Képviselőházi napló, 1927. XXIV. kötet • 1929. december 05. - 1929. február 07.

Ülésnapok - 1927-342

Az országgyűlés képviselőházának 342. külügyi képviseletünk útján mindent el fog követni, interpellációm elmondásától elállók. (Helyeslés.) Elnök: Farkas Elemér képviselő úr interpellációja e bejelentés alapján tárgytalanná vált, és így töröltetik. Következik Györki Imre képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. .Perlaki György jegyző (olvassa): «Interpelláció a belügyminiszter úrhoz. Nem érzi-e a belügyminiszter úr, hogy a Titán Faüzemek Rt.-gal kapcsolatos ténykedései miatt alkalmatlanná vált a belügyminiszteri állás betöltésére és nem tartja-e elérkezettnek az időt arra, hogy állásáról lemondjon? — Györki Imre s. k.» Elnök: Az, interpelláló képviselő urat illeti a szó. Györki Imre: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A ma egy (hete tartott interpellációé napon szóvátettem azt a szerződést, amelyet a kormány, illetőleg a belügyminiszter úr kötött azzal a vállalattal, amely vállalatnak házelnök korában négy élven át igazgatósági elnöke volt. Szóvátettem a minisztérium szerző* dését a Titán Faüzemek Részvénytársasággal és felszólalásomban, illetve interpellációmban rámutattam arra, hogy akkor, amikor a belügyminieztérium Budapesten rendőrotthon építéséit akarja megvalósítani és ennek a tervnek megvalósításához telket keres, amelyen az otthont fel akarja építeni, akkor Budapest székesfőváros-területén lévő összes üres telkek közül egyedül csak annak a vállalatnak telkét tartotta alkalmasnak és megfelelőnek erre a célra, amely vállalatnak a belügyminiszter úr négy éven kersztül igazgatósági elnöke volt. De rámutattam interpellációmban arra is, hogy e telek vétellel a belügyminiszter úr súlyosan megkárosította az országot, és rámutattam arra is, hogy nemcsak ebben látom azt a súlyos sérelmet, melyet a belügyminiszter úr elkövetett, hanem abban is, hogy a Titán Faüzemi Rt.nak, tehát volt vállalatának adta ki egyúttal az építésre való megbízást is a belügyminiszter úr, tehát egy olyan vállalatnak, melynek az ipartörvény értelmében nem lett volna joga építkezéseket vállalni, és ezáltal is olyan jogosulatlan előnyhöz juttatta a vállalatot, amely miatt feltétlenül fennáll az összeférhetetlenség, és amely tény maga elég volna arra, hogy a belügyminiszter úr helyét elhagyja. Felemlítettem azt is. hogy amikor a telekvásárlást a belügyminiszter úr megvalósította és a körülbelül 10.000 négyszögölnyi területből 7400 négyszögölet megvásárolt, a Titán Faüzemi Rt. megmaradt területét is értéktöbblethez juttatta, mert a megvett telken épületeket emelt, a Titánt tehát ezáltal is jogosulalatlan -előnyhöz juttatta. T. Ház! Azóta, mióta interpellációmat elmondottam, újabb adatok futottak be hozzám, amelyek arra vonatkoznak, hogy nemcsak az itt felsorolt tényekkel juttatta jogosulatlan előnyhöz a belügyminiszter úr volt vállalatát, hanem még azzial is, hogy az építkezést magát, a tervezési munkálatokat egy volt igazgatósági tagtársával végeztette el. Azonkívül a Titán a Stabillal — amelyre később az építkezést átruházta — kötött szerződésben kikötötte, hogy az összes faanyagot, amely az építkezésnél szükséges, csak a Titán szállíthatja, ami megint csak azt jelenti, hogy ebben a kérdésben is jogosulatlan előnyhöz való juttatásról lehet szó. Amióta ez történt, és interpellációmat elKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ. XXIV. ülése 192Û december 18-án, szerdán. 213 mondtam, nemcsak az derült ki, hogy a belügyminiszter úrnak a vállalattal való kapcsolata nem szűnt meg azzal, hogy a vállalattól a rendőrotthon céljaira telket vásárolt, hanem — amint képviselőtársaim a napilapokból nagyon jól tudják — kiderült az is, hogy a belügyminiszter úr közgazdasági ténykedését továbbfolytatta ós azt csak arra szorította, hogy az ő volt vállalatát, a Titánt még nagyobb anyagi előnyökhöz juttathassa. Ebben a kérdésben interpellációt jegyeztem be. Interpellációmat eredetileg a miniszterelnök úrhoz akartam intézni azért, mert úgy éreztem, hogy nem közömbös a kormány elnökére, a kormán fejére az, hogy kiket tart bent kormányában, mint munkatársakat. Ezért elsősorban hozzá akartam intézni kérdést. Mikor azután láttam azt, hogy a belügyminiszter úr nem hozzá intézett, feltett vagy felteendő kérdéseimre jónak látta nyilatkozni a lapok hasábjain, és amikor láttam azt, hogy a bútorüzletről megjelent első közlemény után négy nappal végre a belügyminiszter úr és az a társaság, amely a Titánnal kapcsolatos és amely bizonyos funkciót végzett a Titánnal, kitervelték, hogy miképpen fogják a közvéleményt ebben a kérdésben valahogyan félrevezetni, akkor ezt a miniszterelnök úrhoz intézett interpellációmat töröltem, és most már interpellációmat magához a belügyminiszter úrhoz intézem, felhíva a belügyminiszter urat arra, hagyja el a helyét, mert olyan ember, aki ilyen cselekedetet visz véghez, nem való arra, hogy a magyar belügyminiszteri székben üljön. (Ügy van! a szélsŐbaloldalon.) Ha korábban tudtuk volna azt, hogy a magyar Képviselőház elnöke ilyen kétes vállalatokban szerepet játszik, (Ellenmondások jobb felől.) akkor már mint a Képviselőház elnökének ilyen ténykedése ellen is óvást kellett volna emelnünk. Az az érzésem ugyanis, hogy a magyar Képviselőház elnöke kap olyan tiszteletdíjat és fizetést, hogy semmi szüksége sincsen arra, hogy a Titánnal avagy más vállalattal érdekközösséget vállaljon, amely vállalatot később, miniszteri tárcához jutván, olyan anyagi előnyökhöz juttasson, mint amilyenekhez juttatta ezt. Arról most nem akarok beszélni — de méltóztassanak figyelmüket kiterjeszteni erre is és a gazdasági életben mozgó embereknél érdeklődni ez iránt, hogy milyen vállalat is tulajdonképpen a Titán, és jó lesz, ha t. képviselőtársaim érdeklődésüket kiterjesztik arra is, hogy milyen ember a Titánnak vezérigazgatója, (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon), akit a (belügyminiszter úr barátként tartott, akivel ezeket az ominózus üzleteket megkötötte. Mint mondottam, az elmúlt héten a bútorügyet pertraktálták a lapokban. Amikor a rendőrség tagjainak, a legénységnek és tisztikarnak egyaránt bútorszükségletét t akarták kielégíteni, akkor a sors csodálatos játéka és szeszélye folytán megint nem jutott eszébe a belügyminiszter úrnak az, hogv Budapesten és az országiban egész sereg megbízható, kiváló bútorgyár, bútorasztalos, bútorkereskedő van, hanem amilyen leleményességgel megtalálta az Összes telektulajdonosok közül csak a Titánt és annak üres telkét, hogy azon rendőrotthont építsen fel, ugyanilyen leleményességgel és ügyes tapintattal a rendőrséget is a Titán bútoraival akarta kielégíteni. A lapok útján már közismertté vált és eredeti interpellációm során előterjeszteni kívánt kérdésekre a belügyminiszter úr válaszolt. Négy napi idő kellett ahhoz, hogy válaszát a lapokban közzétegye. Kénytelen vagyok most 33