Képviselőházi napló, 1927. XXIV. kötet • 1929. december 05. - 1929. február 07.

Ülésnapok - 1927-343

234 Az országgyűlés képviselőházának H3. ülést 1929 december 19-én) csütörtökön. A vármegyei közigazgatási javaslatnál a kormány beterjesztette a vidéki vármegyék és törvényhatóságok lajstromát, amiből kitűnik az, hogyan állunk itt. Méltóztassanak csak ide figyelni. Csak a városokat nézem. Itt ván Szeged. Szegednek van 35.712 választója, választ 202 bizottsági tagot. Itt van Debrecen. Debrecennek van 30.592 választója, választ 201 bizottsági tagot. Pécsnek van 20.097 választója, választ 137 bizottsági tagot. Miskolc 20:033 választóval választ 137 bizottsági tagot. Hódmezővásárhely 17.891 választóval választ 172 bizottsági tagot. (Kun Béla: Összesen ennyi! Különben pedig hatvanat!) Bocsánatot kérek, valahogyan mégis ennyi, van; 172. (Kun Béla: A virilisek, is benne vannak!) Kecskemét 18.270 választója választ 169et, Győr 15.029 választója választ 139-et, Székesfehérvár ,12.414 választója választ 139-et, Sopron 12.373 választója választ 137-et, Baja 7108 választója választ 137-et. A vidéki 10 törvényhatóság összes választóinak száma 189.519, Budapest Összes választóinak száma 286.295. Most méltóztassék ezt az arányt megnézni. Budapestnek az Erzsébetvárosiban van 52.596 szavazója, ezek választatnak 15 bizottsági tagot. Ezzel szemben Szeged 35.000 választóval választ 202-t. Hát, lehetséges ez? (Scitovszky Béla belügyminiszter: De menynyire!) Lehetséges ez? (Scitovszky Béla belügyminiszter: De mennyire! Az egészen más!) Egészen más?! Igazság ez, miniszter úr? (Gál Jenő: A vidéíki ember többet ér, mint a pesti?) Igazság az, hogy Budapesten 52.000 ember 15 bizottsági tagot válasszon? Miért rekesztik ki Budapestet, Budapest kerületeit, Budapest szavazóit, miért teszik azt, hogy a Múzeuim-kiörút belvárosi oldalán 1000 ember választ és a Múzeum-körút józsefvárosi oldalán háromszorannyi? (Scitovszky Béla belügyminiszter: Tessék az arányt kiszámítani! Hány bizottsági iagnaik kellene akkor lenni Budapesten, csak a Vérmezőn férnének- el!) Bocsánatot kérek, ez nem érv t. miniszter úr. (Scitovszky Béla belügyminiszter: De érv; mert abszurditás, amit méltóztatik állítani!) Kérem, ez nem abszurditás, hanem az az abszurditás, ami a törvényben van, az az abszurditás, ami Budapest adófizető polgárságával történik. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Az logikus!) Az adófizetésnél nncsenek korlátok, ott beszedik az adókat, de ha jogokról van szó, elkoníiskálják a jogokat. (Gál Jenő: Megszégyenítői ez! Budapest megszégyenítése!) 1 Azt mondotta Petrováez Gyula t. képviselőtársam, hogv «1000 bizottsági tag kellene!» Bocsánatot kérek, felolvastam a vármegyei törvényt. Mit mond ez? Azt mondja, hogy vármegyében 750, törvényhatósági jogú városban 500 lakosra esik egy-egy törvényhatósági bizottsági tag. Számuk vármeg'yéblen 150-nél kevesebb és 450-nél több, törvényhatósági jogú városbán 120-nál kevesebb és 180-nál több nem lehet, így tehát ez a szám ki van kerekítve alulról és ki van kerekítve fölülről. Én Budapestnek sem kívánok 1000 bizottsági tagot. (Scitovszky Béla belügyminiszter: E szerint kétezernek kellene lennie!) Én ezidőszerint még szellemi képességeim teljes birtokában vagyok és vagyok olyan józan, hogy nem kívánok ezret, csak egyenlő jogot kívánok. Ne privilégizáltassanaik és ne favorizálltassianak kortesszempontból egyes kerületek! Kívánom azt, hogy annak az Erzsébetvárosnak, amelynek 52.000 választóm van, annaik a Terézvárosnak, amelynek 45.000 választója ván, annak a Józsefvárosnak, amelynek 44.000 választója van, annak a Ferencvárosnak, amelynek 29.000 választója-van, szintén jusson az a jog, hogy képviseltethessék magukat. Ez nékem egy jogos -követelésem. A miniszter úr törvényjavaslatában semmiféle indokát nem adja annak" -az ötletszerűségnek, hogy 140 bizottsági tagot- lehet választani 10-ével, Nincs ennek semmiféle magyarázata, semmiféle indoka, csak egy magyarázata és egy indoka van, az, hogy le akarják szorítani Budapest népét, meg akarják fosztani Budapest polgárságát jogától. (Ügy ván! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) A kötelezettségeknér nem kutatnak kerület szempontjából, ott nincs ilyen kerületi beosztás, amikor adófizetésről van szó, akkor nem kutatnak senkinek sem a vallása, sem a kerülete után. Amikor azonban jogokról van szó, akkor felteszik a szemüveget, kinézik a vadászterületeket, honnan lehet biztos kormánypárti szavazatokat behozni és így csinálnak a többségből kisebbséget és a kisebbségből többséget. (Esztergályos János: Tönkre akarják tenni Budapestet!) Igen t. Ház! Én szerintem Budapest székesfővárosára mélyen sértő és mélyen megalázó ." a törvényhatósági bizottságnak ilyen összetétele. (Gál Jenő: Deklasszifikálása a polgárságnak!) Ügy van, deklasszifikálása a ppgárságnak. Mit akarnak itt az örökös tagokkal, mit akarnak itt a kormáinyhivatalnokokkal? Hagyják ki azokat és engedjék^ a népet választani! (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloídalon.) Nem kell egy kormánykeréknek ott lenni, nincs arra semmi szükség. Tessék! kimenni a nép kpzé agitálni, dolgozni és megszerezni alkotmányos módon, agitáció útján maguknak a többséget! (Esztergályos János: Jegyezze meg- a miniszter úrtnichst dauert ewig! Az önök uralma is egyszer véget ér! — Rothensteim Mór! Bár már látnám!) 311 bizottsági tag választ először 22 örökös tagot. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Nincs annyi!) 250 + 60! (Scitovszky Béla belügyminiszter: A mostani!) Választanak először 22 örökös tagot, Miért nem a főváros népe választja ezt? Miért méltóztatik elvenni a főváros népétől ezt a jogot? Csak azért, hogy a kortessziempontokat kielégítsék, csak azért, hogy bizton kormánypárti szavazatokat bejuttassanak, csak azért, hogy csináljanak egy többséget, amely elnyomja a kisebbségiét, csak azért, hogy Budapest népét megfoszszák a manclátumadás jogától! Ezért alítják be ezt a 32 örökös tagot, a 18 érdekképviseleti tagot, a 10 kormányhivatalnoki tagot és a városi tisztviselői tagokat. Mielőtt a nép kinyitná a száját, benne ülnek a törvényhatósági bizottságban azok, akiknek a nép nem adott mandátumot, akikhez Budapest polgárságának semmi köze: már ott ül 70 ember. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Engedelmet kérek, t. Képviselőház» ez a modern önkormányzat megszégyenítése (Gál Jenő: Egységes önkormányzat!) és csúfja. Ez a választópolgársáig akaratának kijátszása. (Esztergályos János: Megszégyenítése!) Sajnálom, hogy Tankovits t. képviselőtársam nincs jelen, mert rá kell térnem az önkormányzati kérdésre, (Esztergályos János: Azért ment ki!) arra a kérdésre, hogy van-e jogcím az elméleten kívül, mert elméletileg az önkormányzatnak Magyarország klasszikus hazája. Itt ne tessék különböző vizsgákat kérni és tenni. Itt van Kossuth Lajos. Az ő alkotmányterve pontosan megmondja, hogy mi a teendő. Kossuth 1870-hein Irányi Dánielhez írt levelében azt mondja: «Leírattam Ön kívánsága szerint a, lomtáramból üggyel-bajjal kikutatott alkotmánytervet s ide rekesztve küldöm.» Azt hiszem, érdekli a mélyen t. Képviselőházat,