Képviselőházi napló, 1927. XXIV. kötet • 1929. december 05. - 1929. február 07.

Ülésnapok - 1927-344

Az országgyűlés képviselőházának BkU. ülése 1929 december 20-án, pénteken. 25.5 fel és azért mutattam rá erre — hogy lássák, mit jelent a fővárosnál, az önkormányzatnál a közvélemény ellenőrzése, a nyilvánosság. Rá fogok mutatni arra, hogy még azoknak a köröknek, amelyek a kormányt támogatják, még a kereszténypárt, a Kozma-párt sajtója is. ínég az is, amely közeláll hozzájuk, mit írt er' ről az esetről. A Nemzeti Újság (Bródy Ernő: Vezércikket ír!) ugyanazon a napon, amely napon megszavazták ezt, reggeli számaiban eat írja: «Ki az a lelkiismeretlen, ki lélektelen, ki az a cinikus, aki erdőt vásárol akkor is, mikor tejre nincs panzl Senki serai tehet ilyet. A pénzügyi bizottság szombati ülésén ki fog derülni, hogy él még a főváros polgárságának lelkiismerete és hogy a bizottsáig visszautasítja ezt a merész és konok támadást a közérdek ellen. Nem tudjuk elképzelni, hogy nyugodt lenne majd annak az álma, aki megszavazza a telekvásárlást, ha arra kell gondolnia, hogy ezt a pénzt éhes gyermekektől, nyomorgó anyáktól, iszegény családoktól vonják el. Most állanak sort az emberek a munkanélküli segélyért a karácsonyi 16 pengőért. Félő, hogy nem jut mindenkinek.. Jaj,, gondolni is rettenetes arra, hogy ugyanekkor pénz jusson a Disznófőre. Képzeljék el csak, mi történnék akkor, ha ezt a vásárt mégis megcsinálnák. A jövendő krónikása feljegyezné erről a korról, hegy ez volt as az esztendő, amikor a főváros törvényhatóságában olyan emberek ütek. akik erdőt vásároltak akkor. — passzióból, konokságból, vagy nemtő rődÖttségből — amikor gyermekeknek nem volt tejük és amikor családoknak nemi volt betevő falatjuk. Ez a szégyen nem történhetik meg a fővárossal, az erdőt nem lehet megvásárolni.» Tehát megvásárolták. Pedig a kereszténypárt lapja írta ezt az erdővásárlásrói azon a napon, amikor a kereszténypárt és a Kozmapárt megszavazta ennek az erdőnek megvásárvásárlását a pénzügyi bizottságban. (Bródy Ernő; De nem merik a közgyűlés elé vinni! Itt van hála Istennek a sajtó. Ha nem volna sajtó, már régen megvették volna.) Bizonyos, hogy a nyilvánosság ellenőrzése fontos, döntő szempont a közületben. (Bródy Ernő: A legfontosabb!) Ebben az esetben a sajtó egyöntetűen foglalt állást az erdővásárlás ellen. (Bródy Ernő: Úgy van!) Azoknak a pártoknak a sajtója, amelyek megszavazták, (Bródy Ernő: Még az is!) még az is ellene foglalt állást, tehát nyilvánvaló, hogy a főváros egész közönségének közérzülete nyilatkozott meg az ilyen üzlet ellen (Zaj a szélsőbaloldalon. — Elnök csenget.) és így nem valószínű, hogy ezt az erdővásárlási ügyet el lehet intézni. De önök. uraim, természetesen tovább mentek. Valószínű, hogy egyik-másik kereszténypárti, községi képviselőtagnak, Kozmának, a belügyminiszter úrnak, vagy másoknak kellemetlen ez a közvélemény, kellemetlen, hogy így a fejükre olvassák, hogy álmatlan éjszakái kell, hogy legyenek azoknak, akik ezt meg merészelik tenni. Megmerésztelték és úgy látszik, nyugodtan alszanak, ámde a közvélemény súlyos, fontos dolog, (Bródy Ernő: Nem merik a közgyűlés elé hozni!), mert a közvélemény érzi azt, hogy itt a főváros érdekei ellen készül cselekedet (Bródy Ernő: Nem merik odahozni!) és nyilvánvaló, hogy a közgyűlés nem fogja ezt megszavazni, tehát megakadályoz egy olyan üzletet, olyan vásárlást, amely vásárlásra ma lehetőség nincs, amely — hangsúlyozom. — egyenesen bűn volna Budapest népe ellen. Ugyebár nyilvánvaló, hogy ez a berendezkedés is módot nyújt arra, hogy ilyen üzletek megtörténjenek. Mennyivel inkább módot fog nyújtani ez. Mennyire meg lesz itt a lehetőség erre abban a bizonyos törvényhatósági tanácsban, amely a fontosabb ügyeket intézni fogja. Ez a törvényhatósági tanács, amely a vármegyei intézőbizottságnak, vagy — nem tudom, minek van ez elnevezve, (Jánossy Gábor: Kisgyűlés!) kisgyűlésnek felel meg, titokban, zárt ajtók mögött fogja ezeket a kérdéseket lebonyolítani és ott a pártvezérek, egyes emberek, akik bent lesznek, akiknek szívességet tesznek, az egyik is, a másik is, a kormány is, ez is, az is, majd szépen zárt ajtók mögött szépen elintézik ezeket az ügyeket. A köz szenved tehát miatta, az általánosság szenved, ennek a lehetőségét pedig megteremteni nem szabad. De ez a törvényjavaslat nemcsak ezen a területen rendelkezik így, hanem tovább is megy. Nem akarok részletesen beszélni a kerületi beosztásról, de rá kell mutatnom arra, — tegnap Propper képviselőtársam utalt erre (HalU júk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) — hogy míg a VIII. vagy X. közigazgatási kerületben négy polgár szavazata ér annyit, mint az I. vagy a IV. kerületben egy polgáré, amíg ilyen plurális rendszerrel, ilyen geometriával csinálják meg a főváros közigazgatásának beosztását, addig nyilvánvaló, hogy ezzel is a klikkrendszernek, a párturalomnak, a Kozma- és "sk, kereszténypártnak konzerválását akarják elérniEz sem nagy, egyetemes, általános érdek, ez sem olyan kitűzött cél, amelyre azt lehetne mondani, hogy alkotmányos szükséglet. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt, méltóztassék beszédét befejezni. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Meghosszabbítjuk!) Farkas István: Kérem a t. Házat, méltóztassék beszédem idejét egy órával meghosszabbítani. Lehetőleg nem fogom/kihasználni ezt az időt, de kérem, méltóztassék meghosszabbítani. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e megadni a képviselő úrnak a kért meghöszszabbítási engedélytl (Igen!) A Képviselőház a képviselő úrnak a kért meghosszabbítási engedélyt megadja. Farkas István: A kerületi beosztás kérdésé az ú. n. választási geometria egy része. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbálőldalon.) Ha már a kormány vidéken a nyilt szavazást és a különböző kerületi beosztást megcsinálta, legalább a fővárost ne tegye ki annak, aminek kiteszi Piripócsot, hogy olyan nagy igazságtalanságot csinál. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Nemrég ^hallottuk itt a Házban Kenéz Béla képviselőtársunk felszólalását- Kenéz Béla képviselőtársunk rámutatott arra, hogy Romániában mennyire rossz, helytelen a választási rendszer. Nagyon helyesen kimutatta ' azt, hogy Romániában a magyarság a választási geometria miatt nem tud érvényesülni. Hát nem kell elmenni Romániába, csak ezt a törvényjavaslatot kell végigolvasni, csak ezt kell átböngészni és megállapíthatjuk, hogy ebben a törvényjavaslatban is van Bratianu-rendszer, ebben is van olyan geometria, amely tűrhetetlen, amely lehetetlen állapot, mert ez is négyszeres választójogot ad az egyik polgárnak, amíg a másik polgárnak, aki az utca másik oldalán lakik, csak egyszeres választójogot ad. Bocsánatot kérek, ezt a-megkülönböztetést, ezt a helyzetet létrehozni senkinek sem áll érdekében, csak annak a szűklátókörű reakciós osztály-, helyesebben klikkuralmi párturalmi politikának, amely minden körülmények között meg akar maradni, de fél a néptől, nem megy