Képviselőházi napló, 1927. XXIV. kötet • 1929. december 05. - 1929. február 07.

Ülésnapok - 1927-343

236 Az országgyűlés képviselőházának 34.3. Minden jog őt illeti!) Összeírtam kuriózum gyanánt, méltóztassék megfigyelni, hogy mi mindent csinálhat az a főpolgármester. Méltóztassék meghallgatni. A főpolgármester először szót szól, tudniillik azt mondja a törvényjavaslat, — méltóztassék figyelni, nagyon érdekes, —hogy a főpolgármester szószólója a minisztériumnál a_ törvényhatóság érdekeinek. (Derültség a szélsőbaloldalon.) Tehát szót szól. Ez az első dolog. (Tankovits János: Hát, bűn az? — Iva bók Lajos: Nincs rá szükség!) Erre csak azt mondhatom, hogy nem bűn az, de felesleges és nevetséges. (Gál Jenő: Beszél a törvényhatóság önmagáért! — Tankovits János: Mindenkinek van fóruma!) Nevetséges a szószólás, mert mondok valamit t. képviselőtársaimnak: mi történik, ha a szót nagyon megnyomja, a szót nagyon szólja? Felmentik a hivatalától. Tudniillik ez megtörténhetik. Annak ellenére, hogy a törvényhatóság választja őt meg három jelölt közül, ha nagyon szót szól, ha sokat beszél és akarnokoskodik, s a törvényhatóság érdekében jár el, szépen felmentik őt. Azt ajánlom tehát ennek a főpolgármesternek, hogy ne legyen nagyon szószóló, mert ha nagyon szót szól, akkor elveszik a hangját, akkor torkába fullasztják a szót. Ez a «szót szól» az első. Mit csinál még? Azután őrködik, őrködik az állam érdekei felett. Tehát szót szól a törvényhatóságért-és Őrködik az állam érdekei felett. Azután felügyel. Felügyel a törvényhatóság gazdálkodására. Ellenőriz. Ellenőrzi valamennyi törvényhatósági szerv működését. Betekint. Betekint az iratokba. Bekíván. Az iratokat bekívánhatna. Tehát betekinthet, bekívánhat. Kirendel. Kirendelheti a főpolgármester úr a vizsgáló-közegeket, elsősorban a hivatalos szakértők közül, szükség esetén a külső szakértők közül is, de természetesen a székesfőváros terhére. Hol is tartunk tehát? Igen, kirendel. Most az jön, hogy kijelöl. Kit jelöl ki? (Rassay Károly: Az örökös tagokat például!) Bocsánatot kérek, már egy kicsit meg vagyok zavarodva. (Propper Sándor: Nem nagyon nehéz ebbe belezavarodni!) Engedelmet kérek, de itt a külső szakértőknél egy kalap alá vettem a kirendelést és a kijelölést. Azt mondja a törvényjavaslat, hogy a főpolgármester a külső szakértők közül a székesfőváros terhére kijelöl. Tehát itt jelöl ki. Most mit csinál még a főpolgármester? Esküt vesz. Azt mondja a törvényjavaslat (olvassa): «A főpolgármester a külső szakértőtől esküt vesz arra, hogy véleményét részrehajlás nélkül fogja előadni». De most jön ezek után a legfontosabb, a hatalom telje, az impérium: a kinevezés. A főpolgármester tehát nemcsak kijelöl, betekint, bekíván, gyakorol és szót szól, vagy nem szól, hanem kinevez. Ez a bunkó, ez a fontos. (Propper Sándor: Ez már jelent valamit!) Ez jelent valamit. (Gál Jenő: Kit nevez ki?) Itt jövünk rá mindjárt arra, hogy hogyan történik ez az autonómia és a polgármesteri állás nagy dicsőségére. Én nem szeretek izgatni, de Budapest polgármesterének figyelmébe ajánlom a következőket: Tegnap megkérdezte egy fővárosi lap tőlem mit tennék, ha polgármester volnék. Erre én a következőket válaszoltam: Ha ebből a törvényjavaslatból törvény lesz, lemondanék, mert önérzetes polgármester abban a székben nem ülhet. (Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Zaj a jobboldalon.) Mit mond a törvényjavaslat a polgármesterről? Az 58. § a következőket mondja (olvassa): «A polgármester a kinevezni szánülése 1929 december 19-én, csütörtökön. dékolt egyének nevét...» (Egy hang a jobboldalon: És 0 ha nem akad polgármester? — Rassay Károly: Legrosszabb esetben megelégszik valaki az egységespártból ezzel a kis állással! — Egy hang a jobboldalon.- Onnan is akad! — Rassay Károly: Innen nem akad! — Csontos Imre: Akad Budapestnek polgármestere! Itt van Friedrich kegyelmes úr is! —Zaj.) Méltóztassanak meghallgatni a polgármester tevékenységét és viszonyát a főpolgármesterhez. Ez nagyon tanulságos, és ha a miniszter úr néha kirándul külföldre, nagyon szeretném, ha méltóztatnék nekem egy példát mutatni erre, nem Euróuából és Amerikából, de Ázsiából, Honoluluból. Ilyet sehol nem fog találni! (Scitovszky Béla belügyminiszter: A képviselő úr ránduljon ki tapasztalásokat szerezni! — Rassay Károly: Ilyen javaslatot és ilyen önkormányzatot hiába keres! — Scitovszky Béla belügyminiszter: Miért menjek én Honoluluba!? — Kabók Lajos: Mert odavaló ez a javaslat!) Vagy ajánlom Arizonát, oda is el lehet menni. (Rassay Károly: Önöknek van tanulmányi alapjuk, önök könnyebben kirándulhatnak! Mi csak saját pénzünkön tudunk kirándulni!) Mit mond az 58. § ? Méltóztassék ezt csak a magyar nyelv szempontjából is meghallgatni. Az 58. § azt mondja, hogy (olvassa): «A polgármester a kinevezni szándékolt egyének nevét a főpolgármesternek előzetesen bejelenteni köteles.» Mi az a «kinevezni szándékolt?» Itt előre megfontolt szándékról van szó? Az embernek büntetőjogi fogalmak jutnak eszébe, a premeditáció. A polgármester talán ilyen gondolatot akar végrehajtani, amikor «kinevezni szándékol?» Erre neki, mint egy engedelmes polgármesternek, a névsort előre be kell terjesztenie. Ez a polgármester hivatása és feladata, amire én azt mondom, hogy önérzetes ember ilyen állásra nem vállalkozhatik. A továbbiakban ez még- fokozódik. Azt mondja tovább ez a szakasz (olvassa): «A polgármester a főiskolai képesítésű tisztviselőket csak a főpolgármester előzetes hozzájárulásával nevezheti ki.» Ez a második akasztófa. A harmadik rendelkezés úsry szól. hogy (olvassa): «Az oktató- és nevelőszemélyzet létszámába a polgármester csak azt nevezheti ki, akinek alkalmazásához a főpolgármester előzetesen hozzájárult.» Méltóztassanak tehát ezt a gradációt nézni. Először is a kinevezendő egyének nevét előzetesen be kell jelenteni. Azután van egy eset, amikor a kinevezéshez a főpolgármester előzetes hozzájárulása kell. A harmadik eset is olyan, amikor a kinevezéshez a főpolgármesternek előzetesen hozzá kell járulnia. Az egyik helyen azt mondja a szakasz: «... a főpolgármester előzetes hozzájárulásával nevezheti ki», a másik helyen pedig azt mondja: «... a főpolgármester előzetesen hozzájárult.» Ilyen körülmények között az a polgármesteri állás nem az autonómiának képviselője, hanem a kormánynak és a főpolgármesternek szolgája. (Gál Jenő: Csak pojáca vállalkozik rá!) Komoly önérzetes ember erre^ a szerepre oda nem adja magát. Komoly és önérzetes embernek vagy adnak egy jogot és akkor az maga él azzal a joggal, vagy pedig nem adnak neki bizonyos jogot. De úgy adni a jogot, hogy neki előszobáznia kell és be kell mutatnia a névsort, és a főpolgármesternek előzetesen hozzá kell járulnia, ez nem fogadható el. Erre nem tudok példát a művelt Nyugat és. a művelt világ történetéből. Ez az