Képviselőházi napló, 1927. XXIV. kötet • 1929. december 05. - 1929. február 07.

Ülésnapok - 1927-344

252 Az országgyűlés képviselőházának 3J, tud. Ha önkormányzat az, ahol az általános választásokon nem lehet többséget szerezni? Alkotmányosság ez, uraim? Lehetséges-e ez? Ott, ahol kialakult egy történelmi alkotmányosság, ahol az önkormányzatoknak jogaik voltak, most megcsorbítják ezeket a jogokat, elveszik ezeket a jogokat, szűkítik a körüket s a központi kormányzatnak nagy befolyást biztosítanak. Hiszen a törvénytervezet szerint a főpolgármester jogkörének kiterjesztése olyan széles területű, a polgármester jogkörének kiterjesztése is olyan széles területű, a miniszteri beavatkozási jogkör olyan nagy, hogy nem is csak egy miniszter, hanem most már az egész minisztérium befolyást fog gyakorolni a kinevezéseknél, tehát a belügyminiszter, a főpolgármester és a polgármester olyan jogokat fognak gyakorolni, amely jogokat eddig maga a törvényhatóság látott el. Kiveszik a törvényhatósági közgyűlés jogköréből és oda utalják annak a törvényhatósági tanácsnak a jogkörébe a legfontosabb ügyeket és ugyanekkor kizárják a nyilvánosságot, lehetetlenné teszik, hogy a szakbizottságok tárgyalásai nyilvánosak legyenek. Mit jelent ez a mi korszakunkban, a mi kialakult törvényalkotási rendszerünkben? Ez jelenti itt a klikkek érvényesülésének lehetőségét, jelenti a panamát, jelenti azt, amit eddig is csináltak, hogy a kormány felülről azt teheti a fővárossal, amit akar, tehát megszünteti az önkormányzatot az egész vonalon. (Esztergályos János: Atyailag szünteti meg! Atyailag!) A miniszter elnök úr azt mondotta, az egyéni felelősség fog érvényesülni azzal, ha a miniszter nevezi ki a tisztviselők egy részét, ha a főpolgármester ilyen külön rendelkezési joghoz jut, az egyéni felelősség fog érvényesülni és életrekelni azzal, hogy a polgármesternek olyan joga lesz, hogy amit ezelőtt a törvényhatóság intézett el, azt most ő maga fogja elintézni. A társadalom a kollektív irányzat, a szociális élet felé fejlődik. Nézzenek végig a Nyugaton mindenhol, nézzenek körül és vizsgálják meg a helyzetet: azt fogják látni, hogy mindenhol a kollektív szellem, a társadalmi felfogás érvényesül, mert mindenhol az a cél, hogy a társadalom rendes fejlődését, normális menetét biztosítsák, lehetővé tegyék. Itt pedig behozzák az egyéni felelősséget, és kikapcsolják, kirúgják, elrúgják, lehetetlenné teszik a tömegeket. Egyes embereknél igenis, érvényesülhet az akarat. Attól függ, milyen, gonosz-e, jó-e, ezt azonban nem lehet megválogatni ebben a rendszerben és senki lelkébe belelátni nem lehet. (Propper Sándor: Es egyes ember ostobaságokat követ el! — Krisztián Imre: Csak maga hallgasson!) Elnök: Kérem, képviselő urak, méltóztassanak ezektől a személyeskedésektől kölcsönösen tartózkodni, őrizzük meg képviselő urak a tárgyalás nívóját. Ne méltóztassék azt lesüllyeszteni. (Propper Sándor: Falu rossza!) Képviselő úr, újból figyelmeztetem, méltóztassék tartózkodni a sértő kifejezésektől! Farkas István: A közületeket csak úgy lehet helyesen, becsületesen, korrupciómentesen igazgatni, ha a közületekre a tömegeknek minél nagyobb befolyásuk van és a közületek minél nagyobb nyilvánosság mellett végzik a maguk feladatát. Ez az egyetlen garanciája annak, hogy minden a helyes úton haladhat. Kormányzási kényelem szempontjából ez természetesen könnyebb egy kormánynak, de törvényt nem azért alkotnak, mert az egy kormánynak vagy egyes pártoknak jó. Törvényt 4. ülése 1929 december 20-án, pénteken/ azért kell alkotni, ihogy biztosítsuk a közület szilárdságát, maradandóságát és azt az értékét, amelyet vele szemben ebben a vonatkozásban mindenki elismer. Ennek értékét pedig - nem fogja senki sem elismerni, csak néhány pártvezér és a kormánynak néhány tagja. T. Képviselőház! Külföldi példákra szoktak hivatkozni. Hivatkoznak Párizsra, Londonra és Berlinre. Nézzük meg kissé, hogy ott, ahol a törvényhatóságoknak és a városoknak nincs annyi joguk, mint itt Magyarországon, a központi kormányzat milyen viszonyok között él? Olyan-e a központi kormányzatra befolyással bíró tényezők berendezkedése, mint Magyarországon? Ettől függ ugyanis az egész kérdés és ez dönti el a kérdést. Ha vesszük például Londont, Párizst, Berlint, vagy veszünk egyéb nagyvárosokat, szemben Budapesttel, akkor meg kell állapítanunk tényként, hogy ezekben a városokban régen behozott titkos és általános választás útián alakul meg a törvényhozás, tehát a nép széles rétegeire felépített parlamentáris rendszer van. Pártok változnak, pártok kerülnek különböző irányzatokkal uralomra. Magyarországon nincs parlamenti váltógazdaság, Magyarországon nem alakulhat ki egy polgári ellenzék, mert nem engedi, lehetetlenné teszi a választójogi rendszer. Nem láttuk-e a legutóbbi választásokon, hogy kiirtja a kormány a polgári ellenzéket, hogy nem alakulhat ki egy nagy kormányképes párt és nálunk dicsekednek azzal, hogy a kormány stabil, hogy a kormány sokáig marad meg. (Propper Sándor: Stabil és Titán!) Londonban, Párizsban és Berlinben ezzel nem dicsekednek. De ki mondja azt, hogy London, Párizs és Berlin nem előrehaladottabb város, mint Budapest s nem előrehaladottabb a parlamentje, mint Magyarországé? (Propper Sándor: Es a viszonyai! Ott nem koplalnak az emberek! Ott nem csinálnak üzletet!) Ahol a pártok váltakoznak, ahol lehetséges az, mint Angliában, hogy egy választás titkosan, becsületesen és komolyan folyik le; ahol felváltja a konzervatív kormányt egy szocialista kormány, ahol, mint Párizsban és Berlinben is, olyan könnyedén buknak a kormányok, ahol azonban olyan tehetséges politikusok szerepelnek mindezekben a parlamentekben, hogy mi nem dicsekedhetünk ilven tehetséges politikusokkal, ott természetes dolog, hogy nem is kell a közületnek annyi önállóságot adni, mint itt. (Propper Sándor: Krejzlerosok vezetik az országot!) Maga az a tény, hogy a polgárság időről-időre eldönti a választásokon, hogy mely irányzatot akarja kormányon látni, kifejezi a polgárság akaratát és kívánságát. Ez érvényesül természetesen a közületekben és a városok igazgatásában is. Nálunk nincs parlamenti váltógazdaság, itt ez nem lehetséges, ez ki van zárva. Itt nyilt szavazás mellett ez nem alakulhat meg. Itt védekeznie kellene a polgárságnak s maguknak a polgároknak kellene és kell védekezniük az ellen, hogy elvegyék a jogukat. Egyébként is, ha a történelmi alakulás más volt ott, mint nálunk, ha úgy alakultak ki a dolgok, hogy nem terjesztik, vagy nem terjesztették ki az önkormányzati jogokat, igenis^ kiterjesztették a választójogokat mindenhol és a parlamentarizmust az elmúlt évtizedek alatt jobban körülbástyázták, mint azelőtt ki volt terjesztve, és körül volt bástyázva. Nyilvánvaló, hogy ott, ahol a központi kormányzat, ilyen rendszeren épül fel, ott a közületeknek nincs annyi védelemre szükségük, mint szükségük van itt. De a kormány mégis végrehajtja ezt. Bethlen István ugyan azt mondotta, mikor mint miniszterelnök legelő-