Képviselőházi napló, 1927. XXIV. kötet • 1929. december 05. - 1929. február 07.
Ülésnapok - 1927-342
Az országgyűlés képviselőházának 34-2. hogy ami a Titán beadványát illeti, az szabályszerűen ment le a főkapitánysághoz. Hogy szabályszerűen ment-e le vagy sem, ebben a tekintetben most nem kívánok észrevételt tenni, mert ahogy az eseményeket ismerjük, ez alatt a belügyminiszter úr csak azt értette, hogy a Titán beadványait a minisztériumban szabályszerűen iktatták és a minisztériumi kezelésnek megfelelően intézték el; de hogy minden egyéb nem volt szabályszerű, azt még látni fogjuk a-későbbiekben. Azt is mondja a belügyminiszter úr, hogy a Titán nem szerezte be a bútorokat más cégektől. Ezzel szemben állítom, hogy igenis, más cégektől szerezte be és valótlan az az állítás, — a balügyminiszter barátjának, a Titán igazgatójának állítása — mintha a Titánnak lenne nagy gyárvállalata, amely a bútorokat a saját érdekkörébe tartozó gyárvállalatoknál rendelte volna meg s azokkal készíttette volna azokat a bútorokat. Most nem akarok részletesen foglalkozni időkímélés céljából azzal a kérdéssel, vájjon a megvett bútorok ára értéküknek megfelelő-e, hogy azok a szerencsétlen párikák, a rosszulfizetett rendőrök mennyivel fizették túl. Azzal sem akarok részletesen foglalkozni, hogy a t. belügyminiszter úr nemcsak ott szegte meg az ipartörvény rendelkezéseit, hogy az építést rábízta a Titánra, hanem itt sem tetté csodálatos körülmény folytán vizsgálat tárgyává, vájjon a matracokat, lepedőket és egyéb lakásberendezési tárgyakat a Titán árusíthatja-e, amikor erre iparigazolványa nem jogosítja fel, ellenben rá kell térnem arra a miniszteri nyilatkozatra, amelyben a miniszter úr azt mondja, hogy csak jót tettek a rendőrlegénységgel, ebben semmi kifogásolnivalót a miniszter úr nem talál és hoery atyailag gondoskodtak a rendőrle génys égről. Kezemben van az a megrendelőlevél, amelynek alapján ezt a bútorakciót lefolytatták. Méltóztassék ennek a megrendelőlapnak egyes rendelkezéseit figyelembe venni. Különösen felhívom jogász képviselőtársaim figyelmét azért, hogy tanuljanak, hogyan lehet atyai q-ondossággal megszerkeszteni egy adás-vételi szerződése. (Derültség. —, Halljuk! Halljuk á szélsőbaloldalon.) Ebben a megrendelőlevélben, amelyet a rendőröknek alá kellett írniok, a következők vannak (olvassa): «Mai napon megrendelem önöknél — itt fel vannak sorolva a bútorok — és kötelezem magamat, hogy a hátralékot .1929. augusztus 1-től kezdődőleg 28 egyenlő, havi részletben fizetem meg». Amellett, hogy ki van kötve még a Magyar Nemzeti Bank mindenkori kamatlábának, mint kamatnak megfizetése. 2. pont: «Visszavonhatatlanul beleegyezem abba, hogy ezen havi részleteket fizetésemből és egyéb járandóságomból a főparancsnokság levonásba hozza és önöknek -kifizesse». (Propper Sándor: Száz pengő fizetésből van szívük levonni!) , Mielőtt, tovább mennék, itt megint szükségesnek tartom, hogy egy pillanatra is felhívjam a t. Ház figyelmét arra, hogy egy ilyen levonás eszközlésére nincs is jog, mert utalhatok egyrészt a végrehajtási törvénynek, ha jól pm'lékezem 11. . §-ára és másrészt az 1918. évi XXII, törvénycikk rendelkezéseire, ennek a törvénynek 8. §-ára, amely az ilyen letiltásokat más: bírói lefoglalások esetén sem teszi lehetővé, (Mozgás a jobboldalon.) Már ezzel a tényével törvénytelenséget követett el tehát a főparancsnokság. De tovább megyek. Követülése 1929 december 18-án, szerdán. 215 kieiző pontja ennek a szerződésnek az (olvassa): «Fizetési kötelezettségem tekintetében— méltóztassék erre figyelni — egy pengő egyenlő a törvényben meghatározott 0.26315789 gramm finom arannyal, (Zaj a szélsőbaloldalon. — Propper Sándor: Megtámadják a pengőt! Nem bíznak a pengőben! — Malasits Géza: így bízik a Titán . a kormány pénzügyi politikájában!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Györki Imre: Méltóztassanak figyelembe venni, hogy mit jelent ez. (Propper Sándor: Ez destrukció!) Maga az államnak az egyik szerve, egy közintézet belemegy olyan szerződés aláíratásába, amelyben bizonyos a magyar valuta romlására irányuló spekuláció van. (XJgy van! Ugy van! a' szélsőbaloldalon.— Zaj. — Esztergályos János: Hivatalos pengő rombolók! — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Mit szól ehhez a belügyminiszter? Hallgat!) Egy további pont vonatkozik — távirati stílusban vagyok kénytelen beszélni — arra, hogy: «elismerem, hogy a fenti áru mindaddig az önök kizárólagos tulajdona marad, amíg összes kötelezettségeimnek eleget nem tettem és ezalatt tilos ezen árunak eladása, elzálogosítása, haszonkölcsönbe adása, rendellenes használata vagy állagának megváltoztatása. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Az árut az általam bérelt X. házszám alatti helyiségben fogom elhelyezni. Helység változtatását tartozom nyolc napon belül a Titánnak bejelenteni. Az árura vezetett bírói vagy közigazgatási foglalás esetén tartozom a végrehajtót figyelmeztetni, hogy az áru az önök tulajdona, igényper esetén az igényper peres és perenkívüli költségeit tartozom viselni és felhívásukra azokra Önöknek előlegül X pengőt fizetni és egyúttal tartozom a pert azzal az ügyvéddel vitetni» akit a Titán kijelöl. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Kijelentem — mondja tovább a kikötés — hogyha fentemlített helyiség egész berendezése tűz és betöréses lopás ellen ennél a biztosítótársaságnál X pensrő ereiéig biztosítva^ van^ és nyolc napon belül a biztosítási kötvény és az utolsó díinvuerta bemutatásával tartozom igazolni és kívánságukra bármikor, de különösen kár esetén köteles vagyok nevezett biztosító intézetet értesíteni, hogy a részemre folyósítandó kárösszeget elsősorban az önök követelése erejéig, az önök kezéhez fizesse.» Egy újabb pontja az atvai KTondosságíral megszerkesztett szerződésnek (olvassa): «Bármely fizetés, vagy a fenti 2. és 3. pontokban felsorolt kötelezettségem nem pontos teljesítése esetén, vagy amennyiben .hivatalomtól bármely okból megválnék, az egész hátralék egészben és egyszerre esedékes és à megváláskor kapott összes járandóságomból ezen hátralék egy összegben vonhaté le. Ezen esetben önöknek — már mint a Titánnak —• joPTik lesz követelésüket bíróilag érvényesíteni, (Egy hang jobhfelől: Ebben nincs semmi! — Friedrich István: Egyszerre az egészet? Ebben nincs semmi, kérem. Csodálkozom rajta! — Zaj. — Halljuk! Halljuk! — Farkas István: Kifogy, az időből! — Malasits Géza: Gondolják meg, rendőrökről van szój) akár az árut tőlem minden bírói beavatkozás és engedélyem nélkül azonnal elvitetni.» Külön rendelkezések. vannak a szállítási szerződésre vagy adásvételi s zerződésre vonatkozólag, amelyet Dickmannúr természetesen, nem mutatott be díj- és illetékkiszabás végett és amire nem ügyelt a t. rendőrség sem. hogy tartozik-e ezeket bemutatni, hogy legalább így kapjon az a szerencsétlen államkincstár pár fillért illetékkiszabás címén. Abban 33'