Képviselőházi napló, 1927. XXIV. kötet • 1929. december 05. - 1929. február 07.

Ülésnapok - 1927-341

Az országgyűlés képviselőházának 34-1 — Baraes Marcell: Hol volt valamely megyében olyan becsületes közigazgatás, mint a fővárosnál!) Ugyanez a bizalmatlanság nyilvánult meg az 1929 : XXX. teikknél, (Zaj a középen.) ahol a képviselő urak velem együtt tiltkoztak a bizalmatlanság ellen. Bizalmatlanság nyilvánul meg az autonómiával, annak ellenőrző és végrehajtó szerveivel szemben, óvatosság, mely megnyilvánul a polgármesterrel, a törvényhatósági tanácscsal, a törvényhatósági bizottsággal é* a polgárság egyetemével szemben. Senki sem eléggé érett, senki sem eléggé megbízható. (Bródy Ernő: Csak fizessenek!) Mindenki fölé a centrális hatalom omnipotens gyámkodását kell állítani, mert csak egyetlen szerv van, amelyben a belügyminiszter úr fenntartás nélkül és tökéletesen megbízik, és ez sajátmaga, (Rassay Károly: A^ Titán!) és sajátmagának mása, akit a főpolgármesteri székbe beültet. Pedig az emberi gyarlóságokat a társadalmi ranglétra legmagasabb fokain is számításba kell venni és tudni kell, hogy a hatalmi túltengés hatalommal való visszaélésre vezet. Ez is bizalmatlanság. Nem. kifejezetten a jelenlegi belügyminiszter úrral szemben, de azzal az utóvégre mindenkori gyarló emberrel szemben, aki a belügyminiszteri széknek mindenkori birlalója, és akinek az autonómiával szemben abszolút jogokat legalább a magam részéről koncedálni hajlandó nem vagyok. (Jánossy Gábor: Nincsenek is abszolút jogok!) A hatalomnak, a költségvetés összeállítására ; nézve abszolút jogáig vannak. Az örökös tagok kiválasztására a főpolgármester jogkörén keresztül abszolút jogok vannak. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Gr. Hunyady Ferenc: Tisztelettel kérem beszédidőmnek tíz perccel való meghosszabbítását. Elnök: Méltóztatnak hozzájárulni a kért meghosszabbításhoz! (Igen!) A Ház tízpercnyi meghosszabbítást megadta. Gr. Hunyady Ferenc: T. Ház! Nemcsak magának az autonómjának érdekében követelem a hatalom megoszlásának szigorú keresztülvitelét, hanem magának a nemzeti társadalomnak az érdekében is, amelynek egész«éges voltához hozzátartozik, a differenciáltság. Talán feltűnőnek fogja találni a Ház, hogy én mint vidéki képviselő, aki a megyei autonómiák életében vagyok elvileg és közvetlenül is érdekelve, ilyen intenzíve és részletesen foglalkozom a székesfővárosi törvényjavaslattal és ilyen erősen szállok síkra a székesfővárosi autonómia mellett. Ezen érdeklődésemet azonban meg is akarom indokolni. Mint a megyei autonómia iránt élénken érdeklődő képviselő, annak idején rendkívül hálával fogadtam a fővárosi mandátummal bíró igen t. képviselőtársaimnak élénk részvételét a közigazgatás reformjáról szóló törvényjavaslat tárgyalásánál, mert részben az ő erőfeszítésüknek is tulajdonítható, hogy ez a törvény lényegesen megjavult és megváltozott. Ezt az udvariasságot kívánom részben viszonozni, másrészt azonban elvi szempontból is kötelességemnek tekintem,. hogy a törvényjavaslattal ilyen intenzíve foglalkozzam. Teljesen kétségtelennek tümk fel előttem, hogy a jelenlegi kormány centrális hatalmának erősítését minden módon szolgálni kívánja és minden módon arra törekszik, hogy^ az ország összes hatalmi és erőforrásai kizárólag az ő rendelkezésére álljanak. (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Már pedig én egy erős és akcióképes nemzetet, egy erős és cselekvőképes társadalmat csak decentralizációval tudok elképzelni s csak oly módon, hogy kormánygyámkodástól KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXIV. ülése 1929 december 17-én, kedden. 163 függetlenül, önállóan és saját erejéből is képes legyen ez a társadalom gazdasági téren alkotni, képes legyen a nemzeti ideálokat szolgálni és képes legyen a jogok érdekében harcolni. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Aggályosnak tartom, hogy az önkormányzati • jogoknak minden téren lépésről-lépésre lassú leépítését látjuk. (Rassay Károly: Száz évvel mentek vissza!) És a magam részéről nem tudok néma szemlélő lenni, amikor a fővárosi polgároknak és a főváros autonóm jogainak a sorsáról van ma szó. Tudom, hogyha az önkormányzattal szemben, vagy ennek hátrányára itt újabb jogalkotásokat kodifikálunk, akkor erre a törvényre már rövid időn belül, talán a vármegyék és megyei városok háztartásairól szóló nemsokára beterjesztendő törvényjavaslatban, mint precedensre fognak hivatkozni. (Ügy van! Úgy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Es amint az 1929 : XXX. tcikknek csak az autonómia szempontjából kifogásolható rendelkezései alkalmaztatnak ebben a törvényjavaslatban, úgy majd annak idején is a fővárosi törvényjavaslatnak csak autonómiaellenes rendelkezései fognak precedensül szolgálni s akkor ezt keservesen fogják majd megérezni a vidéki törvényhatóságok képviselői, akik nem szállnak elég erővel síkra a fővárosi polgárok jogainak védelme érdekében. A magam részéről nem vagyok hajlandó néma szemlélője lenni annak, hogy először itt, majd csak iá megyénél, majd csak a fővárosnál, de mindig az egészséges autonómia gondolatának rovására tágíttassék a centrális kormányzati hatalom és ezért az ilyen gondolat ellen tiltakozni óhajtok. Az egységespárt oldaláról a legsúlyosabb kritikával szokták illetni azokat, akik csak ne,; gative kritizálnak, igyekeztem tehát 53 módosítás beterjesztésével a Házban pozitív kritikát adni. Ha ezeket a módosításokat a t. többség elfogadja, meggyőződésem szerint egészen tűrhető törvény lesz a javaslatból. Feltéve tehát, és csak abban az esetben, ha módosításaimat a többség elfogadja, vagyok hajlandó a törvényjavaslatot magamévá tenni. (Helyeslés, éljenzés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Baraes Marcell! (Propper Sándor: Egy elszánt kormánypárti bajnokot kérünk a javaslat védelmére! Nincs egy elszánt ember odaát? Tessék védeni ezt a fércelményt! — Jánossy Gábor: Türelem, majd rákerül a, sor! Van meggyőződés itt is, éppúgy, mit ott! — Propper Sándor: Ezt a «titáni» fércelményt miért nem védelmezik! —- Zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak ezt a személyeskedő szóváltást abbahagyni, és engedjék meg, hogy Baraes Marcell képviselő úr beszédét megkezdhesse. Baraes Marcell: T. Képvsielőház! Nagy figyelemmel hallgattam mélyen t. képviselőtársam fejtegetéseit, és szívesen állapítom meg, hogy nagy elmeéllel jelölte meg azokat a problémákat, amelyeket meg kell oldanunk és komoly tudással próbálta a helyes megoldást megközelíteni. Ha némely kérdésnek inkább morfológiájánál maradt, és nem hatolt a dolgok mélyébe, ez nyilván azért volt, mert nem kívánt foglalkozni bizonyos személyi vonatkozásainál fogva azokkal a politikai ágensekkel és reagensekkel, amelveknek közrehatása teremtette meg a tervezetből a, ielen törvényiavallatot. (Szilágyi Lajos: Világosabban!) Mm&i a lénvearet azonban helyesen fogta fel. Belőle a magyar nemzet, a magyar történelmi múlt lelke beszélt akkor, amikor az autonómia gondolatát fenn 2S