Képviselőházi napló, 1927. XXIV. kötet • 1929. december 05. - 1929. február 07.

Ülésnapok - 1927-342

Az országgyűlés képviselőházának 842 Károly : A Talbotot nem lehetett itt keresztül­erőszakolni! — Nagy zaj.) Elnök: Újból figyelmeztetem a képviselő urakat, hogy a közbeszólásoktól, különösen sértő és személyeskedő közbeszólásoktól tartózkodni szíveskedjenek, mert különben kénytelen leszek súlyosabb eszközökhöz folyamodni. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Senkit sem sértünk!) En hallottam sértő közbeszólásokat és figyelmezte­tésem ezekre a sértő közbeszólásokra vonatko­zott Aki nem tett ilyen közbeszólást, az ne vegye magára. Kérem a szónokot, tessék folytatni be­szédét. A képviselő urakat pedig kérem, hogy szíveskedjenek csendben maradni. Kéthly Anna: T. Képviselőház! Ezzel a megállapítással szemben én egy másik államfér­fiúnak a mondását idézem, Kossuth Lajosét, aki szerint a municipiumok lerombolása egyenlő a nemzet meggyilkolásával. (Ügy van! Úgy van! a bal- és a szélsőbaloldalon. — Propper Sándor: Bethlen és Kossuth! Még az összehasonlítás is sértő! — Zaj jobb felől. — Fábián Béla: Nem kell itt szellemeket idézni. — Jánossy Gábor: Itt csendben kell lenni, hogy hallhassuk a szónokot. — Farkas Gyula: Kossuth elsősorban nemzeti volt. — Fábián Béla: Szegény Kossuth Lajos... - Zaj.) Elnök: Tessék csendben maradni. Kéthly Anna: A javaslatot képviselő minisz­ter úr viszont semmiféle indokolást vagy ment­séget nem ad a javaslatról, nem ad egyetlen egy statisztikai adatot, egyetlen külföldi hivatko­zást, egyetlenegy példát sem és egészen furcsá­nak találom, hogy az utolsó időkben egyetlen­egy miniszternek, egyetlen javaslata sincs fel­szerelve azzal az anyaggal, amelyet ehhez ha­sonló sorsdöntő törvényjavaslat tárgyalásánál joggal elvárhatnánk, annál is inkább, mert hi­szen már-már kialakult az a vélemény, hogy van egy szakértő minisztérium és van egy laikus parlament. A szakértő minisztérium pe­dig úgy érzi, hogy joga van referensként bent ülve a Házban maga mögött érezni azokat a képviselőket, akik elvégre ennek a közigazgatás­nak hatalmából és erejéből vannak bent a Ház­ban, ezeknek tehát nincsen szükségük a mélyre­hatóbb megindokolásra, azok részére pedig, akik a javaslat ellen vannak és a laikus parlament tagjai, nem érdemes ezt az anyagot szolgáltatni, hadd legyen minél nehezebb a kritikai munkás­ságuk. Meg kell emlékeznem az előadó úrról is né­hány szóval, aki ironizált a javaslat beterjesz­tésénél, gúnyolódott az ellenzék felé. (Usetty Béla előadó: Ezt csak ön * mondja! — Peyer Károly: Okosabb érvek hiányában ezt csinálta! A differencia az előadó beszéde és a szónok beszéde között megér legalább hat sarokházra válót! —Zaj,) :•: .:.:....:.. Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Kéthly Anna: Ilyen parányi kisebbséggel szemben ilyen hatalmas többségnek a megbí­zottja mint előadó, megengedhette volna magá­nak azt a luxust, hogy előkelő legyen a kisebb­séggel szemben. (Kun Béla: Nem a néptől kapta a hatalmat.) Csak azt kell kiragadnom az elő­adó beszédéből, hogy akkor világított be leg­jobban a jelen javaslat legbensőbb motívumába, amikor azt mondotta, hogy a fővárosnak va­gyona van, amelyet kezelni kell, amikor azt mondotta, hogy nagy vagyonok fekszenek az üzemekben. A javaslatnak ugyanis itt van a lényege. Szerintünk az . ellenforradalom kifogyott •minden pénzforrásból, alig tudja táplálni ja­nicsár hadait. Már új intézményt sem tud al­kotni, mert az adócsavart nem lehet annyira ülése 1929 december 18-án, szerdán. 187 megszorítani, hogy új munkásbiztosítót és új egyéb hasonló intézeteket tudjanak létesíteni. Ma már erre adóalap nincsen, mert már napi­renden vannak a falvak lázadásai, ahol ma ka­szával és kapával várják az államhatalom dul­lóit; Nádudvaron ez történt meg néhány,nap­pal ezelőtt. A rendszer inog, meg kell erősíteni, ki kell ragadni a meglevő érintetlen vagyon­koplexumokat, azokat, amelyekre éppen mi ügyeltünk féltő gonddal öt esztendő óta. Az autonómia szelleme helyett meg kell valósítani a Füvészkertet, a Károlyi-palotát, az erdővá­sárlásokat, az Egyesült Fővárosi átvételét. (Fábián Béla közbeszól.) Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztas­sék csendben maradni. Képviselőtársamat kény­telen vagyok figyelmeztetni, hogy beszédideje lejárt. Kéthly Anna: Tisztelettel kérem, méltóz­tassék beszédidőmet félórával meghosszabbí­tani. Elnök: Méltóztatnak a beszédidő meghosz­szabbításához hozzájárulni? (Igen!) A Ház a kért meghosszabbítást megadta. Tessék foly­tatni. Kéthly Anna: Meg kell tehát alkotni a ma­gyar Talbot-tÖrvény Nr. ILt azért, hogy ezen a ponton is eltűnjék a falu és a város ellen­tétje, hogy ne legyen különbség minisztérium és ügyosztály között, hogy ne legyen különb­ség elbánásban a város és falu között. Es ahogy ennek a javaslatnak szövegét és szellemét, egyes intézkedéseit nézem, mindenütt és minden ponton egyetlen következetesen ke­resztülvitt szándékot tapasztalok, egyetlen célt látok. Ez az egyetlen szándék, ez az egyetlen cél az autonómia kijátszása, megnyirbálása és megnyomorítása. Ez a tendencia kezdődik már a névjegyzékek összeállításánál. Mindenkit emlékeztetni kell arra, hogy milyen fáradságba került a baloldali pártok­nak, amíg félig-meddig tisztességes névjegy­zékhez tudtak jutni, a hivatali slendriánság­nak és az ellenforradalmi rosszhiszeműségnek mennyi akadályán kellett átugorni, amíg eredményt értünk el. (Fábián Béla: Tudato­san!) Most azután ezt a névjegyzékösszeállí­tást a szerzett tapasztalatok alapján és kö­vetkezményeként rá akarják bízni az ellenfor­radalom satelleszeire, rá akarják bízni azokra a tisztviselőkre, akik ezentúl a kormány ke­gyétől fognak függeni. Ez a törvényjavaslat a tisztviselői függetlenség utolstó morzsáját is leteszi a koxmány kezébe. (Fábián Béla: A bi­zottsági tagok sem lesznek függetlenek, nem­hogy a tisztviselők azok volnának. — Farkas Gyula: Olyanokat válasszanak, akik függetle­nek! — Fábián Béla: Lehet olyanokat válasz­tani, amikor nem engednek olyanokat válasz­tani?! — Zaj. — Elnök csenget. — Farkas Gyula: Mi olyanokát választottunk a megyé­ben! — Peyer Károly: összekötni valakinek kezét-láibát és azt' mondani, tessék enni! Ugyanez az elmélet. — Farkas Gyula r közbe­szól. — Fábián Béla: Olvassa el, a képviselő úr jogász! Visszahívható bizottsági tagok!) Elnök: Csendet kérek! Ezt a kérdést más­ként kell tisztázni, nem közbeszólások formá­jában! •> ; v -..-. Kéthly Anna: Folytatódik a tendencia .a közgyűlés összeállításában. Először nézzük az örökös tagokat. Ügy látszik, a kurzus törté­nelmi folytonosságát akarják dokumentálni örökös tagokkal, akiknek felosztásáról már megtörtéültek a megegyezések és akik hűséges szavazói lesznek a közgyűlésen minden javas­latnak.... _ .... . ; :.: .'.,..; .:...._

Next

/
Thumbnails
Contents