Képviselőházi napló, 1927. XXIV. kötet • 1929. december 05. - 1929. február 07.
Ülésnapok - 1927-342
Az országgyűlés képviselőházának S4-2. saimnak: biztosak-e abban, hogy ezt a javaslatot nem egy szocialista, vagy Rassay-kormány számára készítik? Hát én értem a t. képviselőtársamat, de megnyugtatom: téved. Közöttem és e javaslat között, e javaslat szelleme és intézkedései között áthidalhatatlan szakadék van. E szakadék az a parancs, amely megtiltja nekem, hogy akár magánéletemben, akár a politikában céljaim elérésére inkorrekt eszközöket vegyek igénybe. (Élénk helyeslés és taps a baloldalon.) Ez a szakadék a magyar politikai életben egy néven van nevezve: impedimentum publicae honestatis (Sándor Pál: Appouyi mondotta!) és ezzel megmondottam, miért nem fogadom el a javaslatot. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon. — Szónokot többen üdvözlik.) ~ t Elnök: Minthogy a napirend tárgyalására szánt idő utolsó félórájában az interpellációkra kell áttérnünk, a vitát megszakítom. Kálmán Jenő képviselő r úr, mint a mentelmi bizottság előadója kíván jelentést tenni. Kálmán Jenő előadó: T. Képviselőház ! Van szerencsém beterjeszteni a mentelmi bizottság jelentését Propper Sándor, Farkas István és Pékár Gyula országgyűlési képviselő urak egy-egy rendbeli mentelmi ügyében. Kérem, méltóztassék azokat kinyomatni, szétosztatni és annak idején napirendretüzésük iránt intézkedni. Elnök: A beadott jelentéseket a Ház kinyomatja, szétosztatja és azok napirendretűzése iránt annak idején fogok a ,t. Háznak előterjesztést tenni. Most nedig javaslatot teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogv legközelebbi ülésünket holnap délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki a mai napirendünkön szereplő törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Most pedig áttérünk az interpellációkra. Az első interpelláció Hegymegi Kiss Pál képviselő úr írásbeli interpellációja. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa): «írásbeli internelláció. Az építőipari törvény megalkotását 45 év óta ígérik. Hajlandó-e a kereskedelemügyi miniszter úr a vonatkozó törvényiavaslatot pest, 1929. évii december hó 11-én. Hegymegi Kiss Pál s. k., orszgy. kéüv.» Hegymegi Kiss Pál s. k., orszgy. képv.» Elnök: Az interpellációt a Ház a kereskedelemügyi miniszter úrnak adja ki. Következik Haller István képviselő úr interpellációja. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt fei olvasni. Haller István: Elállók az internellaciotol. Elnök: A képviselő úr interpellációjától eláll, ennélfogva az tárgytalan és így töröltetik. Következik Gál Jenő képviselő úr első interpellációja a kereskedelmi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvadni. Perlaki György jegyző (olvassa): «Interpelláció a kereskedelemügyi miniszter úrhoz, 1. Eszleli-e a miniszter úr, hogy a magyar kereskedelem pangása oly méreteket öltött, amelyek az ország kereskedőinek és iparosainak Összeségét exisztenciájukban veszélyeztetik 1 ? 2. Hajlandó-e a kereskedelemügyi miniszter úr konkretizáltan megjelölni azokat az intézkedéseket, amelyeket az ország kereskedőinek és KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXIV. ülése 1929 december 18-án, szerdán, 205 iparosainak a megsemmisüléstől való megmentése érdekében foganatba venni kíván? 3. Hajlandó-e külön gondoskodni arról, hogy a kis- és középkereskedők, valamint a kis- és középiparosok hosszabb lejáratú beruházási hitelhez jussanak? 4. Mit szándékozik cselekedni a miniszter úr abból a célból, hogy a tömeges fizetésképtelenségek és csődök elkerülhetők legyenek?» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Gál Jenő: T. Képviselőház! A közelmúlt gazdasági eseményei bizonyítékokat szolgáltattak arranézve, hogy az ország dekadenciája gazdasági méretekben elviselhetetlenné kezd válni. A közgazdasági élet majd minden ágazatában katasztrofális összeomlásokat tapasztalunk, de olyant, mint ahogy nálunk az ország kereskedői és iparosai, a kereskedelem és ipar alkalmazottai a maguk exisztenciájában veszélyeztetve vannak, nem tapasztalunk. T. Képviselőház! En nagyon szeretném, ha a kereskedelemügyi miniszter úr, aki nem tudom, miért tüntet távollétével, jelen volna. (Jánossy Gábor: Dolga van!) Kötelessége egy ilyen bejelentett interpellációt meghallgatni és rá azonnal válaszolni. Ez csak azt jelenti, hogy nincs érzéke azok iránt a szörnyűségek iránt, amelyeket itt majd leszek bátor ismertetni. (Gubicza Ferenc: Majd elolvassa! — Friedrich István: Majd elolvassa! Akkor levelezzünk egymással! Akkor miinek ez a drága Képviselőház! Levelezzünk ajánlott levelekben!) Elnök: Csendet kérek! (Erődi-Harrach Tihamér: Közérdekű Levelekben! — Friedrich István: Hol a kormány! Itt kellene lennie legalább egy miniszternek. Ez nem parlament! Tessék csengetni, hogy jöjjön be valaki!) Elnök: Friedrich képviselő urat kérem, ne méltóztassék az elnököt kötelessége teljesítésére utasítani. (Friedrich István: A miniszternek itt kell lennie!) Kijelentem, hogy már intézkedtem, hogy a miniszter urak tudomást szerezzenek arról, hogy az interpellációk előterjesztése megkezdődött. Gál Jenő: Nem a magam igénytelen személyének kérem azt a figyelmet, hogy a kormány jelen legyen, hanem az osztálynak, amelynek érdekében most felszólalok, annak a nemzetfenntartó osztálynak érdekében, mert azzal, hogy a miniszter nincs itt, megmutatja, hogy lebecsüli a kereskedőket és nem becsüli azt az iparososztályt, amelynek érdekében itt felszólalok, (Ellenmondások a jobboldalon. — Bródy Ernő: így van, csak a tósztokban és banketteken! Amikor komolyan kell válaszolni, akkor nincs itt! — Rothenstein Mór (Wekerle Sándor pénzügyminiszter megérkezésekor): Az első fecske megérkezett!) Szólnak ezek az adatok a pénzügyminiszter úrnak is, akinek talán több érzéke lesz ezek iránt a kérdések iránt, mint hivatali elődjének, a volt pénzügyminiszter úrnak. T. Ház! En szeretném önöket most elvezetni egy pár boltba. Vannak olyan boltok, amelyekbe nem tudom önöket bevezetni, mert azok redőnyeit ebben az esztendőben lehúzták. De azért talán mégis érdekelni fogja a t. Házat, hogy itt Budapesten csődbe került többek között egy olyan cég, melynek firmáján az volt írva, hogy «Kunz^ Ferenc és Társa». Száz évig tündökölt ez a cég, és száz esztendőn keresztül mint a magyar társadalomnak és a magyar kereskedői tisztességnek a vára szerepelt ez az üzlet. (Ügy van! Ügy van!) Volt egy cég a Kossuth Lajosutcában, úgy hívták, hogy Görög István. Nyolcvan évig állott fenn ez a cég. Görög István a 32
