Képviselőházi napló, 1927. XXIV. kötet • 1929. december 05. - 1929. február 07.
Ülésnapok - 1927-342
192 Az országgyűlés képviselőházának Az érdekképviseleti rendszer mit jelent? Osztály tülekedést, osztályharcot jelent. (Rassay Károly: Ügy van!) Amely foglalkozási ágnak tehetségesebb, agilisabb, jó értelemben mondom: szemfülesebb tagjai vannak és ülnek egy testületben, annak a foglalkozási ágnak az érdekei a többi szerényebben, gyengébben képviselt foglalkozási ágnak a rovására fognak érvényesülni. (Káinoki Bedő Sándor: Közeledünk Marxhoz!) Nem közeledünk Marxhoz, mert mint az ég és a föld, olyan távol állunk és állok én Marxtól. Mondom, én az érdekképviseleti rendszert, a demokratikus haladás és az egyenlőség szempontjából nem tartom valami szerencsés gondolatnak, (Baracs Marcell: Ellenben!... —- Rothenstein Mór: De mégis megszavazza!) de ha már ezt az evolúciót a haladás törvénye a felszínre dobta és az állami életben... (Fábián Béla: Mi az az evolúció? — Sándor Pál: A hátrafelé haladás!) En előre szoktam haladni. Mondom, ha az állami, a törvényhatósági, a községi, az önkormányzati életben is az érdekképviseleteknek helyet adunk, akkor az osztó igazság elve alapján felhívom a mélyen t. belügyminiszter úr és a mélyen t. Ház nagybecsű figyelmét arra, hogy egyformán legyen képviselve, egyenlő taggal minden érdek. (Rassay Károly: Ezt nem lehet! Ezen bukik meg az egész!) Az volna az igazság, hogy az orvosi kar, az ügyvédi kar, azután az iparos, a kereskedő, a gazda, mind ugyanannyi taggal legyen képviselve. Ez volna az igazság. (Zajos ellenmondások a szélsőbaloldalon. — Fábián Béla: Hogyne! Háromszázezer iparost és tíz közjegyzőt ugyanannyi képviseljen!) Elnök: Fábián képviselő urat ismételten figyelmeztetem. Méltóztassék csendben maradni! (Fábián Béla: Mind a háromszázezer kisiparost ugyanannyi képviselje, mint a tíz jegyzőt! Ezt nem lehet!) Fábián képviselő úr nem is látszik figyelembe venni az elnök intelmét! Újból és nyomatékosan figyelmeztetem, maradjon csendben! Jánossy Gábor: Ott vannak a fiókomban az egyes kimaradt érdekképviseletek memorandumai, emlékiratai vagv megkeresései. Ott van a háztulajdonosok memoranduma: hadd menjenek be, ha akarnak. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ne menjenek! — Bródy Ernő: Válasszák meg őket, akkor bemehetnek!) Ott vannak a lakók. Ott vannak a takarékok. (Bródy Ernő: Ne legyen olyan adakozó!) Egy kis megértést kérek! (Bródy Ernő: Ne legyen olyan adakozó!) Miért ne legyek, amikor pénzbe nem kerül és jól esik azoknak, akiknek adok? (Elénk derültség és taps a szélsőbaloldalon, — Bródy Ernő: Milyen kedves P Az szoktam lenni! (Fábián Béla: Éljen a magyar alkotmány!) Élni is fog, azoknak a rémlátásoknak ellenére, amelyeket méltóztatnak azokról a padokról pártpolitikai szemüvegen keresztül a mi fejeinkhez verni. (Zaj.) Mondom, a takarékpénztárak és bankok. Ott van, azok élén áll a magyar közéletnek, a magyar irodalomnak egyik kitűnősége, Hegedűs Lóránt, (Kun Béla: Akit a Felsőházba nem engedett bemenni a kormány!) aki azt a sisifusi, magyarul: azt a lehetetlennek látszó r feladatot tűzte ki maga elé, hogy Összeházasítja a Tébe.-t az Omge.-val, vagyis ezeket a göröe-ül mondott szavakat magyarra fordítva: a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületét összehozza az Országos Magyar Gazdasági Egyesülettel. (Friedrich István: Miért nem engedték be a Felsőházba, ha olyan nagyon dicsérik?!) Ha ennek a házasságnak az lesz a következménye, — ne méltóztassanak semmiféle elnöki megrovásra való gondo. ülése 1929 december 18-án, szerdán. latra gondolni — ha ebből a házasságból az lesz a hozomány, hogy leszáll a bankkamatláb és kiterjesztődik a hitel, akkor én már előre is boldogan tapsolok ehhez a tervezett házassághoz, amire kérem a jó Isten kegyelmét és áldását! (Elénk derültség.) Ennyit az érdekképviseletkről és most már visszatérek arra, amit bevezetőszavaimban mondottam, hogy mennyiben sérti az autonómiát, mennyiben jelent haladást vagy visszaesést ez a törvényjavaslat a régi állapotokhoz képest? Hiszen, hogy t. képviselőtársaim elfogulatlanul gondolkoznak és ítélnek. En valamennyiükről feltételezem — bármennyire is méltóztatnak hihetlenül csóválni tiszteletreméltó fejeiket, (Elénk derültség.) — az elfogulatlanságot és a pártatlanságot, valamennyiükről feltételezem, még Rothenstein Móric t. barátomról is feltételezem, hogy elfogulatlanul gondolkozik. (Derültség. — Zaj a szélsőbaloldalon.) Méltóztatik ezt kétségbevonni? Nagyon sajnálom! — A törvényhatósági bizottság a maga nagy összetételében nehezebben működött, mint fog működni az ő kebeléből választott törvényhatósági tanács. Mind a kettő megtartotta^ és megtartja eddigi hatáskörét. Az autonómiának e tekintetben tehát semmi néven nevezendő sérelméről és megrövidítéséről beszélni - nem lehet. (Bródy Ernő: Ugyan kérem! — Baracs Marcell: Ugy látszik, nem méltóztatik ismerni a törvényjavaslatot!) De méltóztatom, több éjszakán át méltóztattam átolvasni, de emberek vagyunk, lehet, hogy egyik vagy másik részét elfelejtettem. (Kun Béla: Az örökös tagokkal majorizálni akarnak!) A törvényhatósági bizottság hatásköre változatlan marad, a törvényhatósági bizottság hatásköréből azokat a dolgokat, tárgyakat és ügyeket pedig, amelyek ; sürgősebbek, vagyis gyorsabb elintézést kívánnak, átveszi a törvényhatósági tanács. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Hány kinevezett taggal?) En is szívesebben láttam volna, nem tagadom, ha teljesen per analogiam a vármegyei törvényjavaslattal történt volna a megoldás. (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Na, na!) Elnök: Csendet kérek a baloldalon! Jánossy Gábor: Ne méltóztassék türelmetlenkedni, mert olyat akarok mondani, ami t. barátaimnak is tetszésére van ! Mondom, ha per analogiam a vármegyei törvényjavaslattal teljesen azonos lett volna az összetétel a vármegyei kisgyűlések összetételével, ezt magam is szívesen láttam volna, miután azonban a fővárosnál különleges helyzet van, éppen a főváros különleges helyzeténél és rendeltetésénél fogva... (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Mi az a különleges helyzeti) Tessék elolvasni az indokolást, benne van, az idézéssel nem fárasztom a t. Házat. Különben is 18 választott és hat kinevezett taglétszám mellett a főváros önkormányzata semmi sérelmet nem szenved. (Fábián Béla: Hol? Hol?) A törvényhatósági tanácsülésen. Helyreigazítom: húsz tagból áll. (Fábián Béla: Na!) Tizennégy tagot választanak az urak, hatot meg kinevez a főpolgármester. (Fábián Béla: Na! Ügy-e?) Itt is túlnyomó többségben vannak az önkormányzati elemek. Na úgy-e, hát ezt tetszik kétségbevonni? Ezt nem lehet. (Sándor Pál: Majd kurzust nyitunk a törvényjavaslat ismertetésére!) Ami mármost a törvényhatósági tanács tiszteletdíjára vonatkozó gondolatot illeti, mert a megváltoztatott törvényjavaslatban én ezt nem olvastam, tehát nincs benne, álláspontom a következő. (Fábián Béla: A miniszter úr fenntartotta az álláspontját! Mi leszavaztuk a
