselőtársaimat mármost figyelmezetetem hogy ebből veszedelmes precedens lehet, 'mert ma a kultuszminiszter úr csak ott bír ingerenciával a tanítói kinevezésekre, ahol ő anyagilag az illető intézmény fenntartásához hozzájárul, de még ott sem 100%-ig, még ott is csak az első kinevezés joö-a az Övé, ellenben, ha precedenst csinálunk abból, hogy egy olyan intézménynél, amely nem szolgált rá erre, amely a saját erejéből tartja fenn az összes iskoláit, és amely a kultuszminiszter úrtól egy fillér állami hozzájárulást az iskoláihoz nem kér, (Rassay Károly: Sőt!) sőt amely kötelezettségein felül, a kultuszkormány helyett tart fenn a fővárosban középiskolákat és más szakirányú iskolákat, ha egy ilyen intézménynél a kinevezés jogába a kultuszminiszter úrnak 'beleszólást engedünk, ez veszedelmes precedens lesz minden más községi iskolára, minden más felekezeti iskolára és minden más magániskolára. Nagyon megalázó és sértő dolog a székesfővárosra az, hogy azt, amit egy falusi iskolaszék mint teljes jogot gyakorol: a tanítóválasztást, a székesfőváros kéDviselőtestülete mint teljes jogot nem ' gyakorolhatja, mert a kultuszminiszter úr gyámsága alá van helyezve. (Friedrich István: Mi nem választunk tiszteletbeli tagokat és díszpolgárokat! Ez a baj, különben mindjárt menne a dolog!) Ezenkívül fontosnak és szükségesnek tartom azt is, hogy ezeknek a tanerőknek választásánál If7, ülése 1930 február\ h-én, kedden. is érvényesüljön az az elv, amely a törvényjavaslatban általában végigvonul, hogy a kisebb állások betöltése kinevezés, a nagyobb állások betöltése j>edig választás útján történik. En tehát szeretném és javasoltam is, hogy legalább a magasabb fokú igazgatói állásokat ne kinevezés, hanem a törvényhatósági tanács választása alapján töltsük be azért, hogy ezek éppenolyan jogú és éppenolyan rangú tisztviselői legyenek a fővárosnak, mint mások, mert ha egy adóhivatali főigazgatót a törvényhatósági tanács vá laszt, akkor nem tudom, mi értelme van annak, hogy egy reálgimnáziumi igazgatót ne a törvényhatósiági tanács válassza, és ezzel az ő állása alsórendűbb jelleget és jelentőséget kapjon. Nem tudok egyetérteni és semmi körülmények között nem tudok hozzájárulni a javaslatnak a költségvetési jogot szabályozó rendelkezéséhez, amely egyenlő a költségvetési jog abszo lút megszüntetésével, mert ha joga van a belügyminiszter úrnak a ' költségvetés bármely tételét felemelni, leszállítani, vagy törölni, akkor nekem mint székesfővárosnak költségvetési jogom de facto nincsen. (Rassay Károly: Majd lesz film-részvénytársaság! — Szilágyi Lajos: őszinte beismerés.) Ha én polgármester lennék, egy ilyen törvény életbeléptetése után feltétlenül üres költségvetési blankettát küldenék fel a belügyminiszter úrhoz; (Propper Sándor: Azt hittem, hogy lemondana!) nem vennék annyi fáradságot, hogy én mint polgármester az ügyosztályokkal előzetesen, gondosan megtárgyaltassam a közszükségleteiket, azután az ügyosztályod főnökeivel és csoportvezetőivel, az alpolgármesterekkel előzetesen letárgyaltassam, azután egy komoly urakból álló. testületet, a pénzügyi bizottságot összehivassam és heteken keresztül tárgyaltassam vele, azután egy másik komoly bizottságot, a tanácsot hívjam Össze és azzal a tanáccsal több napon keresztül minuciózusán tárgyaltassam, s akkor 'bevigyem végre a törvényhatósági bizottság 300 tagú közgyűlése elé és ez a 300 tagú testület foglalkozzék vele egy hónapon keresztül és mikor mindez megtörtént. akkor joga legyen a belügyminiszter úrnak, vagy talán helyesebben mondva, a városi osztály valamelyik főtisztviselőjének ezen a költségvetésen tetszés szerint, indokolás nélkül meghatározott korlátok nélkül változtatni, törölni, javítani, vagy behelyettesíteni. Ez a főváros költségvetési jogával nem fér össze. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Ismételten figyelmeztetem a többi képviselő urakat, hogy ez csak egy precedens a székesfővárosi törvényben, amely precedenst alkalmazni fognak a hozandó új törvényekben, így a községek háztartásáról szóló törvényben is. Be fog következni ^ az egész országra, hogy minden^ község költségvetését nem a hozzáértés, nem a város, illetőleg a község viszonyainaík ismerete, nem a város, illetőleg a község szükségleteinek a természetes kielégítésére való törekvés fogja szabályozni, hanem ezek költségvetését a belügyminiszteri ceruza fogja megállapítani. Nincs szükség erre Budapesten, hiszen Budapest pénzügyi tekintetben nem áll sem ott, ahol Berlin, amelyneik pénzügyi autonómiáját fel kellett függeszteni, sem ott, ahol Bécs, ahol a csőd a legiközelebbi időben természetszerűleg szintén be fog következni. (Élénk ellenmondások a szélsőbaloldalon. — Propper Sándor: Na, ne mondja!) Mondom, t. képviselőtár sam, mert meglehetősen tájékozódtam január folyamán Bécsiben a tényekről. (Esztergályos János: Iparengedéllyel jósol?) Elnök: Esztergályos képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Petrovácz Gyula: A bécsiek azt mondják,