Képviselőházi napló, 1927. XXIV. kötet • 1929. december 05. - 1929. február 07.
Ülésnapok - 1927-342
Az országgyűlés képviselőházának 34-2. darabonként 50 kilogrammnál kisebb súlyban ezentúl 500 pengővel sújtatnak, mint vámtétellel.» Elnök: A képvisel úr beszédideje egy perc múlva lejár, szíveskedjék befejezni beszédét, vagy meghosszabbítást kérni. Gál Jenő: Negyedórai meghosszabbítást kérek ! Elnök: Méltóztatnak a meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a meghosszabbítást megadta és így a^ képviselő úrnak még negyedóra áll rendelkezésére. Gál Jenő: A második tétel, amelyet itt felolvasok, azt mondja (olvassa): «Drótnélküli hangközvetítő-berendezések, készülékek alkotórészei vámját 800 pengőre emeli fel, egyéb cikkek, kerékpárok és egyéb közszükségleti és közhasználati cikkek vámját felemeli.» Azt hinné az ember, hogy ez azt jelenti, hogy a belföldi gyártást kell előmozdítani és azért a külföldi ilyen behozatalt kell némiképpen meggátolni. Érdeklődtem és azt hallom, hogy sehol olcsóbban nem tudják előállítani az illető árukat. Megdrágítják az árat, de a kereskedőt tönkreteszik. Mélyen t. miniszter úr, ön bizonyára tudja, hogy a kereskedők nem darabonként vásárolják ezeket a dolgokat, hanem előre lekötnek bizonyos mennyiségre átvételi kötelezettséget. Most képzelje el. milyen helyzetben vannak az ön gondjaira bízott kereskedők, a nagy-, a közép- és kiskereskedők. Hogyan néznek ki, akik vettek ezer és ezer darab ilyen készüléket, mert a törvény alapján hitték, tudták és úgy kalkuláltak, hogy annak vámja 250 pengő és felébrednek október 6-án, mert ön rendeleti jogával azt mondja, hogy holnaptól kezdve nem 250, hanem 500 pengő a vámjuk, ö azt hiszi, olcsóbb. Hogyan kalkuláljon, hogyan számítson, hogyan fizessen, hogyan váltsa ki 1 ? Lehetetlenné teszi az exisztenciájukat a miniszter úr. Ezek azok, akik nem mennek a bankettre, ezek azok az emberek, akiknek nincs frakkjuk, akik nem tudnak tisztelegni, -mert ezek munkás zubbonyban dolgoznak reggeltől estig és így rendeleti úton tönkreteszi a mélyen t. miniszter úr őket. Amikor még a mélyen t. miniszter úr nem volt benn a Házban, azt mondottam, hogy itt van a kannára hivatalos jelentése és a gazdasági kutatóintézet helyzetjelentése, hivatalos kiadványok, amelyekben benne van, hogy a protekcionizmus mikép és hogyan terjed el itt. Egészen szerényen kérdezem mélyen t. miniszter úr,... (Bud János kereskedelemügyi miniszter közbeszól) Hogy kit tetszett protezsálni? Állandóan protezsálja a kormány azokat a vállalatokat, amelyek konkurreciát csinálnak a legális kereskedelmnek. Leszek bátor felsorolni őket. Nagyon köszönöm, hogy a miniszter úr erre felszólított, legalább most hallani fogja azok névsorát, akik ennek a protekcionizmusnak élvezetében vannak. Kérdezem: tud-e a miniszter úr arról, hogy a Futura milyen összeget kap kormányszubvencióképpen? Ez egy kereskedelmi vállalat, háborús csökevény. Eszébe juttatom a miniszter úrnak, hogy német kollégái, Rathenau és Stresemann, azt csinálták, amikor kormányra jutottak a háború befejezése után, hogy először is pokolba kergettek minden háborús centrálét, és azt mondották, nincs többé államilag támogatott centrum, ezentúl a magánvállalkozás, a magánkereskedelem az, amelyet támogatunk. Ellenben mi van minálunk? Mélyen t. miniszter úr, még közgazdasági miniszteri életéből is ülése 1929 december 18-án, szerdán. 207 kell tudnia, ma pedig a közvetlen érintkezés alapján kell tudnia, hogy a Futuránál 3 millió pengő van mint állandó szubvenció. Mit gondol a miniszter úr, a középiparosok és a középkereskedők mit csinálnának, ha csak tizedrészét élveznék ennek mint állandó kamatmentes szubvenciót? Kérdezem : tud-e arról a mélyen t. miniszter úr, hogy az úgynevezett Tejszövetkezti Központ, amely a tejkereskedelem kerékkötője, azoknak, akik éppen úgy vajat és tejtermékeket készítenek, konkurrenciát csinál az állam protekciójával. Azt kérdem, mélyen t. miniszter úr, méltóztatik-e tudni arról, hogy van egy úgynevezett Országos Egészségügyi Anyagraktár, amely gyógyszereket, kötszert és minden egyebeket árul és így csinál konkurrenciát a legális kereskedelemnek. Tud-e arról a mélyen t. miniszter úr, hogy az úgynevezett Állami Gépgyár berendezkedett kályhagyártásra, csavargyártásra, pedig tömérdek ilyen üzlet van és ezeknek mind konkurrenciát csinál. Tud-e arról a mélyen t. miniszter úr, hogy itt van az Országos Ruházati Intézet, amely tönkretette a szabóipart, amely már női modelleket is készítget, és konkurrenciát csinál minden magánvállakozásnak. Tud-e arról a mélyen t. miniszter úr, hogy a Magyar Államvasutak oxigéngyárat csináltat annak ellenére, hogy az országban hat oxigéngyár van, és ezeknek most az Államvasutak konkurrenciát csináltak. Tud-e arról a mélyen t. miniszter úr, hogy a dohányilleték dobozgyárat csinált. Van itt elég dobozgyár, miért kell azoknak mind tönkre menni? (Bródy Ernő: Jogosulatlan, egyenlőtlen fegyverekkel konkurrenciát csinálnak!) Tud-e arról a mélyen t. miniszter úr, hogy itt a Rütgers gyár, amely egy fatelítő telep volt, elpusztult, tönkrement, mert az állammal való konkurrenciát nem bírhatta. Folytassam mélyen t. miniszter úr? Nézze meg, hogy kint külföldön milyen konkurrens vállalkozásokat csinál az állam az exportnak. Ott van Londonban a British-Hungarian Limited Company, amelynél az állam pénzén csinálnak exportkisérleteket. Ugyanilyen dolgok vannak Svájcban is. Nézze meg az eredményeket, mit csináltak? Kocsmák vannak például a szőlő és bortermelés fokozására. Közvetlenül láttuk, mit jelentenek, mit érnek ezek, forgalomban és kereskedelmi tekintélyben. Azt mondom, t. miniszter úr, vegye először fontolóra, hogy az a sokféle adó és közteher, az inségadótól kezdve végig mind, amit itt terem-, tettek, nem a jövedelemből, hanem az elevenből ment. Kunz odaadta utolsó fillérjét is adóra, a Pesti Könyvnyomda Társaság szintén; ezek mind valamennyien odaadták, ameddig lehetett. Most itt van a Társadalombiztosító, mint gyüjtőállomás, amely elsősorban ia kereskedőket nyaggatja és nyúzza. Azt méltóztatnak gondolni, hogy ez így mehet tovább? Egyik oldalon elszedni a pénzt, a másik oldalon kitartott, protekciós cégeket támogatni?! Hogyan akarja akkor a legális kereskedelem életrevalóságát elérni a mélyen t. miniszter úr és hogyan kép u zeli, hogy ez az állapot fenntartható? Minthogy az idő rövid, kénytelen vagyok telegramm-stílusban beszélni. Itt vannak a fizetésképtelenségek. Hadd beszéljen helyettem a hivatalos jelentés, amelyből szó szerint olvasok s amely bizonyára a miniszter úr kezén is megfordul. A jelentést ez év október 31-én adták ki, tehát alig pár héttel ezelőtt. Ez azt 32*
