Képviselőházi napló, 1927. XXIV. kötet • 1929. december 05. - 1929. február 07.

Ülésnapok - 1927-335

8 Az országgyűlés képviselőházának 335, nélküliség miatt valamit rekriminálhatunk, a kormány az utolsó, amelyet vád ialá helyezhetnénk. iPropper Sándor: Az utolsó! Egészen utolsó! —. Esztergályos János: Ebben igaza van! —Zaj.) Éppen ezért, amit Kabók t. képviselőtársam elmondott, azt kiegészítem és szeretném, ha a mi panaszhansriaink kihömpölyögnének az ország határain túl és ott látnák, hogy ez a szerencsétlen nemzet minden vonatkozásban fizetésképtelenné válik,, ha tovább szorongatják és tovább szivattyúzzak életerőinek maradékát is. T. Képviselőház! Minthogy én rendkívül fontosnak tartom azt, hogy a főváros normális élete végre alkotmányos vágányokra zökkenjen, és ebben az előrehaladásban, normális alkotmányos életéhen tényleg ilyen provizóriumokkal â jövőben meg ne zavartassék, éppen azért nem az ellenzék, hanem az elnök úr napirendi indítványát fogadom el. (Elénk helyeslés és éljenzés a jobboldalon és a középen.) Elnök: Szólásjoga többé senkinek sem lévén, a vitát bezárom. Következik a, határozathozatal. Az elnöki napirendi indítvánnyal szembenáll Kabók Lajos képviselő úr ellenindítványa. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az elnöki napirendi indítványt fogadni el, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az elnöki napirendi indítványt fogadják el, szíveskedjenek felállani, (Megtörténik.) Többség! A Ház az elnöki napirendi indítványt fogadta el. Bejelentem a t. Háznak, hogy

< Bessenyey Zénó képviselő úr indítványt nyújtott be aziránt, hogy az imént napirendre tűzött törvényjavaslat tárgyalásának tartamára a Ház ülésezésének ideje nani nyolc órában állapíttassék meg. (Nagy zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hallatlan! — Jánossy Gábor: Mindig dolgozni akarnak! Most lehet dolgozni! — Peyer Károly: Egész évig alusznak! — Propper Sándor: Komédia! — Peyer Károly: Másodszor is meghosszabbítják a mandátumokat! Ez komédia!) Peyer képviselő urat újból rendreutasítom; legalább az elnöki bejelentés alatt szíveskedjék csendben maradni. Az indítványról legközelebbi ülésünk elején, tehát a holnapi ülés elején fogunk dönteni. A belügyminiszter úr kíván szólni. Scitovszky Béla belügyminiszter: T. Ház! A napirendi határozat folytán a házszabályok 169. §-ának második bekezdése értelmében bejelentem a i Háznak, hogy a holnapi napra kitűzött törvényjavaslat előadójául F. Szabó Géza igen t. képviselőtársamat kértem fel. Elnök: Méltóztatik a t. Ház ezt tudomásul venni? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Mielőtt Friedrich István képviselő úr sürgős interpellációjára áttérnénk, az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Következik Friedrich István képviselő úr sürgős interpellációja. (Halljuk! Halljuk!) Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa); «Sürgős interpelláció a m. kir. pénzügyminiszter úrhoz a Rákosi Jenő Budapesti Hirlap Ujságvállalat R.-T. kényszerfelszámolásával kapcsolatban és azt megelőzőleg felhasznált állami pénzek tárgyában. 1. Kérek felvilágosítást arra vonatkozólag, ülése 1929 december 5-én, csütörtökön. hogy az 1920. évi XXXVII. te, vagy az 1926. évi XIII. te. melyik paragrafusa alapján történt a Pénzintézeti Központnak a Budapesti Hirlap Ujságvállalat financműveleteibe való bekapcsolása? 2. Összeegyeztethetőnek tartja-e a miniszter úr a közpénzeik kezelésénél fokozottan kötelező gondossággal és felelősséggel a P. K.-nak, mint állami pénzintézetnek a Budapesti Hirlap ügyében való szerepét? 3. Hajlandó-e a miniszter -úr ezen üggyel összefüggő összes Pénzintézeti Központ-i és egyéb iratokat a Ház asztalára letenni? Friedrich

1 István s. k.» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. (Halljuk! Halljuk!) Friedrich István: T. Képviselőház! Én az interpellációmat a budapesti királyi ügyészség 97,976/1928. számú határozatával kezdem, amelylyel a «Rákosi Jenő Budapesti Hirlap Ujságvállalat R.-T.» felelős tényezői ellen tett feljelentés tárgyában a nyomozást megszűnteti. Ennek a határozatnak indokolása során, a 13-iki oldalon a következőket mondja a királyi Ügyészség (olvassa): «A nyomozás során a Pénzintézeti Központtól beszerzett és az iratok közt levő 14,177. számú kimutatásból megállapítható, hogy a Pénzintézeti Központ által nyújtott tízmilliárd korona kölcsön folyósítása 1924. évi január hó 23. napjától 1926. évi július hó 5. napjáig terjedő időben több alkalommal, mintegy tíz részletben, és pedig a kölcsöntőke nagyobb részének folyósítása 1926. évi május, hó 17. napja előtt történt.» (Rassay Károly: Tíz milliárd?) Tíz milliárd! Ez az ügyészségi határozat, amely itt van a kezemben és rendelkezésére áll a t. Háznak, 1928. évi december hó 28-án kelt és dr. Sztrache Gusztáv kir. főügyész, a budapesti kir. ügyészség elnöke írta alá. A nyomozás során a m. kir. államrendőrséghez a Pénzintézeti Központ részéről a fentemlített kimutatás 1928. április hó 13-iki kelettel és 14.177. szám alatt érkezett be. Ebben a következőket olvasom (olvassa): «A Rákosi Jenő Budapesti Hirlap Ujságvállalat R.-T. cég elleni követelésünk — ezt a Pénzintézeti Központ mondja — 1927. évi december hó 31-iki értékkel 10.483,000.000 koronát, azaz 834.655 pengőt tesz ki. E követelésünk biztosítására az egyes kölcsönök folyósításával egyidejűleg jelzálogot szereztünk a Rákosi Jenő Budapesti Hirlap Ujságvállalat R.-T. cég tulajdonát képező VIII. kerületi József-körút 5. szám alatti háromemeletes épületre.» Itt meg kell állanom és rögtön egy kérdést kell tennem. Hogyan jutott a Pénzintézeti Központ ahhoz, hogy egy magánvállalat részére ilyen óriási összegű ( hitelt nyújtson? (Rassay Károly: Tisztviselőkölcsönre nincs pénz! — Propper Sándor: A munkanélküliek számára sincs pénz!) A Pénzintézeti Központról szóló 1920 : XXXVII. te. és azt kiegészítő 1926 : XIII. te. melyik paragrafusa alapján indult meg ez a hitelakció, amelynek ez a tíz és félmilliárd csak első etappja? Másodszor azt kell kérdeznem: ha már ilyen, a törvénnyel és saját alapszabályaival ellenkező tranzakcióba bocsátkozott a Pénzintézeti Központ, eljár-e azzal a kötelező gondossággal, amelyet tőle, mint magas pénzügyi fórumtól joggal elvárhatunk? Az első kérdésre a választ az 1920 : XXXVII. te. 1. §-ában találom meg. Ez így szól (olvassa): «A Pénzintézeti Központ célja a Magyarország területén működő pénzintézetek és ezek révén a közgazdaság érdekeinek, másrészt az állam pénz- és hitelügyi érdekeinek ápolása és előmoz-